Az Európai Unió is üdvözölte a macedón-görög névmegállapodást

A Macedóniával évtizedek óta tartó névvitát rendező, „történelmi jelentőségű” szerződés athéni elfogadása kulcsfontosságú lépés a ratifikációs folyamatban – írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

A megállapodáshoz nagy politikai bátorságra és felelősségvállalásra volt szükség mindkét fél részéről. A lépés példamutató az európai országok közötti megbékélés szempontjából, előmozdítja a nyugat-balkáni térség euroatlanti integrációját – mutattak rá.

„Athén és Szkopje együtt új fejezetet nyitottak közös európai jövőnkben” – hangsúlyozta Juncker és Mogherini.

Az Európai Bizottság kezdettől fogva határozottan támogatta a névmegállapodást, Dimitrisz Avramopulosz, a testület migrációs ügyekért felelős görög tagja azonban a hivatalos állásponttal szembemenve a héten „problematikusnak és kiegyensúlyozatlannak” nevezte az egyezményt.

Az Euractiv brüsszeli hírportál cikke szerint nagy lehetett a nyomás Avramopuloszon a pártja, a megállapodást ellenző, ellenzéki Új Demokrácia részéről, amelynek színeiben korábban miniszter volt Görögországban.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök csaknem 30 éves vita végére tett pontot azzal, hogy tavaly megállapodott a macedón kormánnyal arról, hogy a volt jugoszláv tagállamot nevezzék Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak). Szkopje már elfogadta az egyezményt.

A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson.