2019.03.01. 18:00
Rekordütemű készletezés és gyorsuló leépítés kezdődött Nagy-Britanniában
A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint rekordütemű készletezés, ezzel párhuzamosan hat éve nem mért munkaerő-leépítés kezdődött a brit gyáriparban, egyértelműen a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) övező bizonytalanságok hatására.
Forrás: MTI/AP
Fotós: Jo Kearney
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) pénteken ismertetett közös felmérése szerint a brit gazdaság feldolgozószektorának beszerzésimenedzser-indexe (BMI) februárban 52,0-re csökkent a januárban kimutatott 52,6-ról.
Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának erősödését jelzik, vagyis a brit feldolgozó ágazat e teljesítménymérője még mindig növekvő aktivitásra, ugyanakkor a növekedési ütem lassulására is utal.
Az új IHS Markit-CIPS felmérés szerint
a szektor beszerzési aktivitásának mennyiségi részindexe 56,8-ről 59,1-re, soha nem mért szintre emelkedett, ami rekordütemű alapanyag-felhalmozásra vall.
A BMI-felméréshez csatolt adatelemzés szerint a készletfelhalmozásra
konkrét indokot megnevező iparvállalatoknak csaknem 70 százaléka egyértelműen a Brexitet nevezte meg a raktárkészletek rekordütemű feltöltésének okaként.
Duncan Brock, a CIPS csoportigazgatója az adatokhoz fűzött kommentárjában kiemelte: a felmérésbe bevont cégek válaszaiból kitűnik, hogy a raktárkészlet-felhalmozás célja az üzleti vállalatok puszta életképességének fenntartása a következő hónapokban.
Brock szerint az 1992-ben kezdődött rendszeres BMI-kimutatások történetében
eddig soha nem mértek olyan mértékű készletfelhalmozást a brit gyáripari szektorban, mint most, és ennek oka az, hogy az iparvállalatok félnek a megállapodás nélküli Brexit esetén hirtelen belépő vámoktól, illetve a vámeljárások okozta késedelmektől.
A szektor „betegeskedését” mutatja az is, hogy
a munkaerő-leépítés hat éve nem volt olyan ütemű, mint most, és a feldolgozó ágazat üzleti bizalmi mutatója is 2012 óta nem mért mélyponton jár
- hangsúlyozta a CIPS csoportigazgatója.
Duncan Brock szerint ebben a környezetben valószínűtlen, hogy a feldolgozóipari cégek egyhamar alkalmazotti állományuk bővítésébe kezdenének.
Az esetleges megállapodás nélküli Brexit ellátási és beszállítási kockázataira, és az ebből eredő rohamos készletezésre más szektorok is felhívták már a figyelmet.
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) és a brit gazdaságban aktív legnagyobb kiskereskedelmi forgalmazók a londoni alsóház képviselőinek címzett, nemrégiben ismertetett közös levelükben hangsúlyozták:
élelmiszerhiányhoz és áremelkedéshez vezethet, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, és emiatt fennakadások keletkeznének a határforgalomban.
A levél szerint az élelmiszerforgalmazó kiskereskedelmi hálózatok erre az eshetőségre készülve
már hozzákezdtek a készletek felhalmozásához olyan élelmiszerekből, amelyek esetében ez lehetséges, de a fagyasztott és a hűtött élelmiszerek tárolására szolgáló összes raktár már megtelt Nagy-Britanniában.
Ha lenne is azonban szabad raktározási kapacitás, a friss élelmiszereket nem lehet készletezni. A kiskereskedelmi forgalmazók
egyébként sem tárolnak kétheti ellátásra elegendőnél nagyobb raktárkészletet, és ha a beszállítói hálózatban zavarok támadnak, e készletek újratöltése is nehézzé válik
- hangsúlyozták a felhívás aláírói.
A brit lakosság egy része már arra készül, hogyha nem lesz érvényes megállapodás a brit EU-tagság tervezett március 29-i megszűnéséről és azon belül a kereskedelemről és a vámokról, a kilépéskor hirtelen lelassul az élelmiszer-behozatal folyamata, ugyanis Nagy-Britannia élelmiszerének 40 százaléka az EU-ból érkezik. Ezért a britek rekordütemű készletezésbe kezdtek a brexit miatt.
Borítókép: Egy férfi mutatja a felhalmozott konzervkészletét az angliai littleporti házának kamrájában 2019. március 1-jén