Könyvek Nemescsóból - Így készítettetek mesekönyveket a vasi kisközségben

Nem mese az kérem, mondta a község központjában egy odavalósi; idetelepült hozzánk a „meséskönyvgyár". A buszmegállóval szemközti oldalon, tényleg, egy új üzemben 15 asszony és leány meséskönyvek lapjait forgatja, köti.

Az előzményt Hóbor Ferenctől, a Vas megyei Vegyesipari Vállalat igazgatójától tudjuk meg:

Kőszegpatyról a kastélyból el kellett költöztetnünk a szombathelyi papírüzemünk részlegét Nemescsóba. A régi helyen szociális otthont rendeztek be, mi pedig Nemescsóban saját költségünkön alakítottunk ki egy új gyártórészleget, melyben az idén már 360 ezer példányban készítünk meséskönyvet.

A Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Pusztacsóból és a helyből bejáró asszonyok és lányok gyorsan megszerették az új helyet. Fotó: VN-archív

Kiss Károlyné a részlegben azzal fogad bennünket, hogy a Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Pusztacsóból és a helyből bejáró asszonyok és lányok gyorsan megszerették az új helyet, amely szebb is, és derűsebb is, mint a patyi ódon kastélyépület volt.

Kezdetben nem örültek azonban annak, hogy a kézimunka helyett áttértek a gépesített könyvkötésre, illetve ragasztásra.

A műszaki ismeretek híján idegenkedtek az enyvező szalagtól, de néhány hónapos tanulás után most már hozzáértéssel csinálják a szebbnél szebb, színes meséskönyveket. Most készítik például Tompa Mihály Virágversek című meséskönyvét, három éven felülieknek, a kötetet Dános Judit rajzai díszítik.

„Két szép virág? iringó s a kék liliom egymást régen szerették" – olvassák többen is az egyik lapról a költő verssorát. Szorgos ujjaik tovább forgatják a színes lapokat, míg összeáll egyszer csak a meséskönyv.

Külön öröm részünkre – mondja Komjáti Ferencné – hogy mi készítjük a könyveket a kisgyerekeknek.

Jól összeszokott gárda, három éve már brigádba tömörültek, Derkovits Gyula nevét vette fel a kis kollektíva. Jól teljesítik munkafelajánlásaikat, a társadalmi munkából is aktívan kiveszik részüket.

S ami a legdöntőbb: a Móra Kiadó nagyon elégedett a nemescsói részlegben készült meséskönyvek minőségével.

Példát mutatnak még a szombathelyi papírüzemi munkásoknak is a nemescsóiak – jegyezte meg róluk az igazgató. Egyetlenegyszer sem kifogásolták munkájukat, ami arra vall, hogy igen nagy szeretettel és figyelemmel enyvezik, kötik a könyveket.

Idekívánkozik még: nem is túlzott az odavalósi menyecske, amikor gyárnak nevezte a kis üzemet. A számokat tekintve a 360 ezer példány nagy tömeg, és esztendőn át ad munkát a 15 asszonynak és lánynak. A Vegyesipari Vállalat hosszú távon akarja a nemescsói részlegben a meséskönyveket köttetni. A Derkovits-brigád tagjaiból álló kis női kollektíva pedig kifogástalan munkájával bizonyít, hogy a vállalatnak is érdemes a „meséskönyvgyárát" Nemescsóban fenntartani. Szép kereset is ez a dolgozóknak.