1986-ban a körmendi bevonulási ünnepségen járt a Vas Népe újságírója

A bevonultatási ünnepség a határőr laktanya nagytermében zajlott le. A padsorokat a katonafiúk és szülők, hozzátartozók töltötték meg. A Himnuszt egy szavalat követte, majd Váradi Sándor alezredes, a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnokhelyettese, miután üdvözölte az elnökség tagjait - Herceg Károlyt, a megyei pártbizottság munkatársát, dr. Kuti Béla r. vezérőrnagyot, a szombathelyi Rendőr-főkapitányság vezetőjét, Körmend város párt- és állami vezetőit, a társ fegyveres testületek, üzemek, intézmények képviselőit - rövid megnyitó beszédet mondott. Vázolta a fiatalokra váró új életforma előírásait, felhívta a figyelmet a fegyelemre és a parancsok végrehajtására. Azt is elmondta, hogy mindenki segíteni fogja őket az óhatatlanul felmerülő nehézségek leküzdésében és a jó katonai közösségek kialakítása megkönnyíti a szolgálat teljesítését, a feladatok megoldását.

A Hazafias Népfront körmendi városi bizottsága nevében Mogyorósi Jenőné adta át a fiatalokat. Beszédében kifejtette, hogy a katonai szolgálat az alkotmányból fakadó kötelesség. Ennek a kötelességnek teljesítése során a fiúkból felnőtt férfi lesz. Rámutatott a határőr szolgálat nagy felelősségére, annak teljesítése során dicső elődökre tekinthetnek vissza. - Parancsnokaik szüleik helyett szüleik lesznek, szeretettel nevelik a rájuk bízott ifjakat és a szakmai ismereteken túl kulturális fejlődésükre is gondot fordítanak - mondta befejezésül.

Még egy utolsó szülői tanács. „Amikor fiainkat átadjuk leendő parancsnokainknak, tudjuk, hogy értő, gondos kezekbe kerülnek,” Fotó: VN-archív

Ezután Egyed László bevonuló határőr lépett az emelvény elé, hogy társai nevében szóljon. - Mindnyájan azzal a szándékkal vonultunk be, hogy becsülettel teljesítjük katonai szolgálatunkat - mondta és ennek a szándéknak végrehajtására valamennyiük nevében ígéretet tett. Ezután jelképesen átvette a fegyvert az öregkatonától .

A szülők mondanivalóját az apa, Egyed László sűrítette mondatokba, mondván hogy amikor fiainkat átadjuk leendő parancsnokainknak, tudjuk, hogy értő, gondos kezekbe kerülnek, munkálkodásuk minden tekintetben hozzájárul majd a felnőtté váláshoz és amikor letelik a szolgálati idő, egészséges, edzett fiatalembereket adnak vissza szüleiknek.

Az úttörők is elhozták üdvözletüket, a szolgálathoz jó erőt, egészséget kívántak.

Az elsőnapos határőröket Nagy Károly határőr őrnagy, a szombathelyi határőrkerület politikai osztályvezetője vette át. Beszédéből idézzük az alábbi gondolatokat: Tudjuk, hogy nem kis szorongással lépték át a laktanya kapuját, ami érthető, hiszen az életben minden, ami szokatlan, új és ismeretlen, várakozással, nyugtalansággal tölti el az embert. Mindez azonban csak néhány napig fog tartani, az együttes, közösségben végzett munka feloldja a szorongást és átveszi a helyét a jól végzett munka öröme.

Új életrendükre a beszabályozottság az irányítottság lesz a jellemző és ezt rövid idő alatt meg kell szokni. Lesz olyan önök között, akinek a katonai életbe való beilleszkedés nehezen fog menni, őt segítsék át a kezdeti nehézségeken.

Államhatárunk nyugati részén határőr szolgálatot teljesíteni külön megtiszteltetés. Feladatunk békében is harci feladat, ezért kell különösen jól felkészülni rá. Az alapkiképzés után elfoglalják majd új szolgálati helyüket. Bízunk abban, hogy úgy sajátítják el a politikai, katonai és határőr ismereteket, hogy pótolni tudják az akkor leszerelő elődeiket.

A szülőkhöz fordulva Nagy őrnagy biztosította őket, hogy fiaikat minden nehézségen átsegítik és a legmesszebbmenőkig gondoskodnak róluk. Kérte a szülőket, hogy ne feledjék el szóban, levélben mindig a jóra inteni őket, biztatni, bátorítani a katonaélet nehézségeinek elviselésére, s az együttes nevelés eredményeként a katonaidő leteltével egy szellemileg és fizikailag megerősödött fiút fognak visszakapni.

A bevonultatási ünnepség az Internacionáléval zárult.