befektetés

2019.09.05. 16:36

Ezért nem fizeti ki az ebolakötvényeket a Világbank

Egy rejtett feltételre hivatkoznak.

Az eddig feljegyezett ebolajárványok közül a most Kongóban dúló a második legrosszabb. A Világbank alapja mégsem fizeti ki a pusztító járványokkal szembeni küzdelem pénzügyi támogatására életre hívott kötvényekben lévő pénzt – írja az Origo.

A Világbank két évvel ezelőtt, a 2014-2016-os eddigi legpusztítóbb ebolajárvány után, egy egészen különleges módszert talált ki a vírus elleni harc finanszírozására. A szervezet ugyanis kibocsátott egy úgynevezett „járványkötvényt” amely lényegében a vírushoz köthető halálozási mintázatok alapján nyeri el az értékét. A Világbank ezt a korábban is ismert „katasztrófakötvények” mintájára alkotta meg, amelyek értéke a biztosítási követelésekhez kötődik, például hurrikán esetén. Hiába pusztít azonban most újra súlyos járvány, a szervezet nem teljesít a kötvényekhez kapcsolódó kifizetést.

Egy rejtett feltétel

A nagy járványok elleni harc pénzügyi finanszírozása számos kritikát kapott az elmúlt években. Ebolakitörés esetén is az volt a gond, mint más betegségeknél: mire – bonyolult mechanizmusok révén – a pénz megérkezett felhasználási helyére, vagyis oda és azokhoz, akik az adott járvány visszaszorítása érdekében használnák fel, addigra az már veszélyesen elterjedt. Ebben hozott volna változást a Világbank sok dicséretet egyúttal sok kritikát is kapó koncepciója.

A világbanki „pandémiás kötvények” egyfajta sajátos biztosítási konstrukciónak is tekinthetők.

A magánbefektetők, akik sokszorosan túljegyezték a más befektetési formákhoz képest kiugró hozamokat ígérő kötvényeket, akkor vesztik el pénzüket azon, ha a hat, halálosnak minősített pandémia – mint a SARS vagy az ebola – kialakul valahol.

Ebben az esetben az érintett országok és nemzetközi szervezetek számára 150 millió dollár szabadul fel, melyet a járvány visszaszorítására fordíthatnak.

Augusztus utolsó napjaira 2000-re emelkedett a Kongói Demokratikus Köztársaságban a tavaly kitört ebolajárvány halálos áldozatainak a száma. A regisztrált ebolás esetek száma meghaladta a háromezret. Kifizetés ugyanakkor mégsem lesz.

Ennek pedig az az oka, hogy a 386 oldalas kötvénytájékoztató tartalmaz egy speciális záradékot, amelynek értelmében a kifizetésnek feltétele,

hogy a járvány másik országra is átterjedjen, és ott legalább 20 halálos áldozatot szedjen.

Ebből a kettős feltételből pedig csak az első teljesült: a vírus igazolhatóan jelen van Ugandában is. Néhány nappal ezelőtt ott egy 9 éves kislány halt meg ebolában, aki azt megelőzően érkezett Kongóból az országba – közölték az egészségügyi hatóságok. Az év eleje óta ő a harmadik halálos áldozata a kórnak Ugandában, de az előző két beteg is Kongóból érkezett.

Ez tehát azt jelenti, hogy hiába van jelentős, potenciálisan mobilizálható összeg az ebola elleni harchoz, az a kötvényzáradék miatt, nem szabadítható fel. Ez pedig egy sajátos helyzetet teremt.

Ahogy a beszámolókból kiderül, a Világbank július 24-én bejelentette, hogy további 300 millió dollárt szabadít fel Kongó számára az ebola elleni harchoz – ez az összeg közelít ahhoz, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a következő hónapokra bejelentett igényként a járvány kapcsán. Ugyanakkor a szervezet járványügyi vészhelyzeti alapja – ahová a pandémiás kötvények tartoznak – július végén alig 20 millió dollárt biztosított csak a feladatokhoz, azt is főleg saját likviditásának terhére.

Egy közgazdász pedig – aki korábban három évtizedig volt a szervezet munkatársa – a témáról nemrégiben közzétett elemzésében azt állítja, a járványügyi alap már így is 75 millió dollár körüli összeget fizetett ki kötvénytulajdonosoknak prémiumként, és ennél jóval többre fogadott be igényeket.

Eközben a járvány ellen harcolóknak eddig 31 millió dollárral kellett beérniük, miközben az alapban – a túljegyzés okán – ott van több száz millió dollár, ami viszont könnyen lehet, soha nem szabadítható fel a járvány elleni harc céljaira. Mindez – teszi hozzá Olga Jonas, a Harvard Nemzetközi Egészségügyi Intézet munkatársa, gazdasági szakértője – az említett klauza miatt. Ami ráadásul szerinte nem is volt túlságosan ismert, jelentősége csak most mutatkozik meg, amikor az ebola igazolhatóan legalább egy szomszédos országban felbukkant a kitörés helyéhez képest.

Nehéz tökéletes konstrukciót kialakítani

”Ha ez a biztosítás valamennyi súlyos járványhelyzetre szólna, az bizony meglehetősen drága lenne„ – mondja mindennek kapcsán Mukesh Chawla, a Világbank járványügyi vészhelyzeti alapjának koordinátora. A kötvények mellett a szakemberek rendelkeznek kisebb pénzeszközökkel, amiket belátásuk szerint folyósíthatnak. Chawla szerint már így is 50 millió dollárt – valamennyivel többet, mint a néhány hete ismert összeg – különítettek el az ebola elleni harcra, a további 350 millió dollár mellett, amit már felszabadítottak – vagyis nagyjából amellé az összeg mellé, melyet a WHO még nyár közepén becsült meg a következő néhány hónap feladataira.

Nehéz, ha nem, egyenesen lehetetlen megmondani, pontosan melyek lehetnek azok a „triggerek” amik a kötvények felszabadítását indokolhatják, miközben teljesítik a befektetők által elvárt hozamot is – állítja Andrew Farlow, az Oxford Egyetem kutatója. Azt is hozzátette, a Világbank a pandémiás kötvény előkészítése során számos feladatot végzett el. Számítógépes szimulációkat futtattak a filovírusok terjedésének modellezésére – ezek csoportjába tartozik az ebola kórokozója is -, és szakértőkkel is konzultáltak a kérdésben.

Ennek ellenére, a halálos és veszedelmes pandémiák lezajlását még nehezebb megjósolni és így beárazni is, mint a természeti katasztrófákét, például a hurrikánokat, amelyek „katasztrófakötvényei” szolgáltak a pandémiás kötvények mintájául.

Valamennyi biztosítási szerződésben a fedezet költsége meghaladja a várható kifizetés mértékét, különben a biztosítók tönkremennének. A pandémiás kötvények és a kapcsolódó ügyletek esetében ez a kockázati felár körülbelül 17 millió dollár évente – állítja Olga Jonas. Ezt a pénzt viszont szerinte a közegészségügyi rendszerekre kellene költeni, mert azok fejlesztésével megakadályozhatók lennének a kitörések. Ugandában ugyanis – eddig – épp az éberség és a figyelem akadályozta meg a járvány elszabadulását, úgy, hogy a szomszédos Kongóban egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!