2006.08.14. 02:29
Ősi igazságokat jelenít meg a szoborcsoport
Úgy érzem, el kell mondanom érzéseimet ezzel az egész szombathelyi szökőkút-üggyel kapcsolatban. A legnagyobb baj az, hogy az emberek ledegradálnak eg ...
Úgy érzem, el kell mondanom érzéseimet ezzel az egész szombathelyi szökőkút-üggyel kapcsolatban. A legnagyobb baj az, hogy az emberek ledegradálnak egy műalkotást, aminek múltja van, s számunkra a jövőt jelenti. Mert ez a szoborcsoport egyenesen láttatja (már éppen hogy csak nem szólal meg), hogy az embernek hogyan kellene élnie.
Pán Hermész gyermeke, Árkádia pásztoristene, a kecskelábú Pán. Az embernek a természettel harmóniában kell élnie, és boldog úgy lehet. A férfi lába alatt a korsó, amelyből a víz is folyhat (képzeletben), emlékeztessen minket arra, hogy most a Halak és a Vízöntő kor között vagyunk. Tehát küszöbén a Vízöntőkornak, s eljön a Vízöntőkorral az emberi bölcsesség, amiben kiteljesedhet igazi emberi mivoltunk, az pedig a szeretet, s akkor nem kérdezünk, mert látunk és érzünk.
Őseink vallása nem a kereszt imádatától függött. A szívükben hordták igaz hitüket, tudták, hogy mindaz, ami körülveszi őket, tiszteletet parancsol, átérezték az istenek ajándékát, ami az élet.
Számomra a megyeszékhely Fő terén álló szökőkút első megpillantása pontosan ezt a szót juttatta eszembe: élet. Meg azt, hogy igazság.
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Pán Hermész gyermeke, Árkádia pásztoristene, a kecskelábú Pán. Az embernek a természettel harmóniában kell élnie, és boldog úgy lehet. A férfi lába alatt a korsó, amelyből a víz is folyhat (képzeletben), emlékeztessen minket arra, hogy most a Halak és a Vízöntő kor között vagyunk. Tehát küszöbén a Vízöntőkornak, s eljön a Vízöntőkorral az emberi bölcsesség, amiben kiteljesedhet igazi emberi mivoltunk, az pedig a szeretet, s akkor nem kérdezünk, mert látunk és érzünk.
Őseink vallása nem a kereszt imádatától függött. A szívükben hordták igaz hitüket, tudták, hogy mindaz, ami körülveszi őket, tiszteletet parancsol, átérezték az istenek ajándékát, ami az élet.
Számomra a megyeszékhely Fő terén álló szökőkút első megpillantása pontosan ezt a szót juttatta eszembe: élet. Meg azt, hogy igazság.
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Pán Hermész gyermeke, Árkádia pásztoristene, a kecskelábú Pán. Az embernek a természettel harmóniában kell élnie, és boldog úgy lehet. A férfi lába alatt a korsó, amelyből a víz is folyhat (képzeletben), emlékeztessen minket arra, hogy most a Halak és a Vízöntő kor között vagyunk. Tehát küszöbén a Vízöntőkornak, s eljön a Vízöntőkorral az emberi bölcsesség, amiben kiteljesedhet igazi emberi mivoltunk, az pedig a szeretet, s akkor nem kérdezünk, mert látunk és érzünk.
Őseink vallása nem a kereszt imádatától függött. A szívükben hordták igaz hitüket, tudták, hogy mindaz, ami körülveszi őket, tiszteletet parancsol, átérezték az istenek ajándékát, ami az élet.
Számomra a megyeszékhely Fő terén álló szökőkút első megpillantása pontosan ezt a szót juttatta eszembe: élet. Meg azt, hogy igazság.
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Őseink vallása nem a kereszt imádatától függött. A szívükben hordták igaz hitüket, tudták, hogy mindaz, ami körülveszi őket, tiszteletet parancsol, átérezték az istenek ajándékát, ami az élet.
Számomra a megyeszékhely Fő terén álló szökőkút első megpillantása pontosan ezt a szót juttatta eszembe: élet. Meg azt, hogy igazság.
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Őseink vallása nem a kereszt imádatától függött. A szívükben hordták igaz hitüket, tudták, hogy mindaz, ami körülveszi őket, tiszteletet parancsol, átérezték az istenek ajándékát, ami az élet.
Számomra a megyeszékhely Fő terén álló szökőkút első megpillantása pontosan ezt a szót juttatta eszembe: élet. Meg azt, hogy igazság.
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Számomra a megyeszékhely Fő terén álló szökőkút első megpillantása pontosan ezt a szót juttatta eszembe: élet. Meg azt, hogy igazság.
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Számomra a megyeszékhely Fő terén álló szökőkút első megpillantása pontosan ezt a szót juttatta eszembe: élet. Meg azt, hogy igazság.
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Az emberek talán félnek az igazságtól? Ez a szoborcsoport az ősi igazságokról mesél nekünk, és elmondja, hogyan élhetjük túl ezt az elkorcsosult világot. A régmúlt bennünk él, anélkül, hogy tudnánk róla. Akárcsak testünk, még ember voltunk előtti időkre emlékezik. Akként élteti műveltségünk, beszédünk, munkánk, szellemünk és eszközeink sora az ősök évtizedes erőfeszítéseit. Valamilyen csodás képességű kutató egyetlen élő emberből és eszközeiből ki tudná nyomozni az emberiség egész múltját. Ami volt, nem múlt el, hanem észrevétlenül a tudatalattinkban fejti ki hatását munkánkban, eszmél eszméletünkben.
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Pán személye szorosan összekapcsolódik Dionüszosszal, olyannyira, hogy Dionüszosz kíséretéhez tartozott Szilénosszal együtt, majd következtek a bakkhánsnők és a termékenységet megszemélyesítő szatüroszok (szatírok - római rokonaik a faunok). Dionüszosznak az a feladata, hogy meghódítsa az embereket, feloldja korlátaik alól, és eksztatikus úton magához hasonítsa őket. Jellemző rá, hogy kemény akarattal, szívós kitartással menekül meg súlyos helyzetekből. Felhozza anyját az alvilágból, megvigasztalja a szenvedőket. Ez a mitológia. Én nem nevetném ki, mert aki kineveti, önmagát gúnyolja, s szegény nem tudja, mit tesz.
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
A 21. század ennyi vak embert teremtett? Miért vagyunk ennyire önhittek? Azt hisszük, bármit megtehetünk büntetés nélkül, még az ősi hitünket is elfelejtjük, és csak a pénz az istenünk!
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
A rómaiak ebben is bölcsebben viselkedtek, nem nevették ki azt, ha találkoztak egy idegen nép hitével. Meghajoltak, s tisztelték minden egyes nép hitét, olyannyira, hogy beolvasztották saját hitrendszerükbe. Példa rá az Iseum (Egyiptom). Nem nevettek, mert félték az istene-ket, hiszen érezték jelenlétüket még a kövekben is. Inkább arra törekedtek, hogy minél több ismeretet szerezzenek. Hogyan tudják azt kinevetni, amit nem is ismernek? Tiszteletre méltónak találják ezt a viselkedést?
Bolya
Szombathely
Bolya
Szombathely
Bolya
Szombathely
Szombathely
