Majd felmegy, ha akarom

Nem értem, hogy miért kellett az MLSZ-nek belenyúlni az NB II-es bajnokság Nyugati-csoportjába. Lehet szimpla hülyeség - bár azon már túljutott a tisztelt szervezet az Eb-pályázat hat darab digitális stadionjával, illetve az überzseniális lobbi-tevékenységgel. Az egyéb magyarázatok sora végtelen - talán a több tucat összeesküvés-elmélet is jelzi, hogy olyan szintre süllyedt a szövetség, ahonnét csak jura kori kutatófúrással lehet feljönni kőzetmintaként. Mindezt némely média-szereplők sikeresen lekövették, gondolok itt a sportlapra, ahol előbb megpróbálták feltolni a Fradit, majd pedig a vasárnapi tudósításban a Haladás-drámát valami hihetetlen sötét módon az egykori technikai vezetőre igyekeztek rákenni - éppen csak Molotov-koktélt nem osztogattak, mert akkor lehetett volna címlap is. (Helyben is csúcsra értünk, csak halkan kérdem, hogy akkor mi is a helyzet a felcsúti vásárlókkal, meg a kilóra vett sportbírókkal - utóbbiakból kérnék húsz dekát, egyben.) Így aztán már senki nem beszél arról, hogy a fenébe lehet klubtulajdonos MLSZ-alelnök? És senki nem kérdi meg a szövetség vezetőjét arról, hogy a számítógépes nyilvántartási rendszerük miért olyan hülye, hogy az összes szükséges pót-mellék- és betétlap nélkül is kiadja a játékengedélyt? És még lehetne sorolni a kérdéseket, válasz úgysincs. Hiszen az MLSZ és az emberei nagyon jól megtanulták a leckét politikusainktól: bármit teszel, következménye úgysincs, a törvények és szabályok, afféle ajánlások. Népiesen: ha akarom, vemhes, ha akarom nem vemhes. Jelen esetben pedig, felmegy, ha akarom.