Művészet és Murália: interjú Szkok Ivánnal

Mikor született meg a vágy, hogy festőművész legyen?

Hároméves koromban már szívesen és ügyesen rajzoltam. Visegrádon az általánosban, – akkor még léteztek az öszszevont osztályok – a felsősök rajzait gyakran én rajzoltam meg, ajándékokért. Hatodikban az iskolai színházi előadások díszleteit festettem, olykor megrendelésre, olajfestékkel portrékat és vadászjeleneteket. Csodáltam és másoltam is Munkácsy, Rembrandt, Székely Bertalan művészetét. Festő akartam lenni! Nem volt pályaválasztási gondom. Közben sportoltam, főleg atletizáltam, úsztam, vívtam. Hét-nyolcéves koromtól minden nyáron mezőgazdaságban, építkezéseken, később gimnazistaként kőbányában dolgoztam. A megerőltető munka a művésszé válás nehéz küzdelmeiben a hasznomra vált.

Olvastuk, hogy járt tanulmányúton európai országokban, az USA-ban és Kanadában. Mesélne az ott szerzett tapasztalatairól?

Nyugat-Európában és Amerikában rendezett sikeres kiállításaimról a tanulság: ha az ember lába elé sok pénzt döntenek, legyen óvatos, nézzen le a földre, mert könnyen hasra esik! A pénzről egy történetem: 1988-ban, amikor befejeztem a Lakodalom murálisomat, az akkor még Orlayban négyezer dollárból létrehoztam egy tanulmányi ösztöndíj alapítványt – a segítés szándékával. Klasszikusoktól tanulva: külföldön járva meg lehet ismerni az országokat, otthon megismerheted a világot.

A saját alkotásai közül van kedvence?

Saját művekből válogatni nehéz feladat, mégis: a Lakodalom című művet kiemelem, gondolati elmélyültsége és kompozíciós bonyolultsága okán. Iskolánk legszebb dísze az Ön alkotása: a Murália. Mit jelent pontosan ez a műfaj? A muralia latin eredetű szó, falra festettet, a faltól nehezen, olykor csak csákánnyal elválaszthatót jelent. Ez lehet freskó, mozaik, templomi színes üvegablak, szgrafittó, dombormű, falat borító gobelin.

Honnan ered a Lakodalom című kép ötlete?

A Kereskedelmi és Vendéglátó Szakiskola számára a lehetséges egyedüli téma a lakodalom, ahol a vevő, azaz a vőlegény, megveszi az eladó lányt, egy becsületes, életre szóló üzletben, alkuban és egy hatalmas vendéglátó lakodalomban ünnepelnek. A kompozícióm három tételben meséli el a történetet, a népművészet és tradíció díszleteiben: középen a fő téma, a kalotaszegi menyasszony, jobb oldalon a terített vendéglátó asztal, bal oldalon konyhai asztal.

Hogyan került iskolánkba ez a festmény, kiről mintázta fő alakját, alakjait?

A Minisztérium országos, nyílt, majd meghívásos pályázatot írt ki, amit megnyertem. A képen szereplő modelljeim – többségükben – az iskola diákjai és dolgozói voltak.

Mit tanácsolna egy kezdő képzőművésznek és a mai fiataloknak útravalóul az életre?

Tanácsom a kezdőknek, hogy legyenek nagyon igényesek, tegyék a mércét magasra. Útravalóul: önálló gondolkodás, soksok munka, küzdés, őszinteség, legyenek méltók barátságokra, emberi kapcsolatokra.

Müllner Kinga

Ilcsik Adél

Kereskedelmi és Vendéglátói SZKI