Fél év ügyintézés

Temetése 26-án volt, a köztes időben, illetve február elején neki kellett állnom beteg édesanyám helyett a legfontosabb teendőknek: átvettem szüleim lakásának rezsijét, számlámról könnyebben tudom kísérni a levonásokat. Már a banknál meggyűlt a bajunk, kétszer-háromszor küldték vissza, sosem volt jó a megbízás. A biztosítóval is volt gond, de miután tisztáztuk a dolgot, beindult a havi díj levonása. Ugyanazt az öt levelet küldtem mindenhova (villany, gáz, közös költség, biztosító, telefon), mellékelve – ha szükséges a névátíráshoz – apukám halotti anyakönyvi kivonatát (másolatban), illetve néhány sort megerősítésként, hogy elküldtem a csoportos beszedési megbízást, megadva az új számlaszámot. Ehhez a szolgáltaktól előre lekértem a megbízáshoz szükséges azonosítókat.

Amikor láttuk, hogy két helyen nem sikerült a levonás (a biztosító volt az egyik), megismételtük azt netbankon keresztül is. A biztosító javított. De a (vonalas) telefont azóta sem tudták rendbe tenni. Leveleznek velem, a pénzt követelik. Én meg nem fizetek, még a bíróságra is hajlandó vagyok elmenni, akkor sem fogok más hibája miatt futkosni. Öt levélből négy odaér, pont a telefon nem. Öt megbízásból négy sikerül, pont a telefon nem. Szerintem kicsit furcsa, mint az is, hogy egy „magyar" nevet viselő telekommunikációs cég vezérigazgatójának neve originál német.

A cég telefonos ügyfélszolgálatát hívtam fel január végén. Ők adták meg – persze, mint kiderült, rosszul – a szükséges azonosítókat. Nem tudom, miért nem lehet visszakeresni, ki volt az a jól képzett szakember. Elmondtam, hogy megszűnik a számla, átmegy erre a névre és erre a bankra. Nem tudta összehozni. De ül a helyén, adja a rossz infókat, az előfizető meg rohangásszon, másoljon eredeti dokumentumokat saját költségére. Nem kell kirúgni azt a fiatalembert, de valamit kéne tenni, hogy ez ne forduljon elő.

Persze ment a vita: először azt „hazudták", mentve a bőrüket, hogy nem érkezett be semmilyen megbízás. Na, ebből leadtak, amikor a másolatot beküldtem, de németül írva le az esetet a vezérüknek.

Nem én reklamálok egyedül. Itt újabban senki sem felel semmiért, felelős nincs sehol. Ez így nagyon nem jó. Már azt mondta a férjem, egye fene, másolunk és megbízunk újra, ha az összegyűlt „tartozást" elengedik a kellemetlenségekért kárpótlásul. Díjazom a humorát és az optimizmusát!

Remélem, hogy immár fél év után végre megindulhat a csoportos beszedés.

Kudler Éva és édesanyja