vita

2020.12.19. 08:44

Alaposan lejáratta a franciákat a Facebook

Egyre élesebb vita folyik Franciaország és a Facebook között, miután a közösségi hálózat dezinformáció terjesztésével vádolt meg francia katonasághoz köthető tisztviselőket.

Az amerikai techóriás azt állítja, hogy a francia hadsereggel összeköttetésben álló személyek félretájékoztatási kampányt folytatnak Afrika egyes részein a közösségi médián keresztül – írja a Magyar Nemzet.

A brüsszeli Politico hírportálnak nyilatkozó magas rangú francia tisztviselők – más európai országbeli kollégáikkal folytatott megbeszélések után – kétségüket fejezték ki a Facebook megállapításaival kapcsolatban, illetve azt is kifogásolták, hogy a vállalat nyilvánosságra hozta ezeket.

Néhány hivatalnok szerint a technológiai óriás a váddal az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, hiszen Washingtonnak gyakran adódnak nézeteltérései Párizzsal az afrikai külpolitikát illetően.

A Facebook nyilatkozatában az áll, hogy a francia fegyveres szolgálatokhoz köthető személyek – akiknek a nemzetisége egyelőre nem tisztázott – összehangolt félretájékoztatási kampányt folytatnak a közösségi médiában, elsősorban a Közép-afrikai Köztársaságban és a nyugat-afrikai Maliban, hogy aláássák egy rivális, ismert orosz oligarchához tartozó digitális szolgáltató műveleti tevékenységét. A kampány nyolcvanöt Facebook-fiókra és ezekkel együtt számos Instagram-, Twitter-, valamint Youtube-felhasználóra terjedt ki, amelyeken keresztül a francia érdekeket népszerűsítették a régióban, vagy oroszellenes anyagokat, köztük koronavírusos mémeket osztottak meg a helyiek befolyásolásának céljával.

A francia kormány nem tagadta a vádat. Párizs közölte, hogy nyomozást indít az ügyben. Az ország vezető tisztviselői ugyanakkor felháborodtak azon, hogy az Egyesült Államok technológiai óriáscége ugyanabba a kategóriába sorolta Franciaországot, mint az oroszokat, akik olyan félretájékoztatási taktikákra támaszkodnak, mint a hamis felhasználói fiókok létrehozása és az álhírek megosztása a közösségi hálózaton.

A nyilvánosságra hozott észrevételeit a vállalat egy független szakértői jelentésre alapozta, amely részletesen ismertette az Afrika egyes részein folytatott francia és orosz félretájékoztatási kampányokat. A Facebook tehát cáfolja, hogy a franciák elleni vád alaptalan lenne, illetve közölte azt is: a kormányok és a helyi szereplők támogatását élvezve az elmúlt három évben száz hasonló dezinformációs kampányt lepleztek le.

Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonsági politikájának vezetője – és az Obama-adminisztráció egykori tisztviselője – a Politico kérdésére ugyanakkor elmondta: csapata nem talált bizonyítékot arra, hogy Franciaország hadserege közvetlenül felügyelte volna a dezinformációs kampányt.

„A platformunkon látott bizonyítékok alapján vizsgálatunk ezt a tevékenységet a francia katonasághoz kapcsolódó egyénekhez kötötte”

– magyarázta Gleicher. Azt a Politicónak sem sikerült igazolnia, hogy a dezinformációs kampányban érintett személyek közvetlenül a francia kormány érdekében hajtották végre a műveleteket.

A brüsszeli lapnak mindenesetre nyilatkozott egy másik európai kormány vezető dezinformációs szakértője, aki a neve elhallgatását kérve úgy fogalmazott:

ez az ügy rendkívül kínos a franciáknak, az ugyanis nem működik, hogy Oroszországot elítéljük, amiért dezinformációs eszközökkel manipulál, majd ugyanezt tesszük mi is.

Bekeményít az Európai Unió. Két új törvényjavaslatot terjesztett elő a héten az Európai Bizottság, amelyekkel szigorítanák az olyan technológiai óriáscégek felügyeletét, mint például a Facebook, a Google vagy az Apple. Az egyik az illegális tartalmak terjesztésére, a másik pedig a versenyjogi szabályokra vonatkozik. Ez utóbbi felruházná a szabályozó hatóságokat, hogy bizonyos esetekben akár a technológiai vállalatok éves, egész világra kiterjedő bevételének 6-10 százalékával megegyező bírságot is kiszabjanak, vagy több részre oszlassanak egy óriáscéget a versenyjogi visszaélések megfékezése érdekében. Ahhoz, hogy a törvényjavaslatok törvényerőre emelkedjenek, a 27 tagország kormányait képviselő Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk azokat – emlékeztetett a The Wall Street Journal. Ez az eljárás hasonlóan hosszú lehet, mint a GDPR, vagyis az általános adatvédelmi rendelettel kapcsolatos egyeztetések négy évig tartó folyamata. Az új jogszabály viszont az elmúlt évek legnagyobb technológiai szabályozását jelentené, mivel azt a több évtizedes törvényt írná felül, miszerint az óriáscégek nem felelnek a felhasználói tartalmakért. Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa a javaslatokat bemutató sajtótájékoztatón elmondta: a jogszabályreformok garantálnák az internetfelhasználók számára, hogy biztonságos termékek és szolgáltatások széles választékához férjenek hozzá, továbbá hogy az európai vállalkozások szabadon és tisztességesen versenyezhessenek a digitális piacokon. Karan Bhatia, a Google kormányzati ügyekért és közpolitikáért felelős alelnöke az uniós törvényjavaslatokra reagálva aggodalmának adott hangot, valamint közölte: „úgy tűnik, a javaslatok kifejezetten egy maroknyi céget vesznek célba és jelentősen megnehezítik az új termékek kifejlesztését az európai kisvállalkozások támogatására”. – Reméljük, hogy a jövőbeli tárgyalások az EU-t a digitális innováció vezetőjévé akarják tenni, nem csak a digitális szabályozás terén – fogalmazott az üggyel kapcsolatban Christian Borggreen, a Számítástechnikai és Kommunikációs Ipari Szövetség alelnöke és brüsszeli irodájának vezetője, amely olyan nagyvállalatokat képvisel, mint az Amazon, a Facebook és a Google.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában