Áldozatok emléknapja

2018.11.26. 17:10

Egyidősek a kommunizmussal a szovjet munkatáborok 

Már 1918-ban, Lenin hatalomra jutásával megkezdődött az egész Szovjetuniót behálózó kényszermunka- és rabszolgatáborok kiépítése. Az biztos, a kényszermunkatábor örökre nyomot hagyott a lelkekben.

A lágereket azzal a szándékkal hozták létre, hogy elkülönítsék, megbüntessék és munkaerejét ingyen felhasználják mindazoknak, akiket a bolsevik, kommunista rendszer vélt vagy valós ellenségeinek tartottak.

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Az Echo TV Tegnapi történelem című műsorában a Gulág-Gupvi-táborok áldozataira, a Szovjetunióba elhurcoltak százezreire emlékeztek Bognár Zalánnal, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának az alelnökével és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével.

A Gulágra a politikai foglyok kerültek, a Gupvi táborokba pedig a hadifoglyok és a civilek, vagyis a málenkij robotra elhurcoltak. Bognár Zalán docens közlése szerint

a Gulágra mintegy 20-40 ezer magyar állampolgár került, a Gupvi-lágerekbe pedig több mint 900 ezer magyar vittek el a korabeli 14,7 milliós Magyarországról.

Az ország mai területéről mintegy 200 ezren kerültek a táborokba. Rengetegen már az út során életüket vesztették.

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese alábecsült számnak tartja azt, hogy 120-140 ezer magyar civilt hurcoltak el. Hozzátette: maguk a szovjetek 550 ezer gupvis fogoly érkezését ismerték el.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy mi volt a civilek „bűne”, Máthé Áron elmondta, Budapest ostromakor a szovjetek célja volt a hadifogolylétszám kiegészítése.

Előfordult, hogy magyar polgári személyeket halott német katonák ruháiba öltöztettek fel. Ez 100 ezer embert érintett Budapestről és térségéből. Kárpátalján viszont az etnikai tisztogatás, a magyar közösség megtörése volt a cél

– mutatott rá a történész.

Az emberek megfélemlítését és begyűjtését egyebek között a Vörös Hadsereget felszabadítóként váró illegalitásba vonult kommunisták segítették. Bognár Zalán nagyon fontosnak nevezte,

a szovjetek rengeteg embert faji alapon, német származás indokával vittek el. Rámutatott, ekkor már lányokat és asszonyokat is tömegesen elhurcoltak, 13 évesek voltak a legfiatalabbak és 76 évesek a legidősebbek és a begyűjtések a második világháború befejeztével is folytatódtak.

https://stream.echotv.hu/videos/2018/11/1080/20181125_tegnapi_szinkron.MP4

 

Arra a kérdésre, mennyien élték túl a borzalmakat, Máthé Áron elmondta, akik a Gupvira kerültek és az első néhány hónapot túlélték, azok jó eséllyel visszatértek, de azok, akik a gulágra kerültek, jó eséllyel nem tértek vissza.

Idehaza 200 ezer ember életét vesztette és nem tért haza még ugyanennyi – becsülte meg a történész, aki szerint mintegy 350 ezren hazajutottak.

Az biztos, a kényszermunkatábor örökre nyomot hagyott a lelkekben. Bognár Zalán, aki számos túlélővel beszélgetett adásunkban felidézte,

akit hazaengedtek a lágerből, annak itthon tilos volt beszélnie arról, mi történt vele.

Egyeseknek az egész életét átjárta a félelem, hiszen még néhány éve is volt olyan, aki nem mert a sok évtizeddel ezelőtti viszontagságairól beszélni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában