Ezt írtuk 20 éve - Zsira és Locsmánd nyitni szeretett volna 1996-ban

A tágas, levegősen épült település létezéséről - amint azt a templom előtti emlékkő is mutatja - az első írásos emlék már több mint nyolcszáz éve hírt adott. Ma kilencszázan lakják.

Bár Zsira közigazgatásilag Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik, földrajzi fekvésénél fogva ezernyi szállal kötődik Vas megyéhez. Míg egyik jelentős intézménye, a 70-80 asszonynak munkát adó varroda a Kőszegi Ruhaipari Rt. kihelyezett részlege, az itt működő fogyatékosok otthonának Peresznyén van fiókintézménye. Vannak, akik Kőszegről, Szombathelyről költöztek ide, s a megye ügyes-bajos dolgairól ma is szívesen olvasnak. A Vas Népe naponta 20-22 példányban fogy el a helyi vegyesboltban.

Az osztrák határ mentén fekvő települések közül talán Zsira az egyetlen, ahol a szó szoros értelmében múzeumba került a vasfüggöny. Az egykor oly félelmetes szögesdrót torzója, meg a magasles kicsinyített mása a falu főutcáján felállítva szimbolikusan emlékeztet arra, hogy Zsira nem is olyan régen még határőrközség volt. Az itt lakók nem különösebben nehezményezték a bezártságot, állítólag meg lehetett szokni, hogy a szomszédos Undra utazva kétszer is át kellett menni a határsávot jelző sorompón. Ma már az is csak emlék, amikor a nagy vándorlás idején nap mint nap elhagyott autók jelezték a faluban a zöldhatáron átszökött kelet-németek útját.

Igazán azonban most tudjuk, mi a szabadság - mondják sokan. A zsiraiak rögtön ki is használták a kötöttségek enyhülését. Amint lehetett, a község rögtön barátsági szerződést kötött a határ másik oldalán fekvő Lutzmannsburggal, azaz Locsmánddal. Ebben az a különösen érdekes, hogy egyik településen sem élnek jelentős számban idegen ajkúak, a kapcsolatot mindössze a jószomszédi viszony táplálja. A locsmándi gyerekek minden nyáron, váltott helyszíneken együtt nyaralnak a zsiraiakkal, tanulják egymás nyelvét, dalait, együtt játszanak, kirándulnak.

De hasonlóképpen jó a kapcsolat a két falu önkormányzata, tűzoltó-egyesülete és egyes családjai között is. A dolog apró szépséghibája, hogy ha a testvérekhez akarnak látogatni, 35 kilométert kell kerülni a kőszegi határátkelő felé. Igaz, a Locsmándi utca végén a határt jelző sorompót már kétszer felnyitották, úgynevezett vándornapot szerveztek, az igazi megoldás azonban a határátkelő létesítése lenne. Mivel a település Bük és Oberpullendorf vonalában fekszik, a nyitás nem csak a helybeliek érdeke. Folynak is már a tárgyalások ez ügyben, s ha a kérdésben kormányközi megállapodás születik, valószínűleg a Phare is támogatni fogja az EU-határon létesülő átkelőt.

Zsirán az utóbbi évek az önállósodás jegyében teltek. 1990-ben különvált Sopronhorpácstól, és Répcevissel önálló körjegyzőséget alkotott. Az iskolát, mely korábban csak összevont alsó tagozattal működött, a lakosság kérésére nyolcosztályosra bővítették, az iskolaépületet is ennek megfelelően alakították át. A tetőtér-beépítéses, korszerű intézménybe ma nyolcvan diák jár, a felső tagozatosok szaktantermi rendszerben tanulnak.

A falu talán legismertebb közintézménye a műemlék Rimóci-kastélyban működő fogyatékosok otthona. Az impozáns épületegyüttes közel 250 szellemileg visszamaradott felnőttnek ad otthont, a helybelieknek pedig szép számú munkalehetőséget. Bár az intézményt a fővárosi önkormányzat tartja fenn, és lakói is zömében budapestiek, a faluval napi kapcsolatban állnak. Az itt élők közül sokan rendszeresen kijárnak vásárolni, misére, könyvtárba. Az intézmény is nyitott az érdeklődők előtt. A lakók számára fontos kapocs ez a külvilággal, örülnek a vendégeknek. A turisták meg legtöbbször elcsodálkoznak, hogy milyen rendezett környezetben élnek, milyen szolgálatkészek, kedvesek azok az embertársaik, akiket a sors arra kényszerített, hogy életüket gyermeki elmével éljék le.

A kastélyban munka is van - sajátos módon ennek is sok a vasi vonatkozása. A gondozottak egy része egy szombathelyi cégnek végez papíripari munkát, míg mások a másfél éve működő fazekasműhelyben tevékenykednek a tömördi Fehér Zsuzsa keramikusművész szakmai felügyeletével. A munkájukkal keresett pénzt a lakók színházra, utazásokra költhetik, kapcsolatot tartanak fenn a Kőszegi Általános Iskola és Diákotthon tanulóival, van tánccsoportjuk, ünnepeiket a Csepregi Vegyeskar fellépései teszik színesebbé.

Amint azt Dorogi Árpád polgármester elmondta, az önkormányzat már beadta céltámogatási pályázatát a csatornaépítésre, s ha minden jól megy, talán jövőre megindulhat a beruházás. Az épülő hálózat a majdani csepregi szennyvíztisztítóra fog csatlakozni. Ezzel teljessé válik a település közműellátottsága, utána jöhet a következő feladat, az útfelújítás. Addigra a zsirai főutca remélhetőleg már az Egyesült Európába fog vezetni.