Az elnök észrevételei Csillag Tündéék ügyéről szóló cikkünkhöz

Meglepődtem, azért mert az ítéletet még nem kaptuk kézhez és olyan nyilatkozatokat is tartalmaz, ami az ítélet kihirdetésekor nem hangzott el, így feltehetőleg a nyilatkozók szubjektív véleménye. Meglepődtem azért is, mert egy magára valamit is adó újságíró meg szokta kérdezni a másik felet mielőtt arról hátrányos tájékoztatást ad a közvélemény részére.

A cikkben közöltekre szeretnék néhány észrevételt tenni:

1./ Csillag Tünde és edzői elsősorban azért lettek fegyelmileg felelősségre vonva, mert edzőtáborban, szülői értekezleten, sajtóban kijelentéseikkel (valótlan érveikkel) a magyar tornász válogatott tagjait arra biztatták, hogy ne vegyenek részt a világbajnokságon. Ezzel szembe helyezkedtek a magyar és a nemzetközi torna szövetség döntéseivel, hátráltatták a magyar tornász válogatott felkészülését. Másodlagosan kijelenthető, hogy cserbenhagyták a magyar tornász válogatottat, hogy olyan szerződéseket szegtek, amit a tornász válogatott felkészülésének elősegítése céljából kötöttek velük.

2./ Bár a Fővárosi Ítélőtábla valóban megsemmisítette a Főváros Törvényszék marasztaló ítéletét, de kizárólagosan eljárási hibára hivatkozva, ami azt jelenti, hogy nem vizsgálta felül a Törvényszék érdemi kérdésekben hozott döntését, az az, nem adott igazat felpereseknek, nem állapította meg, hogy felperesek VB-n való részvételük lemondása jogszerű volt, illetve nem cáfolta a fegyelmi büntetés valóság tartalmát.

3./ Az olvasók tájékoztatása céljából közlöm, hogy az ítélet megsemmisítésének két ismertetett oka volt, az egyik, hogy a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében a fegyelmi bizottság mind az öt tagja, mint jelenlévő volt feltüntetve, holott csak négyen voltak jelen és négyen is írták alá a jegyzőkönyvet, illetve annak tartalmából is az derül ki, hogy négyen voltak jelen. A másik ok pedig az volt, hogy az egyik tag rövid időre elhagyta a termet. Igaz a döntéshozatalkor már jelen volt és a kieső idő eseményeit a jegyzőkönyvből megismerte, ezáltal döntés képes helyzetben volt. Egyébként a döntéseket egyhangú négy igen szavazattal hozták. A hatályos kormányrendelet és fegyelmi szabályzat szerint a fegyelmi bizottságnak legalább három tagból kell állnia. A fegyelmi bizottság az eljárási rendjét maga állapítja meg. Így felmerül a kérdés, hogy miért nem volt a fegyelmi tárgyalás jogszerű? Következetes bírói gyakorlat, hogy ha az eljárási szabályok kisebb megsértése nincs kihatással a döntésre az ítéletet nem kell megsemmisíteni. Erre a döntésre büszkék felperesek? Ez adott nekik elégtételt?

4./ Elvileg az Ítélőtábla döntése ellen a Kúriához van rendkívüli jogorvoslati lehetőség, ha az ítélet törvénysértő. Előzetes vélemények alapján a felülvizsgálati eljárás gondolata nem megalapozatlan.

A kérdés elsősorban az, hogy van-e értelme, hisz a felperesek a fegyelmi büntetésüket letöltötték és vélhetően Ők és mások is tanultak az ügyből.

Dr. Magyar Zoltán Elnök