2021.09.11. 07:00
Amikor nagyobb divatja volt a sátoros turizmusnak – 40 éve 700 ezer vendégük volt a magyarországi kempingeknek
Legyen akár hazai, akár külföldi a kiszemelt úti cél, a tervezgetéshez a legelsők közt felvetődő kérdés: hol fogunk aludni? Így volt ez negyven évvel ezelőtt is, amikor egyre többen voltak – s nem csupán a gépkocsival rendelkezők között –, akik a kempinget választották szálláshelyül.
Fotó: VN-archív
Az akkori szállodaárak mellett érthetően nőtt a sátoros turizmus vonzereje. 1980-ban közel 700 ezer vendégük volt a magyarországi kempingeknek. A másik szempont is fontos volt: az emberek szerettek volna kiszabadulni a városok kőtengeréből, s a kempingek nyújtották leginkább a természettel való kapcsolatot. És ez már akkoriban sem jelentett igénytelenséget. A legtöbb kempingben évről évre igyekeztek megfelelni a magasabb osztályba sorolás feltételeinek. A zsúfoltság elkerülésére például megszabták, hogy a háromcsillagos kempingekben 60, a kétcsillagosokban 50, az egycsillagosokban pedig 40 négyzetméteres területet kell biztosítani vendégenként.
Magyarországon 1981-ben körülbelül száz kemping működött – mintegy két tucat a Balatonnál. Ezek adták a kereskedelmi szálláshelyek ötödét.
Felszereltségük az európai „középmezőny” színvonalával volt azonos. A kempingekkel kapcsolatos szervező-, összefogó tevékenységet a Magyar Camping és Caravanning Club (MCCC) látta el. Ami munkájukból az érdeklődő turistákat leginkább érintette: a klub segítséget nyújtott az előzetes helyfoglalásban, utazásokat, üdüléseket szervezett kül- és belföldön egyaránt. A klub tagjai a hazai kempingekben jelentősen – átlagosan 30 százalékkal – olcsóbban pihenhettek.
Kiemelt képünkön: Lehetőség volt kiszabadulni a városok kőtengeréből
