Gyászol a filmvilág

2018.04.14. 08:51

Elhunyt az Oscar-díjas Milos Forman

Meghalt Milos Forman - jelentette a CTK cseh hírügynökség szombaton az Egyesült Államokban élő Oscar-díjas filmrendező feleségére hivatkozva.

US director Milos Forman poses during a photocall after being awarded for his contribution to cinema on October 10, 2010 during the second edition of the Lumiere 2010 Film Festival in Lyon, eastern France. Forman is the guest of honour at the city's film festival, which runs until October 10. AFP PHOTO / JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP PHOTO / JEAN-PHILIPPE KSIAZEK

Forrás: AFP PHOTO

Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK

Martina Formanova szerint férjét rövid betegséget követően, pénteken érte a halál a családja és a hozzá legközelebb állók körében.

A csehszlovák új hullám egyik meghatározó képviselője, aki Amerikában

olyan filmeket készített, mint a Száll a kakukk fészkére, a Hair és az Amadeus,

86 éves volt.

Jan Tomás Forman néven született 1932. február 18-án a közép-csehországi Cáslavban. Szülei a második világháború alatt koncentrációs táborokban haltak meg, őt és bátyját rokonok nevelték fel. Az árvák számára létesített iskolába járt Podebrady fürdővárosban, itt kötött barátságot a későbbi drámaíró, ellenzéki vezető, majd csehszlovák államfő Václav Havellel és Ivan Passerrel, akivel több filmjének forgatókönyvét írták. Mivel el akarta kerülni a katonai szolgálatot, a prágai színművészeti főiskolán dramaturgnak tanult, kisebb filmszerepeket is játszott, majd a televízióban, filmstúdióban és kísérletező színházakban dolgozott.

Első dokumentumfilmjét a Német Demokratikus Köztársaságban vásárolt kamerával forgatta a Semafor színházban, majd 1963-ban elkészítette első játékfilmjét, a Fekete Pétert. A nemzedéki konfliktusokat bemutató alkotás külföldön sorra nyerte a díjakat, odahaza viszont fanyalogva fogadták a szembesítést az egyáltalán nem idilli valósággal. Forman hamarosan a csehszlovák újhullám egyik legismertebb alakja lett, filmjei egyszerre voltak szellemesek és kesernyések, józanok és leleplezők. Nemzetközi karrierjét az 1965-ös Egy szöszi szerelmei indította el, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. A szomorú vígjáték egy munkáslány érzelmi felnőtté válásáról szól, a téma valóban az utcán hevert: a rendezőnek egy véletlen találkozás adta az ötletet. Az 1967-es Tűz van, babám is egy vidéki élményéből született: a groteszk alkotásban egy kisvárosi tűzoltóbálon a tombolaajándékokat ellopják, a szépségkirálynők nem mernek a színpadra lépni, végül kigyullad egy ház. A kultúrpolitika irányítóinak ez már sok volt, hiába jelölték ezt a filmet is Oscarra, odahaza betiltották, mert „gúnyt űz az egyszerű emberekből”.

Formant 1967-ben kiengedték az Egyesült Államokba, hogy Franz Kafka Amerika című regényét filmre vigye, de a terv végül kútba esett. Párizsban szemtanúja volt az 1968-as diáklázadásoknak, és itt érte a prágai tavasz eltiprása is. Hazatérni nem akart, ismét Amerikába ment, ahol 1971-ben minimális költségvetéssel készítette el első tengerentúli filmjét. A fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadás ugyan nem lett kasszasiker, de elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját.

A szűkösen élő Forman számára, aki még reklámfilmeket is elvállalt,

1975-ben adódott a nagy lehetőség.

Michael Douglas, aki Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének filmjogait birtokolta, őt kérte fel rendezőnek, nem utolsósorban azért, mert nem kért túl magas gázsit. A film hatalmas szakmai és közönségsikert aratott, mind az öt fontos kategóriában elnyerte az Oscar-díjat. Az immár Amerikában is híres és sikeres Forman 1979-ben – már amerikai állampolgárként – megvalósíthatta régi vágyát, és filmre vihette a Hair című musicalt, amely mára kultfilmmé lett. Az 1981-ben E. L. Doctorow regényéből készült Ragtime élete első szuperprodukciója volt, de a hatalmas költségeket sem a fogadtatás, sem a bevétel nem igazolta. A csorbát az Amadeusszal köszörülte ki 1984-ben: a Mozart életét feldolgozó alkotás nyolc kategóriában kapott Oscar-díjat. A rendező számára a film azért is emlékezetes maradt, mert a forgatás egy része Prágában zajlott, és disszidálása óta először térhetett vissza szülőhazájába a kommunista hatóságok engedélyével.

A Valmont, a Veszedelmes viszonyok sokadik feldolgozása 1990-ben inkább bukás volt. Mégsem szomorkodott, mert hazájában győzött a bársonyos forradalom, és New Yorkban ismét találkozhatott Havellel, a demokratikus Csehszlovákia akkori elnökével. A művészi válságból 1996-ban a Larry Flynt, a provokátor című filmjével lábalt ki. Az Amerika legsikeresebb pornókiadójáról készült, a szólásszabadság kérdését boncolgató alkotás hatalmas vihart kavart, főként a feminista szervezetek tiltakoztak ellene. 1999-ben Ember a Holdon címmel rendezett filmet a hatvanas évek egyik legexcentrikusabb, legrejtélyesebb komédiásáról, Andy Kaufmanról.

Ezután Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényét akarta filmre vinni, de a terv az utolsó pillanatban meghiúsult, mert az egyik főszereplő, Sean Connery kevesellte a gázsiját, és visszalépett. A 2006-os Goya kísértetei az inkvizíció idején játszódik, de a nácizmus és a kommunizmus idején megtapasztalt élmények ihlették. Hetvenöt évesen Prágában egy musicalt állított színpadra, a két főszerepet két fia játszotta, és a darab filmváltozatát is elkészítette.

Forman háromszor nősült, második és harmadik házasságából is ikerfiai születtek, másodjára 1998-ban. 1994-ben megjelent memoárjai magyarul Fordulatok – Emlékirataim címmel olvashatók. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából Amibe nem halsz bele címmel portréfilmsorozat készült róla. A rendező sohasem válaszolt arra a kérdésre, hogy európainak vagy amerikainak tartja-e magát.

Milos Forman temetését szűk családi körben rendezik.

Búcsúzzunk tőle egy halhatatlan klasszikussal:

Borítókép: Milos Forman 2010-ben

AFP PHOTO / Jean-Philippe Ksiazek

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!