Kárpátaljára figyelünk

2018.03.11. 16:13

Trócsányi: A kisebbséget kell védeni, nem a többséget

Az ukrán nacionalista vezetés eljutott odáig, hogy a többséget védi a kisebbségekkel szemben – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban.

A nyugati országok inkább oktatási problémává degradálnák azt a súlyos kisebbségi jogtiprást, amelyet a kárpátaljai magyarok szenvedtek el akkor, amikor az ukrán parlament puccsszerűen elfogadta az új oktatási törvényt -írja a Pesti Srácok. A lap a Kárpátalján kialakult helyzetről kérdezte Trócsányi László igazságügyi minisztert.

Trócsányi szerint a Velencei Bizottság a helyzettel kapcsolatos jelentésnek konklúziójában egyértelművé teszi, nincsenek garanciák a magyar nyelvű oktatás fennmaradására, és felhívja az ukrán fél figyelmét azok biztosítására. Azt ugyanakkor nem fogalmazza meg pontosan, mit ért garanciák alatt, ráadásul a bizottság alapvetően nem kifogásolta az ukrán nyelvű oktatásra való átállást, noha ez a kulcskérdés.

A miniszter szerint a kisebbségek anyanyelvi oktatásának kérdését Európában sokféleképpen ítélik meg. Belgiumban például – ahol a miniszter maga is élt négy évet - egy hatvanezres német nyelvű közösség kizárólagos jogokkal rendelkezik az oktatás területén, ott egynyelvű oktatás folyik. Ezzel szemben Franciaországban, ahol hagyományosan nagyon erős az asszimiliációs törekvés, szinte teljesen felszámolták a csak kisebbségi nyelven történő oktatást. Európában tehát nagyfokú differenciálódás van e tekintetben, ugyanakkor Kárpátalja esetén fontos szempont, hogy a 150-200 ezres magyar tömbnek volt egy, a térségben senki által nem kifogásolt oktatási rendszere, ez került most veszélybe mindennemű garancia nélkül -mondta a miniszter.

Trócsányi üdvözli, hogy a bizottság is szükségesnek ítélte a tárgyalások megkezdését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ), ez azonban a mai napig nem történt meg, eddig csak ígérgetések történtek. „A kijevi vezetés részéről nem látjuk azt a hozzáállást, amely valóban a kérdés rendezését szolgálná.”- mondta.

Szerinte itt egy olyan jog felrúgása történt, amellyel a magyar kisebbség korábban rendelkezett.

„Az új oktatási törvény véleményem szerint ellentétes a rendszerváltozás időszakában megkötött magyar-ukrán nemzetközi szerződéssel is.”

- jelentette ki a miniszter.

„Kíváncsi lettem volna, hogy ukrán kollégám hogy indokolta volna meg, hogy az ukrán parlament által elfogadott jogszabály hogyan áll összhangban a két ország között fennálló alapszerződéssel. Megjegyzem, ezekre az államközi szerződésekre a Velencei Bizottság sem hivatkozott, holott egyértelmű, hogy az ukrán oktatási törvény egy nemzetközi szerződést sért.” -mondta  Trócsányi.

A miniszter úgy látja, a probléma valójában az ukrán nacionalisták felől érkezik, nem pedig Ungvárról, Munkácsról vagy Beregszászból. A kárpátaljai ukránoknak Magyarország közelebb van, fontos számukra a hazánkkal való jó kapcsolat. Az ukránok közül többen elkezdtek magyarul tanulni, mert úgy gondolják, hogy a magyar nyelv ismerete értek, azt a határmenti együttműködésben hasznosítani tudjak. Ha valaki Kárpátaljáról nyugat-európai országba repülővel akar menni, akkor azt nagy valószínűséggel Budapestről teszi, mert Budapest közelebb van mint Kijev.

Trócsányi szerint Nyugat-Európa egyes országaiban inkább félelmet szül a kisebbségi kérdés. Franciaországban például a kifejezést sem ismerik, az egységes és oszthatatlan Franciaország képét tartják követendőnek, bár Korzika speciális jogállásának alkotmányban való rögzítéséről éles vita folyik a francia közéletben. Vannak olyan országok, ahol a kisebbség szót nem használják, de kulturáltan tudják a dolgot kezelni. Belgiumban a flamandok, vallonok és német nyelvű közösség tagjai között intézményi egyensúly van a föderatív berendezkedésnek köszönhetően. Vannak ugyanakkor olyan országok is, ahol egyfajta nyelvi ébredés tapasztalható, például Walesben. A globalizálódó világban, az információ szabad áramlása mellett megjelent az identitás iránti igény, és egyre erősödik, ez vitathatatlan tény. Az identitás keresés felgyorsult századunk egyik nagy kérdése.

A miniszter a Minority Safepack kisebbségvédelmi aláírásgyűjtést rendkívül fontos kezdeményezésnek tartja, hiszen szerinte az keretet tudna adni annak, hogy az unió jogszabályalkotásakor vizsgálják meg, szükséges-e a kisebbségek jogait valamilyen formában biztosítani. „Gyakorlati példával élve: az lehetne egy vizsgálat tárgya, hogy van-e arra igény, hogy egy bankautomata a kisebbségek nyelvén is tudjon kommunikálni. Mivel a kisebbségvédelem ma nincs jelen az unióban, ez egy rendkívül fontos kezdeményezés. Kérdés, sikerül-e összegyűjteni az elegendő támogató aláírást.”

A Székely Szabadság Napjával kapcsolatban Trócsányi azt mondta, az autonómia nehéz kérdés. Az ugyanis nem egy evidens dolog, inkább egy folyamat eredménye. Vannak országok, ahol hagyománya van az autonómiának: Vajdaságnak, a Délvidéknek például ez jobban benne van a szellemiségében. Sőt Erdélyben is volt egykor magyar autonóm terület. „Úgy látom, Kelet-Európában a nemzetiségi problémákra éppen az autonómia nyújthatna megoldást. Ehhez ugyanakkor kell egyfajta felvilágosultság, szellemi partnerség, a félelemnek a hiánya.” -vélekedett Trócsányi László.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában