Ország-világ

2020.11.28. 07:12

Brüsszel még több migránst szeretne

Kiterjedtebb jogokkal, lakhatással, munkalehetőséggel csalogatná a bevándorlókat az unió.

Fotós: Stephanie Lecocq

Alapjában véve Soros György migrációval kapcsolatos terveit valósítaná meg az Európai Bizottság a kedden elfogadott migrációs jogszabálytervezetével. A dokumentumban gyakorlatilag teljes jogú állampolgárokként írnak a migránsokról, akik például a lakhatás és a munkavállalás terén előnyöket élveznének a többségi társadalommal szemben. Az európaiak átfogó érzékenyítése a migráció iránt szintén a cselekvési terv pontjai között szerepel – írja a Magyar Nemzet.

A Soros-terv forgatókönyve szerint hirdette meg kedden az Európai Bizottság az új migrációs jogszabálytervezetét. Az úgynevezett integrációs cselekvési terv egyes pontjai mellett a témáért felelős uniós biztosoknak, Margarítisz Szkínásznak és Ylva Johanssonnak a keddi ülésnapon tett kijelentései azt mutatják, hogy új, kiterjedtebb jogokkal ruháznák fel a migránsokat, akik számos területen – például a munkához jutásban és a lakhatásban kapott állami segítség kérdésében – előnyt élveznének a többségi társadalommal szemben. Az európai életforma előmozdításáért felelős görög biztos már eleve teljes állampolgári jogkörökkel rendelkező személyekként beszélt a bevándorlókról: „mindenkinek, akinek joga van ahhoz, hogy Európában tartózkodjon, hozzá kell férnie azokhoz az eszközökhöz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa a képességeit, valamint vállalni tudja az Európai Unióban irányadó jogokat és kötelezettségeket”.

Struccpolitika terrorügyben

A téma felelőseinek keddi kijelentései arra is utalnak, hogy a migránsok – elsősorban a muzulmán vallásúak – esetében az egyre nagyobb biztonságpolitikai kockázatot igyekeznek a szőnyeg alá söpörni. Míg a belügyekért felelős svéd biztos azt hangoztatta, hogy az integrációs problémák nem a vallásra vezethetők vissza, addig görög kollégája úgy vélte: „itt az ideje, hogy ne dramatizálják túl a migráció ügyét Európában”. Szintén beszédes, hogy Szkínász szerint például az unió nem tartja veszélyesnek azt a szíriai orvost, aki Európában taxisofőrként dolgozik, sem pedig azokat a migráns vagy migráns hátterű ápolókat és tanárokat, akik túlképzettek ahhoz a munkához, amelyet Európában végezni kénytelenek.

Emlékezetes, a Brüsszelben is rendkívül erős befolyással bíró Soros György azzal az elképzeléssel állt elő a 2015-ös migránsválság idején, hogy az Európai Uniónak évi egymillió bevándorlót – köztük illegálisan érkezőket – kell befogadnia, akiknek óriási összegeket – fejenként évi 15 ezer eurós juttatást – adnának két évig, tehát a szisztéma beindításának második esztendejétől ez harmincmilliárd eurós kiadást jelentene évente. A milliárdos üzletember így jelentősen megkönnyítené a migránsok tömeges belépését, hiszen már önmagában az egymillió fős limit is azt vetíti előre, hogy dokumentumok nélkül is nagy számban érkeznének a bevándorlók, miután a 2015-ös hullámban is óriási káosz alakult ki, ellenőrizetlen identitású tömegek özönlöttek az unió területére. Továbbá a Soros-terv elengedhetetlennek nevezi, hogy a migránsok – akiket a spekuláns megkülönböztetés nélkül menekültnek aposztrofált – szabadon választhassák ki, hogy az unió mely részén szeretnének letelepedni.

Szélesre tárt ajtók

A 2016-os tervvel ellentétben az Európai Bizottság most nemcsak a harmadik országok polgárait vette górcső alá, hanem a migrációs hátterű európaiak lehetséges integrációs problémáit is. Erre rímelve a két említett biztos már egyenesen európaiként utalt a bevándorlókra, akik Johansson szerint már „most az európai társadalom részét képezik, a jövőben pedig az EU népességének öregedése miatt még több – akár bevándorló – munkavállalóra lesz szükség”. További befogadásuk és integrációjuk – folytatta – minden fél számára előnyös helyzetet, egy ellenállóbb társadalomba való gazdasági szempontú befektetést jelent.

A harmincoldalas dokumentum célkitűzése szerint négy területen – az oktatás, a munkavállalás, az egészségügy, illetve a lakhatás kérdésében – próbálja előmozdítani a befogadó országok és az érkezők közötti együttműködést, ám jellemzően több lehetőséget adna a boldogulásra a migráns hátterű embereknek, mint az európaiaknak. Ezeket az elképzeléseket pedig úgy fogadtatnák el a társadalmakkal, hogy kiterjesztenék és intézményesítenék a különböző érzékenyítő képzéseket, amelyek még a közoktatási rendszerbe is szervesen beépülnének.

Megkülönböztetett bánásmód

A tervezet szerint önálló otthont adnának a migránsoknak, nem pedig szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolnák el őket. – Az Európai Bizottság a tagállamokat arra ösztönzi, hogy „a lehető legkorábban biztosítsanak önálló otthont a menekültek és a menedékkérők számára (…)”. A dokumentum nagyobb beleszólást biztosítana a migránsoknak a közügyekbe helyi, nemzeti és európai szinten is, és kvótaszerű rendszer bevezetését is említik több döntéshozó testület vonatkozásában. Mint fogalmaztak: az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy „több migráns és migráns háttérrel rendelkező uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten”.

Ezt a folyamatot azzal egészítenék ki, hogy gyorsítópályán juttatnák munkahelyekhez a migránsokat, amivel pedig várhatóan az európai munkanélkülieket hoznák nehezebb helyzetbe. Egyebek mellett lehetővé tennék, hogy a bevándorlók által más országokban szerzett képesítéseket elismerjék az EU-ban. Továbbá az Európai Bizottság a különböző szociális, gazdasági partnerekkel és egyéb munkáltatókkal együttműködve közvetlenül bábáskodna a migránsok boldogulása felett.

Széles körű érzékenyítés

A 2015-ös Soros-terv azt is sürgette, hogy az EU ösztönözze a magánszektort – köztük az egyházakat és a vállalati világot is – a migráció finanszírozására. Emellett a tőzsdespekuláns az NGO-kat, vagyis az úgynevezett nem kormányzati szerveket is a bevándorlást pénzelő aktorok közé sorolta. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kedden elfogadott cselekvési terv is kiemelt szerepet adna a Soros-hálózat NGO-inak a migráció menedzselésében. A dokumentumban ezt úgy fogalmazták meg, hogy „a média képviselőivel, az oktatási intézményekkel és a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés kulcsfontosságú az uniós polgároknak a migrációval és az integrációval kapcsolatos jobb tájékoztatásában.”

Utóbbi mondat már az érzékenyítés kérdéskörével is összekapcsolódik, ahogyan a dokumentum azon pontja is, hogy az Európai Bizottság „a hatóságoknak és a civil társadalmi szervezeteknek kifejleszt egy webes szemináriumot, valamint egy eszköztárat az EU-alapok integrációra való felhasználásáról a 2021–2027-es programozási időszakban”. A jogszabálytervezet szerint az oktatási források számottevő részét a tanárok érzékenyítésére költenék, és multikulturális iskolai osztályokat is létrehoznának Európa-szerte. Brüsszel a tagállamokat arra ösztönzi, hogy „a tanárok tantervébe tegyék bele a multikulturális és többnyelvű osztályok kezelését, valamint az egyéni nyelvi háttér mint kulcskompetencia elismerését és használatát”. Az Erasmus Oktatói Akadémiák keretében pedig „célzott támogatásokat nyújtanának a tanároknak, hogy fejlesszék azon kompetenciáikat, amelyek a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség osztálytermi kezeléséhez szükségesek”.

Baloldali identitáspolitika

A dokumentum célkitűzése még ennél is tovább megy, s egészében megváltoztatná az európaiaknak a migrációval és a migránsokkal kapcsolatos gondolkodását. A tervezet csökkentené a „tudat alatti elfogultságot és változást kíván elérni a mentalitásban”, valamint abban, ahogyan az emberek egymáshoz, illetve az ismeretlenhez viszonyulnak. A szélsőséges baloldali identitáspolitika elemei is feltűnnek a tervezetben, amely szerint kiemelt támogatásokat adnának a migránsoknak nemi hovatartozás, szexuális orientáció, valamint vallási hovatartozás alapján is, mivel Brüsszel szerint ezek a kérdések „sajátos kihívásokat” jelenthetnek a migráns háttérűek számára.

Szintén kiemelt segítséget kapnának a migráns vagy migráns hátterű vállalkozók. Az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy a migráns vállalkozók – beleértve a társadalmi vállalkozókat is – több támogatást kapjanak azáltal, hogy könnyebben hozzáférnek a finanszírozáshoz, a képzéshez és a tanácsadáshoz – áll egy helyen.

Érdemes felidézni, hogy Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”, s számos alkalommal utalt arra: szeretné elérni, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

Erős mondatok a biztosoktól és a tervezetből:

Itt az ideje, hogy ne dramatizálják túl a migráció ügyét Európában.

Az integrációs problémák nem a vallásra vezethetők vissza.

A migránsok már most az európai társadalom részét képezik.

További befogadásuk és integrációjuk minden fél számára előnyös.

A lehető legkorábban biztosítsanak önálló otthont a menekültek és a menedékkérők számára.

Több migráns és migráns háttérrel rendelkező uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban.

A migráns vállalkozók több támogatást kapjanak.

Célzott támogatásokat kapnának a tanárok, hogy fejlesszék a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség osztálytermi kezeléséhez szükséges kompetenciáikat.

A tervezet csökkentené a tudat alatti elfogultságot, és változást kíván elérni a mentalitásban.

Borítókép: az Európai Parlament brüsszeli ülésterme a plenáris ülés kezdete előtt 2020. október 8-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában