Nőuralom Náraiban? - „Díszpintyből” lett díszpolgár Király Géza, a falu sportéletének patrónusa

„Kedves falumat soha el nem hagyom, ha utam mégis más vidékre vezet, szülőfalumba időről időre visszatérek" - ezt is megfogadták, szó szerint a legfiatalabb nárai lakosok, pontosabban a szüleik. Ahogy minden évben, idén is a falunapon köszöntötték az előző évben született gyerekeket és családjaikat. Polgárrá fogadó oklevelet kaptak a gyerekek: a falunapi színpadon, ünnepélyesen vették át a névre szóló dokumentumot, miután letették a „polgári esküt", szüleik segítségével. Összesen 13 fővel gyarapodott a falu tavaly, és hölgydominancia körvonalazódik, ugyanis a 13 kicsi közül tíz lány és három fiú. A falu méretéhez képest szép gyarapodás volt a tavalyi, de volt már jobb is: nemrégiben egy év alatt 22 új polgárt avathattak - idézte fel Németh Tamás polgármester.

Hoós Olivér tősgyökeres nárai lakos - büszkélkedett az anyukája, Hoósné Kovács Veronika: - Az apukája és én is született náraiak vagyunk, Olivér így kétszeresen is. Rajta kívül hét másik apróság hozta el a szüleit a polgárrá avatásra. Németh Tamás polgármester az összetartozást emelte ki rövid beszédében:

- A falunap mindig a közösség, a község ünnepe. Jó alkalom arra, hogy együtt legyünk, hogy találkozzunk - hangsúlyozta. A hétköznapi rohanásban jóformán csak elmennek egymás mellett, autóból intenek egymásnak a szomszédok, ismerősök, ki kell használni a falunapot, össze kell jönni, találkozni, beszélgetni - emelte ki a polgármester.

Mintegy évösszegzésként a Sárgaliliom Énekkar és az Örökzöld Nyugdíjas Klub dalos sikereit emelte ki köszöntőjében. Méltatta Nárai „patrónusát", így fogalmazott Király Gézáról, akit díszpolgárrá avattak a falunap alkalmából. - Nárai születésű Király Géza, Szombathelyen él, mezőgazdasággal foglalkozik, de nem szakadt el Náraitól. Támogatja a települést, például a Nárairól megjelent könyveket és sportéletet is. Évente 4-5 millió forintot juttat a TAO lehetőségen keresztül Nárai sportjának - sorolta a polgármester.

- Nagy elismerés ez nekem - kezdte a kitüntetett, Király Géza. A polgármesternek, a képviselő-testületnek és az egész falunak megköszönte a kitüntető címet, valamint a saját családjának, rokonainak, nárai barátainak, a vállalkozása tulajdonostársának, a munkatársainak.

- Nem hiszem, hogy nagy dolgot vittem véghez, én csak segítettem, amikor kértek - mondta röviden a díszpolgár. Úgy fogalmazott saját magáról, hogy „díszpintyből lett díszpolgár", ugyanis nem volt éppen „mintapolgár" fiatalon.

- A hetvenes években még aktívan ápoltuk a hagyományokat, például a lucázást. Az egyik évben túlzásba vittük - idézte fel (nagy vonalakban) a fiatalkori csínytevést. A nárai körzeti megbízott előtt kötöttek ki a „lucázók", ő nevezte őket a falu díszpintyeinek. - Király Géza példát adott hűségből, elszármazottként is támogatja szülőfaluját - így méltatta a díszpolgárt Hende Csaba, a térség országgyűlési képviselője. Kiemelte: jó látni a sok nárai gyereket és fiatalt, mert ők jelentik a jövőt - miközben a felnőttek felelőssége az, hogy kötődjenek egy életen át Náraihoz. Ennek kapcsán beszélt a térség jól működő, virágzó cégeiről, a bővülő vasi gazdaságról, az épülő lehetőségekről, mint az M86-os út, amely még inkább bekapcsolja a gazdasági vérkeringésbe Szombathely térségét. A falunapról hangsúlyozta: - Nem az a lényeg, hogy mi hangzik el a színpadon, hanem jó együtt lenni. Mint fogalmazott, „kisül a békák szeme", olyan hőséget hozott a nárai falunap. A legfiatalabb nárai polgárokat és a nagyobbacska gyerekeket sem zavarta a napsütés: ugrálóvárban és csúszdán múlatták az időt a falunapon. A huszonéves náraiak inkább a búcsúi bódék árnyékában hűsöltek. A díszpolgári és polgárrá avatási ceremónia közönsége egy „önkéntes fellépő" szereplését is hallhatta: húsz éven át volt kántor Náraiban Ambrus Béla, aki szomorú és vidámabb dalokkal is megörvendeztette a közönséget - óriási tapsot kapott. Az biztos, hogy éhes nem maradt senki a nárai falunapon: kétféle vadételt készítettek az Aranypatak vadásztársaság vadászai.