Megvédve és kiszolgáltatva

Lapunk hatodik oldalán adunk hírt arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizte a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kínáló biztosítókat. Minden vizsgálatuk bírságolással zárult. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy bizonyára mi, ügyfelek is jo- gosan háborgunk, amikor néhanapján összetűzésbe kerülünk egy biztosítóval, bankkal vagy szolgáltatóval. Aztán vagy harcolunk, vagy feladjuk, mondván: úgyis ők az erősebbek.

Nemrég egy nyugdíjas asszony keresett meg minket a panaszával. A néni tavaly decemberben az egyik gyorskölcsönt kínáló pénzügyi rt.-nél vett fel 30 ezer forintot. A cég ügynöke felkereste, megírták a szerződést. A papíron jól látszik, hogy az ügynök először 5 ezer forintot írt be kamatként, így a visszafizetendő összeg 35 ezer forint volt. Azaz csak lett volna. Mert mire az ügynök legközelebb bekopogtatott a nénihez, a szerződés ki volt preparálva. Az 5 ezerből 15 ezer lett, a végösszegből pedig 45 ezer...

Amikor a pénzügyi rt. budapesti központjában kérdezősködtünk az esetről, a sajtószóvivő meglepő válasszal állt elő: a banktitok értelmében neki védenie kell az ügyfeleit, így nem adhat tájékoztatást az ügyről. Hiába bizonygattam, hogy tőlünk épp az ő védett ügyfelük kért segítséget, a szabály, az szabály, a cég hallgatott. Aztán pár nap múlva az asszonyt felke-reste a cég üzletkötője. Nem a régi, hanem egy másik. És közölte, hogy jó hírt hozott: elengedik a hátralévő részletét.

Valószínű, hogy a cég még így is jobban járt, mintha a felügyelet ellenőreivel kellett volna elszámolnia. De reméljük, annak is eljön az ideje...

Nemrég egy nyugdíjas asszony keresett meg minket a panaszával. A néni tavaly decemberben az egyik gyorskölcsönt kínáló pénzügyi rt.-nél vett fel 30 ezer forintot. A cég ügynöke felkereste, megírták a szerződést. A papíron jól látszik, hogy az ügynök először 5 ezer forintot írt be kamatként, így a visszafizetendő összeg 35 ezer forint volt. Azaz csak lett volna. Mert mire az ügynök legközelebb bekopogtatott a nénihez, a szerződés ki volt preparálva. Az 5 ezerből 15 ezer lett, a végösszegből pedig 45 ezer...

Amikor a pénzügyi rt. budapesti központjában kérdezősködtünk az esetről, a sajtószóvivő meglepő válasszal állt elő: a banktitok értelmében neki védenie kell az ügyfeleit, így nem adhat tájékoztatást az ügyről. Hiába bizonygattam, hogy tőlünk épp az ő védett ügyfelük kért segítséget, a szabály, az szabály, a cég hallgatott. Aztán pár nap múlva az asszonyt felke-reste a cég üzletkötője. Nem a régi, hanem egy másik. És közölte, hogy jó hírt hozott: elengedik a hátralévő részletét.

Valószínű, hogy a cég még így is jobban járt, mintha a felügyelet ellenőreivel kellett volna elszámolnia. De reméljük, annak is eljön az ideje...

Nemrég egy nyugdíjas asszony keresett meg minket a panaszával. A néni tavaly decemberben az egyik gyorskölcsönt kínáló pénzügyi rt.-nél vett fel 30 ezer forintot. A cég ügynöke felkereste, megírták a szerződést. A papíron jól látszik, hogy az ügynök először 5 ezer forintot írt be kamatként, így a visszafizetendő összeg 35 ezer forint volt. Azaz csak lett volna. Mert mire az ügynök legközelebb bekopogtatott a nénihez, a szerződés ki volt preparálva. Az 5 ezerből 15 ezer lett, a végösszegből pedig 45 ezer...

Amikor a pénzügyi rt. budapesti központjában kérdezősködtünk az esetről, a sajtószóvivő meglepő válasszal állt elő: a banktitok értelmében neki védenie kell az ügyfeleit, így nem adhat tájékoztatást az ügyről. Hiába bizonygattam, hogy tőlünk épp az ő védett ügyfelük kért segítséget, a szabály, az szabály, a cég hallgatott. Aztán pár nap múlva az asszonyt felke-reste a cég üzletkötője. Nem a régi, hanem egy másik. És közölte, hogy jó hírt hozott: elengedik a hátralévő részletét.

Valószínű, hogy a cég még így is jobban járt, mintha a felügyelet ellenőreivel kellett volna elszámolnia. De reméljük, annak is eljön az ideje...

Amikor a pénzügyi rt. budapesti központjában kérdezősködtünk az esetről, a sajtószóvivő meglepő válasszal állt elő: a banktitok értelmében neki védenie kell az ügyfeleit, így nem adhat tájékoztatást az ügyről. Hiába bizonygattam, hogy tőlünk épp az ő védett ügyfelük kért segítséget, a szabály, az szabály, a cég hallgatott. Aztán pár nap múlva az asszonyt felke-reste a cég üzletkötője. Nem a régi, hanem egy másik. És közölte, hogy jó hírt hozott: elengedik a hátralévő részletét.

Valószínű, hogy a cég még így is jobban járt, mintha a felügyelet ellenőreivel kellett volna elszámolnia. De reméljük, annak is eljön az ideje...

Amikor a pénzügyi rt. budapesti központjában kérdezősködtünk az esetről, a sajtószóvivő meglepő válasszal állt elő: a banktitok értelmében neki védenie kell az ügyfeleit, így nem adhat tájékoztatást az ügyről. Hiába bizonygattam, hogy tőlünk épp az ő védett ügyfelük kért segítséget, a szabály, az szabály, a cég hallgatott. Aztán pár nap múlva az asszonyt felke-reste a cég üzletkötője. Nem a régi, hanem egy másik. És közölte, hogy jó hírt hozott: elengedik a hátralévő részletét.

Valószínű, hogy a cég még így is jobban járt, mintha a felügyelet ellenőreivel kellett volna elszámolnia. De reméljük, annak is eljön az ideje...

Valószínű, hogy a cég még így is jobban járt, mintha a felügyelet ellenőreivel kellett volna elszámolnia. De reméljük, annak is eljön az ideje...

Valószínű, hogy a cég még így is jobban járt, mintha a felügyelet ellenőreivel kellett volna elszámolnia. De reméljük, annak is eljön az ideje...