Mesélő házak

2018.08.26. 17:00

Innen repült ki az első sikeres magyar repülőgép tervezője

Az első sikeres magyar repülőgép tervezője és pilótája, Adorján János Sorkikápolna szülötte. A múlt századfordulón a fiatal mérnököt is rabul ejtette a repülés.

FEISZT GYÖRGY

Sorkikápolna, Kossuth utca 21. Adorján János valószínűsíthető szülőhelye

Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

Sorkikápolna község Kápolna és Tótfalu egyesítésével 1941- ben jött létre. Adorján János 1882-ben, Tótfaluban született. Családjával Budapestre költözött, ahol gépészmérnöki tanulmányait a műszaki egyetemen kezdte, Stuttgartban fejezte be, ahonnan a Mercedes autógyár képviselőjeként érkezett Párizsba.

Sorkikápolna, Kossuth utca 21. Adorján János valószínűsíthető szülőhelye
Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

A századforduló európai emberét ezekben az években a levegőben való közlekedés tartotta lázban. 1909 nyarán a francia főváros legnagyobb szenzációját Louis Blériot rekordjai – köztük talán a legnagyobb szenzáció, a La Manche-csatorna átrepülése – jelentették. Ha az ember vezette légi jármű technikai csodája az utca emberét rabul ejtette, nincs mit csodálkozni azon, hogy a tehetséges magyar mérnököt is megigézte a repülés. Adorján János hazaérkezése után gróf Andrássy Géza sofőrjeként dolgozott és 1909. október 17-én, a pesti Rákos-mezőn negyedmillió emberrel együtt szemtanúja volt Blériot három felszállásból álló sikeres bemutatójának. A repülés elkötelezettjeként ekkor már javában dolgozott saját építésű aeroplánján. A Libelle névre keresztelt gép első felszállására 1910. január 10-én a Rákos-mezőn került sor. Az eseményről az Est napilap ezeket írta: „Adorján beült az ülésbe, a motort berántották, a pilóta intett, mire mindenki elengedte a gépet, és a Libelle lassan gurulni kezdett. Amikor elérte a megfelelő sebességet, megemelkedett, és szépen, egyenletesen repült a hangárok felé. Magyar pilóta magyar repülőgépen a magyar légtérben – erre korábban még nem volt képes.

Az emléktábla viszont az Alkotmány utcában van
Fotó: Feiszt György

Mikor Adorján a levegőben – ahol már-már súlytalanul könnyűnek érezte magát – körülnézett, észrevette, hogy a törzs bambuszrúdja erősen felgörbült, és az átlós huzalmerevítés egyes drótjai lazán lógnak a ritka törzsbordák között. Enyhén előrenyomta a kormánykereket, mire a gép felgyorsult és enyhe szögben belerepült a lágy homokba. A futó egyet reccsent, a drága francia Integral légcsavar eltörött, de más komolyabb baj nem történt. A lelkes közönség kitörő lelkesedéssel ünnepelte a levegőt ideiglenesen meghódító bajnokot. Ez volt az első pillanat, mikor magyar pilóta fölülről tekinthetett le Zuglóra.” Adorján következő repülése alkalmával már nem volt ennyire szerencsés, gépével lezuhant és súlyos sérülésekkel került kórházba. Ekkor nyilatkozta, hogy „a legnagyobb tudomány nem a felszállás, hanem a sima földet érés”. Fel is hagyott az aktív repüléssel, és 1912-től a Mercedes gyár budapesti képviseletének vezetője, az 1940-es évektől pedig az Ikarus autóbuszgyár mérnöke lett.

Aktívan segítette a közlekedési múzeumot a rákosmezei hősi korszak anyagának összegyűjtésében. Szülőhelyén számon tartják őt, és emléktáblája is van, ahogy a napokban kiderült. Bár azt nem az egykori szülőházon helyezték el: amikor készült, még nem tudták, a házat hol keressék.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!