Küldetés

2019.11.17. 14:44

Orbán Viktor: Közép-Európa lesz Európa jövője

Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy „mi vagyunk Európa jövője”, és „készen is állunk erre a küldetésre” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.

Prága, 2019. november 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen Prágában 2019. november 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Forrás: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotó: Benko Vivien Cher

A prágai Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen a kormányfő beszédében kiemelte: mi, közép-európaiak 30 éve megmutattuk, hogy „hazánkért és Európáért nemcsak meghalni, de élni és dolgozni is tudunk”. Már nemcsak sorsunk, de céljaink is közösek,

„a közép-európai országok együttműködése a közép-európai emberek szívébe van írva”,

ezért az előttünk álló évek Közép-Európa, a V4 sikereiről fognak szólni – vélekedett.

Kifejtette: „népeink sorsfonala sokszor fonódott össze az elmúlt ezer évben”, a második világháború vége óta pedig sorsközösségben is élünk, mert

1945 után a csehek, a szlovákok és a lengyelek „ugyanazt kapták jutalmul, mint amit mi, magyarok kaptunk büntetésül, szovjet diktatúrát”.

A miniszterelnök felidézte: a nyolcvanas években a magyar fiataloknak a cseh és a lengyel antikommunista ellenállás volt a példa, amelynek segítségével a magyarok is hozzákezdtek a kommunista rendszer lebontásához.

Kétféle '68

Úgy vélte, ma már világos, hogy „'68-asnak lenni gyökeresen mást jelent Nyugaton és Közép-Európában”. A nyugati '68 felszámolná a szabad nemzetállamokon és keresztény kultúrán nyugvó európai világot, ezzel szemben „a mi '68-unk” éppen ezek visszaszerzését és megvédését akarja – fogalmazott.

Hozzátette:

a közép-európai '68 üzenete ma is az, hogy „mi akarunk dönteni a saját sorsunkról”, szabad nemzetként akarunk élni, „nem pedig birodalmi tartományként vagy birodalmi alattvalóként”.

A kormányfő hangsúlyozta: „közép-európai demokraták vagyunk”, ezért védelmünkbe kell vennünk a nemzetállami szuverenitást, „mert ha lemondunk róla, azzal a demokráciának is vége lesz”.

Egyszerű emberi dolgokra van szükségünk

Orbán Viktor szerint ma sem valami új ideológiai rendszerre van szükség, és ha javítani akarunk mai európai világunkon, akkor „egyszerű emberi dolgokra van szükségünk”. Arra, hogy saját közép-európai életünket élhessük, hogy tisztelhessük és megvédhessük családjainkat, élvezhessük szabadságunkat, szerethessük hazánkat és büszkék lehessünk nemzetünkre – sorolta.

A közép-európaiaknak van saját nyelvük, a szabadság, a függetlenség és az egymás iránti szolidaritás nyelve. Ez a nyelv az európai népek nagy családjában önálló és határozott hangot ad nekünk, és ennek köszönhető, hogy Közép-Európa ma nemcsak földrajzi fogalom, hanem politikai, gazdasági és kulturális valóság – hangoztatta a miniszterelnök.

A megemlékezésen felszólaltak a visegrádi országok miniszterelnökei, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő, valamint Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke.

Szlovákia és Csehország Magyarország szabadságáért is harcolt a bársonyos forradalom idején

Szlovákia és a Cseh Köztársaság akkor még közös államként Magyarország szabadságáért is harcolt a bársonyos forradalom idején – ezt Orbán Viktor miniszterelnök az újságíróknak már a Pozsonyhoz tartozó Dévényben mondta, ahol a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás kezdetére emlékezett a szlovák és a cseh kormányfő, valamint a lengyel külügyminiszter társaságában.

Azért vagyok itt, hogy tisztelegjek Szlovákia és a Cseh Köztársaság előtt bátor tettükért ezekben a nagyon fontos napokban, amikor egyben Magyarországért is harcoltak. Így nagy mértékben hozzájárultak Magyarország szabadságához, amit nagyra becsülök

- mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor felidézte, hogy a térség országai bár különbözőek, azonos sorsot éltek át, egyformán élték meg a szovjet megszállást, a szabadság hiányát a magánéletben, a közéletben, sőt a gazdaságban, ugyanazon okból szenvedtek. Ezért kellett sikerre vinniük a forradalmakat, amelyek láncreakciószerűen követték egymást.

Arra kérdésre, hogyan értékeli az együttműködést Peter Pellegrini szlovák kormányfővel, a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Közép-Európa ismét erős. A Szovjetunió felbomlása után nehéz feladat volt a társadalom és a gazdaság szabad társadalommá és szabad gazdasággá történő átalakítása.

Most viszont Szlovákia sikeres ország és a többi ország is sikeres gazdaságilag, azon az úton vagyunk, hogy utolérjük a szerencsésebb nyugati országokat – mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a siker nem választható el az egyéntől, ha nincs jó vezetés, nincs siker. Szlovákiának jó vezetése van, így Szlovákia sikeres ország.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy elismeréssel tartozik Peter Pellegrini kormányfőnek, mert elkötelezett a Magyarország és Szlovákia közötti jó kapcsolatok iránt és a Szlovákiában élő magyaroknak is jó barátja, így Magyarország jó barátja is. Kész vagyok együttműködni vele – tette hozzá.

Közép-Európa nehéz próbatételek előtt áll

Nehéz próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor erről a magyar közmédiának beszélt, miután a szlovák és a cseh kormányfővel, valamint a lengyel külügyminiszterrel megkoszorúzta a Szabadság Kapuja emlékművet a 30 évvel ezelőtt kezdődött csehszlovák rendszerváltoztatásra emlékezve.

Mi azt reméljük, hogy a saját lábunkon is meg tudunk állni, hogy ez így van-e, ez most elválik

- mondta Orbán Viktor. Rámutatott arra: hamarosan kiderül, hogy a közép-európai országok mennyire képesek önállóan „mozogni”, függetlenül a nyugat-európai fejleményektől.

A miniszterelnök elmondta: természetesen a közép-európai országok teljesen nem tudják teljesen elszakítani magukat ezektől a fejleményektől, hiszen például az exportjuk 85 százaléka az Európai Unió nyugati részébe irányul.

Illúziónk nem lehet, hatása lesz ránk, de hogy milyen erősek vagyunk valójában, hogy milyen az ellenálló képességünk, mennyire tudjuk megvédeni azt, amit már elértünk, az a következő egy-két évben dől el

- jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: úgy érzi, Magyarország jó erőben van és hasonlóan jó erőben vannak a közép-európai országok, a visegrádi négyek – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is – ahhoz, hogy továbbra is legalább 2 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést tudjanak elérni a nyugat-európai országoknál és az uniós átlagnál.

Optimista vagyok, de nehezebb idők jönnek, mint az előző évek voltak – jelentette ki.

A miniszterelnök kiemelte: a közép-európai gazdaság szereplői kezdenek összekapcsolódni, nő a vegyesvállalatok száma, ami nagyon fontos, különösen akkor, ha ezek az országok a külvilág fejleményeitől függetleníteni akarják magukat, vagy legalábbis nem akarják azt, hogy kívülről határozzák meg a sorsukat.

Egyre inkább összenövő, összekapaszkodó közép-európai gazdasági térséget látok, ami reményekkel tölt el bennünket – vélekedett Orbán Viktor.

 

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen Prágában 2019. november 17-én

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában