A munkavállaló és a rabszolga

Nemrég elkapott a rendőrség egy Fejér megyei vállalkozót , aki illegális autóbontó műhelyében borzalmas körülmények között dolgoztatott és fogva tartott egy korábban állami gondozott fiatalembert. Gyötörte, verte, éheztette, fizetést nem adott neki. Egy riportból kiderült, a dolgozó olyan éhes volt, hogy a kutya ételmaradékát lopkodta el. Később a kocsibontó egy másik volt intézeti fiatalt kényszerített rabszolgamunkára fenyegetésekkel. A rendőrség a főnököt végül bekasztlizta.

Ez a hír olyan, mintha egy távoli, a jogot csak olykor alkalmazó államból kaptuk volna. Pedig itt esett meg, az ország egyik legfejlettebb régiójában. Egyedi-e a történet? A szó szerint vett rabszolgaságot tekintve talán igen. Viszont egyes elemei mégsem teljesen idegenek. Elég mindennapos például a fekete vállalkozás. Sokan a bejegyzett cégeknél is csak feketén tudnak elhelyezkedni. De sok legális munkavállaló sem kapja meg a bérét. A munkaadó erőfölényben van, hamar kijelenti, akinek nem tetszik, el lehet menni, bírósághoz is lehet fordulni, ha van pénze a dolgozónak ügyvédre. Ami pedig a kiszolgáltatottságot illeti: nagy a baj, ha azért csökken évről évre a kifizetett táppénz, mert a dolgozó betegen is felveszi a munkát, mert félti a helyét. Szintén az érdekérvényesítés hiányára vall, hogy becslés szerint a szabadság negyedét ilyen-olyan okok miatt nem tudják kivenni a dolgozók. S még egy fontos elem a bevezető történetben a félelem. A vállalkozótól félt a rabszolgája, féltek a környékbeliek is. Azért tudott hosszú ideig basáskodni, mert hagyták.

Ez a hír olyan, mintha egy távoli, a jogot csak olykor alkalmazó államból kaptuk volna. Pedig itt esett meg, az ország egyik legfejlettebb régiójában. Egyedi-e a történet? A szó szerint vett rabszolgaságot tekintve talán igen. Viszont egyes elemei mégsem teljesen idegenek. Elég mindennapos például a fekete vállalkozás. Sokan a bejegyzett cégeknél is csak feketén tudnak elhelyezkedni. De sok legális munkavállaló sem kapja meg a bérét. A munkaadó erőfölényben van, hamar kijelenti, akinek nem tetszik, el lehet menni, bírósághoz is lehet fordulni, ha van pénze a dolgozónak ügyvédre. Ami pedig a kiszolgáltatottságot illeti: nagy a baj, ha azért csökken évről évre a kifizetett táppénz, mert a dolgozó betegen is felveszi a munkát, mert félti a helyét. Szintén az érdekérvényesítés hiányára vall, hogy becslés szerint a szabadság negyedét ilyen-olyan okok miatt nem tudják kivenni a dolgozók. S még egy fontos elem a bevezető történetben a félelem. A vállalkozótól félt a rabszolgája, féltek a környékbeliek is. Azért tudott hosszú ideig basáskodni, mert hagyták.

Ez a hír olyan, mintha egy távoli, a jogot csak olykor alkalmazó államból kaptuk volna. Pedig itt esett meg, az ország egyik legfejlettebb régiójában. Egyedi-e a történet? A szó szerint vett rabszolgaságot tekintve talán igen. Viszont egyes elemei mégsem teljesen idegenek. Elég mindennapos például a fekete vállalkozás. Sokan a bejegyzett cégeknél is csak feketén tudnak elhelyezkedni. De sok legális munkavállaló sem kapja meg a bérét. A munkaadó erőfölényben van, hamar kijelenti, akinek nem tetszik, el lehet menni, bírósághoz is lehet fordulni, ha van pénze a dolgozónak ügyvédre. Ami pedig a kiszolgáltatottságot illeti: nagy a baj, ha azért csökken évről évre a kifizetett táppénz, mert a dolgozó betegen is felveszi a munkát, mert félti a helyét. Szintén az érdekérvényesítés hiányára vall, hogy becslés szerint a szabadság negyedét ilyen-olyan okok miatt nem tudják kivenni a dolgozók. S még egy fontos elem a bevezető történetben a félelem. A vállalkozótól félt a rabszolgája, féltek a környékbeliek is. Azért tudott hosszú ideig basáskodni, mert hagyták.