Nap képe

2011.05.18. 15:02

Mezőgazdasági repülés - egy szakma lassacskán eltűnő nyomai

Egyre kevesebb mezőgazdasági repülőt látni az égen manapság, a kisebb termelés, és a más technológiák használata miatt már csak ritkán látni egy-egy Kamovot a földek felett, vagy szúnyogírtást végző repülőgépeket. Jobb sorsot látott repülőgépek fotói cikkünkben.

Garai Antal 'Atom'

Fotós kollégánk négy évvel ezelőtt a Pécs-Pogány repülőnapról hazafelé jövet megállt kaposújlaki reptérnél egy rövidke sétára, az archívumban böngészve belefutott pár fotóba, amelyeket most megosztunk olvasóinkkal. Az egykoron nagyüzemben használt mezőgazdasági repülőgépek már rég túlvannak szolgálati idejükön, javarészt alkatrészként válnak enyészetté (2007). A napjainkban már élénkülő sport és élményközpontú reptéri élet során a mezőgazdasági múlt nyomai szép lassan eltűnnek a rendezett kép miatt, ahogy az a kaposújlaki Aeroclub honlapján lévő képeken is látható.

A Kaposvár - Kaposújlak reptér 1929-ben létesült, többek közt itt vizsgázott le az első magyar vitrolázó-repülő nő. A reptér nem csak erről híres, hiszen "A növekvő mennyiségű, nagyszámú légijármű ellátásához az RNÁ a budaörsi központ mellett Kenderesen, Hódmezővásárhelyen, Makláron, Őcsényben, Kaposvárott és Nyíregyházán helyi bázisokat hozott létre."  - áll Szász Árpád–Varga Lajos: Mezőgazdasági repülés című könyvében, tehát ez a reptér, a mezőgazdasági repülésben egy fontos bázisként szolgált egykor.

1967-től kerültek be hazánkba a kifejezetten mezőgazdasági célra tervezett és épített csehszlovák Z–37 (emelak) típusú repülőgépek. A Z–37 munkasebessége 140 km/h volt. E típus nagy számban az 1981. évi szezonban dolgozott utoljára hazánkban, jelenleg csak néhány darab üzemel kisebb vállalkozások tulajdonában, vagy már egy sem.

Ezt a típust váltotta a Z-137T, amely hajtóműve a Walter M–601Z lett, aminek teljesítménye 388 kW. A repülőgép törzse a Z–37-nél bevált rácsszerkezet vászonborítással, ami a kis súly mellett nagy szilárdságot ad. A kabinból a kilátás rendkívül jó, a repülőgép kiszolgálása kényelmes. A villamos légvezetékkel való ütközés esetén a személyzet és a gép biztonságát szolgálja a kabin és a főfutószárak előtt elhelyezett drótvágó él.

A mezőgazdaságban végbement táblásítások már nagyobb teljesítményű repülőgépet igényeltek. 1967-ben érkeztek be az első szovjet gyártmányú An–2M (Antonov) típusok, amelyek 1500 kg vegyszerterhet vittek a táblákra.

Manapság még láthatunk AN-2-eseket ejtőernyőzéshez, avagy sétarepüléshez, de még permetezni is használják néhol. A gép sokak kedvence, főképp mérete miatt, hiszen átmenetet képez a nagy és a kisrepülőgépek közt.

Az RNÁ a mezőgazdasági repülést folytató munkája mellett jelentős ipari-szolgáltató tevékenységet végzett. Így került sor a tevékenységét jobban tükröző név és alapítólevél-változtatásra, s így lett 1974. október 29-től a szervezet neve Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálat (MÉM RSZ).

1960 nyarán kezdett dolgozni hazánkban a lengyel gyártmányú PZL–101 (Varjú) típusú repülőgép. A kétülésesnek kialakított gép lehetőséget adott a munkaterületet bemutató, illetve ellenőrző agronómus szállítására.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!