Az ítélőképességünk csődje

Amikor hozzátartozóim lazán közölték külhoni kiruccanásuk kapcsán (magamban egyet kértem az égiektől: csak Törökország ne jusson eszükbe), hogy a hozzánk viszonylag legközelebbi legveszélyesebb oszmán föld az úti céljuk, egyszerűen nem tudtam másképpen reagálni, mint hogy: ti nem vagytok normálisak. Hogy lehettek ilyen eszementek, amikor nemrégiben ismét robbantottak ott? Legföljebb a tiétek lesz a ház, vigyorintott egyikük, amire olyan dühbe gurultam, hogy a hirtelen belőlem kibuggyanó kifejezéseket (tudom, nem szép káromkodni) most éppen nem idézném. Kell a csudának az a... Merthogy ők már tavasszal befizették az utat, teljes ellátás, eszem-iszom dögig. Rá-adásul olcsó. Amúgy meg úgyis csak félévente robbantanak imitt-amott valakiket vagy valamiket a levegőbe. Aztán aki meg itthon marad, azt meg egye a frász mindaddig, amíg a gépük nem landol Ferihegyen.

Más kérdés, hogy a katasztrófák jelentős részének nincs köze a terrorizmushoz. (Bár akinek valakije történetesen augusztusban Angliában volt, annak az éjszakai forgolódásait sem irigylem...)

Tudjuk, hogyne tudnánk, ki se kell lépni a házból: megakadhat a szőnyegben a papucs, kibicsaklik a boka; a fürdőben egy rossz mozdulat, és annyi... Máskor meg gyönyörködni szeretnénk a tűzijátékban, mit sem törődünk azzal, hogy éppen akkorra viharral fenyeget a meteorológia. Mintha elmennénk Törökországba; lesz, ami lesz. Bennünket úgysem érhet baj. Olykor nemcsak a hivatal, de az ítélőképességünk is csődöt mond.

Más kérdés, hogy a katasztrófák jelentős részének nincs köze a terrorizmushoz. (Bár akinek valakije történetesen augusztusban Angliában volt, annak az éjszakai forgolódásait sem irigylem...)

Tudjuk, hogyne tudnánk, ki se kell lépni a házból: megakadhat a szőnyegben a papucs, kibicsaklik a boka; a fürdőben egy rossz mozdulat, és annyi... Máskor meg gyönyörködni szeretnénk a tűzijátékban, mit sem törődünk azzal, hogy éppen akkorra viharral fenyeget a meteorológia. Mintha elmennénk Törökországba; lesz, ami lesz. Bennünket úgysem érhet baj. Olykor nemcsak a hivatal, de az ítélőképességünk is csődöt mond.

Más kérdés, hogy a katasztrófák jelentős részének nincs köze a terrorizmushoz. (Bár akinek valakije történetesen augusztusban Angliában volt, annak az éjszakai forgolódásait sem irigylem...)

Tudjuk, hogyne tudnánk, ki se kell lépni a házból: megakadhat a szőnyegben a papucs, kibicsaklik a boka; a fürdőben egy rossz mozdulat, és annyi... Máskor meg gyönyörködni szeretnénk a tűzijátékban, mit sem törődünk azzal, hogy éppen akkorra viharral fenyeget a meteorológia. Mintha elmennénk Törökországba; lesz, ami lesz. Bennünket úgysem érhet baj. Olykor nemcsak a hivatal, de az ítélőképességünk is csődöt mond.

Tudjuk, hogyne tudnánk, ki se kell lépni a házból: megakadhat a szőnyegben a papucs, kibicsaklik a boka; a fürdőben egy rossz mozdulat, és annyi... Máskor meg gyönyörködni szeretnénk a tűzijátékban, mit sem törődünk azzal, hogy éppen akkorra viharral fenyeget a meteorológia. Mintha elmennénk Törökországba; lesz, ami lesz. Bennünket úgysem érhet baj. Olykor nemcsak a hivatal, de az ítélőképességünk is csődöt mond.

Tudjuk, hogyne tudnánk, ki se kell lépni a házból: megakadhat a szőnyegben a papucs, kibicsaklik a boka; a fürdőben egy rossz mozdulat, és annyi... Máskor meg gyönyörködni szeretnénk a tűzijátékban, mit sem törődünk azzal, hogy éppen akkorra viharral fenyeget a meteorológia. Mintha elmennénk Törökországba; lesz, ami lesz. Bennünket úgysem érhet baj. Olykor nemcsak a hivatal, de az ítélőképességünk is csődöt mond.