Így vált népszerűvé a büki fürdő

Az 1980-as beszámolóban öszszességében sikeresnek nevezte az évet a Büki Gyógyfürdő Vállalat. A még található hibák ellenére fejlődött az üzemeltetés is.

A nettó bevétel 6 százalékkal a terv fölött volt, százezreket takarítottak meg energián, akadt kilenc „hétezres” nap, tízezer vizsgálatot végzett az új szakorvosi rendelő két orvosa – töredék évben. Ráadásul úgy, hogy a rendelőből hiányzott még két importból várt gép, ugyanis jelentősen nőtt a valutával fizető kezeltek száma.

A Köjál havonta több vizsgálatot is végzett, ezek következtében javult a tisztaság, a rend, az egészségügyi helyzet. 16 millió forintos beruházást valósítottak meg az üdülőterületen.

Ekkor döntöttek a fejlesztésekről is. Nemcsak az 1981-esekről, hanem a hatodik ötéves tervidőszakot illetően is. Ami nem elengedhetetlenül fontos, az elmaradt; ahol pedig alternatívák adódtak, ott – az észszerűség határán belül – az olcsóbb megoldást választották.

1981-ben készült el az autóbusz- pályaudvar, belső átalakítással bővítették a fedett fürdőt, a szakorvosi rendelő megkapta még a hiányzó műszereit, kabincsoport épült és még két teniszpálya is.

1982-re a gyermekmedence elkészítését ütemezték, míg 1983-ra a mintegy kétmillió forintba kerülő szaunát, valamint a strandmedence vízvisszaforgató és szűrőberendezését. 1984-re egy újabb kabincsoport megépítését tervezték, 1985-ben pedig emeletráépítéssel akarták bővíteni a fedett fürdőt. A fürdőszolgáltatások bővítése állandó és folyamatos feladat volt, mint ahogy a parkosítás, kertépítés és a sétányok kialakítása is.

A tervidőszakban a beruházások összege megközelítette a 90 millió forintot, hogy az egyre ismertebb gyógyfürdő népszerűsége ne csökkenjen, hanem növekedjék.

Kiemelt képünkön: A fedett fürdő is átalakításra, bővítésre várt