2017.11.08. 23:23
Jogalkotási lépéseket kellene tenni a környezeti károk rendezésére
A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes szerint indokolt lenne jogalkotási és költségvetési lépéseket tenni a környezeti károk, kockázatok rendezésére, ugyanis hiányosságok tapasztalhatóak.
Bándi Gyula erről szerdán Budapesten, a Fizessen a jövő nemzedék? című szakmai konferencián beszélt, amelyen bemutatták a Greenpeace Magyarország Mérgezett örökségünk című kiadványsorozata első kötetének frissített, további környezetkárosítási helyszínekkel kiegészített változatát.
Közölte, biztosítani kellene a tevékenységek folyamatos környezeti felelősségi rendszerét; jogi követelmények, garanciák kidolgozására lenne szükség. Nem lenne szabad megvárni, amíg megtalálják a felelőst, a szennyezőt, hanem azonnal be kellene avatkozni környezetkárosítások esetén, ehhez azonban költségvetési források szükségesek – hangsúlyozta.
Megjegyezte: már elődei is állandóan foglalkoztak a környezeti felelősség kérdésével, egyrészt a rendszeresen érkezett egyéni panaszokon keresztül, másrészt a saját maguk indította vizsgálatok során.
A jövő nemzedékek szószólójaként úgy vélekedett, hogy gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak környezetvédelmi szervezetekkel, erre jó példa a folyamatos együttműködés a Greenpeace Magyarországgal.
Bándi Gyula szerint sok környezeti kár nem éri el azt az ingerküszöböt, hogy az állam azonnal lépéseket tegyen, előtte megvárják a végkifejletet.
Hangsúlyozta: egy jogi eljárással ellentétben
a környezetkárosítást nem lehet felfüggeszteni, az folyamatosan terjed.
Arra is ki kell dolgozni egy módszert, hogy ne lehessen „eltűnéssel”, tulajdonosváltással megszabadulni a felelősségtől. Fontos, hogy legyenek elégséges garanciák a felszámolási eljárás során, valamint létezzen fedezet arra, hogy még akkor avatkozzanak be, amikor nem következett be nagyobb károsodás – sorolta Bándi Gyula, aki felidézte a vörösiszap-katasztrófát.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője közölte, már 2015-ben eldöntötték, hogy megpróbálják feltérképezni Magyarország legnagyobb szennyezési gócpontjait, továbbá azokat az ügyeket, amelyek rendszerszinten mutatják meg, hogy jogszabályi változásokra van szükség.
A Mérgezett örökségünk első, tavaly decemberben bemutatott kötete tizenöt környezetkárosítási helyszínt mutatott be, ezt most újabb tizenöttel egészítettek ki, így összesen harminc ügyet prezentálnak – jegyezte meg.
Megemlítette ugyanakkor, hogy a gyűjtés szubjektív és korántsem teljes, mindössze néhány kiemelkedően jelentős, szimbolikus esetet ölel fel, hiszen valójában több ezer példa létezik. Gyakorlatilag minden benzinkút környékén tapasztalható szennyezés – mondta.
Egy környezetkárosítás eltávolításának néhány száz millió forintos költsége a sokszorosára nőhet, ha nem lépnek időben, később ugyanis már a talajt is meg kell majd tisztítani – hívta fel rá a figyelmet Simon Gergely.
