2018.08.03. 18:18
Részletesen fogják oktatni az ukrán iskolák a holodomor történetét
Jellegében itt is ugyanaz a dilemma, mint a holokauszt oktatásában: a téma annyira traumatikus, hogy a tanárok félnek beszélni róla. Az ukrán oktatásügy változtatni akar ezen: összefog a Nemzeti Holodomor áldozatainak emlékmúzeumával.
Az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium a Nemzeti Holodomor áldozatainak emlékmúzeumával egy memorandumot írtak alá, amely az 1932-1933-as holodomor történetének tanulmányozását, népszerűsítését és az oktatási folyamatba történő bevezetését jelenti – olvasható a karpatinfo.net írásában.
„Rendkívül fontos számunkra, hogy pozitív partnerséget alakítsunk ki az iskolákkal. Mivel most látjuk, hogy a tanárok bizonyos mértékben félnek beszélni erről a témáról, túlságosan traumatikusnak tartják, bár ez megközelítéstől függ. Ezenkívül múzeumunk túl félelmetes helynek tűnik sokak számára, bár legtöbbjük soha nem járt itt. Fel kell építeni a bizalmat és a partnerséget, hogy őszintén és nyíltan beszéljenek erről az összetett témáról”
- jelentette ki Oleszja Sztaszjuk múzeumigazgató.
A holodomor (éhhalál – 1932–1933) az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát 3-3,5 millió és 7,5 millió közé teszik. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetunió más részeit is érintette. A holodomor nevet kimondottan az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják.
A történészek többsége ma már egyetért abban, hogy az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista diktátor Sztálin vezette szovjet kormányzat tevékenysége volt. A történészek közt nincs arról egyetértés, hogy a holodomorhoz vezető politika kimeríti-e a genocídium jogi definícióját, de tíz ország kormányzata hivatalosan népirtásnak tekinti a holodomort.
2006. november 28-án az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely szerint a mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.
