Ordibáltak is velük

2020.01.31. 10:18

Kiábrándultak a jogvédőkből a gyöngyöspatai romák

Húsz évre visszamenőleg összegyűjtik a helyi iskolai sérelmeket, atrocitásokat a gyöngyöspatai lokálpatrióta szervezetek, válaszként az oktatási szegregációs per igazságtalannak tartott ítéletére. Új fejlemények a jogvédők által felvonulási terepnek használt dél-hevesi kisvárosban.

Felhívásban kezdeményezte az Együtt Gyöngyöspatáért Baráti Kör Egyesület és a Patai Gyermekekért Alapítvány az elmúlt két évtizedben megélt azon iskolai sérelmek, atrocitások összegyűjtését, amelyek miatt szerintük már csaknem minden magyar szülő máshová járatja iskolába a gyermekét, illetve amelyek miatt pedagógusok sokasága távozott – írja cikkében a Mandiner.

A 2500-as lélekszámú Heves megyei kisvárosban mintegy 400 fős a roma kisebbség, és az általános iskolás korú magyar gyermekek mindeddig többségben vannak.

A lokálpatrióták azért léptek akcióba, mert

amíg a múlt évtizedben még százhetven gyermek járt a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolába, addig jelenleg már csak hetvennyolc, akik közül mindössze nyolcan magyar nemzetiségűek.

Szerintük nem járja, hogy az egyetlen helyi, kitűnően felszerelt iskola így már nem tudja szolgálni a többségi etnikum és a törekvőbb romák gyermekeinek az oktatását.

Az új nemzedék így el fog idegenedni saját településétől, arról nem is beszélve, mekkora terhet ró a szülőkre a gyerekek napi utaztatása.

Összegyűjtik a visszás eseteket

A lokálpatrióták helybéli önkéntes adatközlőket és véleménynyilvánítókat keresnek szülők, volt pedagógusok, egyéb iskolai dolgozók, egykori tanulók köréből, mondván, mindenki előtt ismert, hogy milyen körülmények és történések vezettek az iskola ilyenfajta kiürüléséhez, csak éppen nem beszélhették ki ezt. A lokálpatrióta szervezetek petíciót is benyújtanának az önkormányzathoz, hogy tekintse át a lehetetlenné vált iskolaügyi helyzetet.

A felhívás figyelemre méltó mozzanata, hogy abban a kezdeményező helyiek azt is állítják: jelenleg általánossá vált gyakorlat a speciális oktatás az iskolában; az intézményt látogató gyermekek többségének 20 perces koncentrációs képességéhez és viselkedési szokásaikhoz igazodás címén. Vagyis lényegében olyan pedagógiai módszer vált általános gyakorlattá a Nekcseiben, amelyet szegregációsnak és nem megfelelő színvonalúnak bélyegezett meg a bíróság a felzárkóztató „B” osztályok tekintetében. Ez tovább gerjeszti azt a folyamatot, hogy aki erős oktatást akar, az menekíti csemetéjét a helyi iskolából.

Közben Horváth László, a Heves megyei 2. számú egyéni választókerület fideszes országgyűlési képviselője, aki tüzetesen átvizsgálta a kártérítési peranyagot, új Facebook-bejegyzésében fölvetette:

„260, 350, 399 vagy akár 550 tanórai hiányzással is igazságos-e a kártérítés, jár-e a pénz az egész tanévre? Sőt, a hiányzások miatt megismételt tanévre is? A bíróság szerint ezzel semmi gond nincs. (…) A bíróság kizárólag az iskola felelősségévé tette azt, hogy egy gyerek jár-e iskolába vagy sem. (…) Igazságos-e, hogy most azoknak járnak milliós kártérítések, akik nem járatták rendesen iskolába gyermekeiket?”

Orbán Viktor: az ítélet sérti a társadalom igazságérzetét

A botrány előzménye: két héttel az októberi választások előtt az Egri Törvényszék első fokú döntését a Debreceni Ítélőtábla jogerőre emelte. Ennek értelmében Gyöngyöspata önkormányzatának és a hatvani tankerületnek összesen 100 millió forintot kell kifizetnie olyan roma fiatalok részére, illetve azon kiskorú romák családjainak, akik úgymond oktatási szegregációt szenvedtek el a helyi iskolában 2004-2012 között.

Az ide vezető pereket a Soros-féle támogatási hálózathoz tartozó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kezdeményezte, és ez a civil szervezet toborozta és készítette föl a felpereseket, akiket aztán képviselt is.

Országos felzúdulás január elején lett az ügyből, miután kiderült, hogy a Kúria nem hajlandó a patai önkormányzat beadványának megfelelően felfüggeszteni a végrehajtást, ami miatt csak a helyhatóságnak 82 millió forintot kellene kifizetnie az érintett 60 romának. Ez a pénz azonban nem áll a városka rendelkezésére. Még a béreket sem tudnák rendesen fizetni, a fejlesztéseknek is le kellene állni, ha a felperesek folyamatosan inkasszóznák a menet közben befolyó települési bevételeket. A gyöngyöspatai helyzetről, egy kérdésre válaszolva, maga Orbán Viktor miniszterelnök is sarkos véleményt formált egy nemzetközi kormányfői sajtótájékoztatón. Álláspontja szerint az ítélet okkal sérti a gyöngyöspataiak és a társadalom igazságérzetét. Úgy vélte, tisztázni kell, mi a szegregáció és mi a felzárkózás.

Veszélyes precedens

Gyöngyöspata egyébként a Kúriától a végrehajtás felfüggesztésén túl a kártérítés felülvizsgálatát is kérte. Azt akarja a dél-hevesi település elérni: ne készpénzt kelljen az egykori nekcseis romáknak fizetni, hanem az alperesek természetben, vagyis az élethátrányok megszüntetéséhez vezető oktatási-képzési szolgáltatással tudhassák le a rájuk kirótt kártérítési kötelezettséget. A Kúria e tekintetben elnapolta a döntést. Név nélkül nyilatkozva egy, az ügyet jól ismerő közéleti személyiség nem zárta ki egészen, hogy a Kúria, utánajárva az alperes indoklásának, visszautalhatja az ügyet első fokra. Az alperes ugyanis részletesen előtárta, hogy a bíróság olyan eljárásjogi hibákat ejtett és olyan egyoldalúságot tanúsított, hogy ezek döntően befolyásolták az ítélet tartalmát. Ha megismételnék az eljárást, azzal romba dőlhetne a jogvédők bevallott célja, miszerint a patai perrel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy „beárazzák” a szegregációt.

E precedenssel ugyanis szerte az országban érintett települési iskolák százaiban indulnának hasonló perek, amelyek nyomán milliókat kellene fizetni fejenként az úgynevezett szegregációs áldozatoknak.

A Kúria persze dönthet úgy is, hogy elutasítja az alperes beadványát. Ez Gyöngyöspata csődközeli állapotához vezetne, miközben kétséges, hogy a legjobban hasznosulnának-e a fejenkénti milliók a nemegyszer életmódjukban is problémás családoknál. De informátorunk szerint születhet akár olyan döntés is, hogy elfogadja a Kúria a természetbeni fizetést, illetve hogy kettébontja a kártérítést természetbeni és készpénzbeni részre.

Ordibáltak a jogvédőkkel a cigányok

Fölmerül a kérdés, kire hallgatnak a halmozottan hátrányos roma rétegek és a hozzájuk tartozó győztes felperesek Gyöngyöspatán. Az egyik fő igazodási pont a pert kavaró, már említett CFCF budapesti jogvédő alapítvány, amely fél évtizede felvillanyozta a cigánysoron élők egy részét azzal, hogy milliókat tudnak szerezni, ha perre viszik a helyi közoktatást. Kioktatták az érintetteket arról, hogyan tanúskodjanak, mit valljanak a per során. Úgy tudni, szerződéseket is kötöttek velük.

Farkas Lilla, a Soros-alapítvány állandó jogi szakértője egy általa létrehozott titkos Messenger-csoportban instruálja védenceit, utóbb például a megállapodás felbontásával fenyegetve meg azokat, akik rendbontó módon viselkednek,

majd egy Patán összehívandó belső fórumon is így tett a napokban, ahol

a romák felháborodottan ordibáltak a CFCF képviselőivel, úgyhogy Farkas Lilláék jobbnak látták idő előtt távozni.

Úgy tűnik tehát, a pernyertes romák a várt pénz kétségessé válása miatt elveszítették bizalmukat a jogvédő szervezetben.

Vizsgálódásunk szerint a másik igazodási pont a romák körében a Soros-hálózathoz is köthető Migration Aid aktivistája, Léderer Tamás, aki a Foncsorozó Egyesület kötelékében a NapSukár Tanodát működteti öt éve 35 cigány gyermeknek. A magántanodát némely médiumok rendszeresen égbe menesztik, leszólva a helyi állami iskolát. Léderer befolyása, véleményvezéri szerepe a romák között óriási, hiszen Gyöngyöspatán nem az önkormányzatnak van élelmiszeradomány-osztási szerződése a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hanem Léderer civil tanodájának. Ugyanő ruhákat is gyakran oszt. Léderer szintén útmutatásokat ad a szegregációs ügy érintettjeinek per- és kártérítésügyben, és messzemenően hallgat a tanácsaira Csemer Géza – harmadik igazodási pont –, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat újdonsült vezetője is, aki szerint a miniszterelnök nyilatkozatával szabad utat adott a nem roma társadalomnak a támadásokra. Csemer Géza 2011 után Kanadát is megjárta menekültstátuszt kérve, majd visszatért.

Próbálnak megegyezni a romákkal

Ilyen körülmények és viszonyok között indul meg napokon belül az önkormányzat, a hatvani tankerület közös, egyeztetési találkozója a felperes 60 romával, ahol előbbiek meg szeretnék győzni az érintetteket arról, hogy fogadják el a természetbeni, oktatási-képzési kártérítés megoldását, amely által ezek a fiatalok szakmához juthatnak, illetve be tudják fejezni a nyolc általánost.

Idevágó hír még, hogy a Hír Tv február 2-án, vasárnap este mutatja be Bayer Zsolt, a Hír Tv műsorvezetője, a Magyar Nemzet publicistája elmúlt hetekben forgatott gyöngyöspatai dokumentumfilmjét. A Mandinernek Bayer Zsolt elmondta, filmjében helyi illetőségű magyarokat szólaltat meg arról, hogyan élték meg az etnikumok közötti együttélés nehézségeit a településen, illetve a helyi iskola működése kapcsán.

„Lesznek felkavaró pillanatok a filmben”

– ígérte.

Borítókép: Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én

Ezek is érdekelhetik