Járvány

2020.12.31. 07:05

Az ország eredményesen szállt szembe 2020 megpróbáltatásaival

A trianoni békediktátum centenáriumi évében sikerült nemzetközi téren is megerősíteni Magyarország szuverenitását.

Száz éve nem tapasztalt megpróbáltatásokkal, szenvedésekkel kellett szembesülnie a magyar nemzetnek az év folyamán. Egyrészt egy évszázada élt át a világ a koronavírus járványhoz hasonló léptékű pandémiát, a spanyolnáthát, másrészt a nemzetállamokat száz esztendeje is a mostanihoz számos ponton hasonló kihívások érték. A nehéz 2020-as évben Magyarország és kormánya jól teljesített, eredményesen védekezett a pandémia, az állam nehéz helyzetét kihasználni próbáló globalista erők és hazai baloldali segítőik folyamatos támadásai ellen is. Sőt hazánk gazdasági és politikai sikereket is képes volt elérni, és jogainkat is érvényesíteni tudtuk nemzetközi téren. A Magyar Nemzet év végi összeállítása ebbe a küzdelmes folyamatba igyekszik betekintést nyújtani.

Január 1.:

Áder János köztársasági elnök újévi köszöntőjében arról beszél, hogy a káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön, hangsúlyozva: a légkör közös és a vizeink is egymásba folynak.

Január 25.:

Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármester az ATV egyik politikai beszélgetőműsorában rémisztő képződménynek nevezi a fehér, heteroszexuális keresztény férfiakat és nőket. A sértés miatt a VII. kerületi polgármesteri hivatal előtt tüntetést tartanak január 30-án.

Január 25.:

Megtartják a Jobbik tisztújító kongresszusát, amelyen a belső ellenzék kiiktatása után Jakab Pétert választják elnökké. Az elnökségbe is kizárólag az immár baloldali vonalat vivő személyek kerülnek.

Február 16.:

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében arról beszél: száz évvel a trianoni halálos ítélet után élünk és Magyarország még mindig megvan. Szerinte a hit volt a kulcs. Hiszek egy hazában – idézte az akkor született nemzeti ima egyik sorát. Emlékeztet: tíz éve az emberek véget vetettek a szocialista rémkormányzásnak, megkezdte munkáját a nemzeti kabinet. Az ország a csőd szélén állt, egekben volt a munkanélküliség, s az emberek eladósodtak. Mára viszont a brüsszeli jelentésekben azt olvashatja egész Európa, hogy a mi gazdaságunk nőtt a leggyorsabban a kontinensen.

Február 17.:

A parlament tavaszi ülésszakának nyitányán Hadházy Ákos volt LMP-s, független képviselő újabb infantilis akcióval hívja fel magára a figyelmet. Kövér László házelnök mögé a karzatról, emeletről kormányellenes táblát lógat le. Az országgyűlés elnöke kitiltja az ülésről.

Március 11.:

Gulyás Gergely bejelenti: a kormány elrendeli az operatív törzs javaslata alapján a rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet a járvány miatt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztet: a rendszerváltozás óta nem volt példa ilyen intézkedésre.

Március 23.:

A parlamenti baloldali ellenzék nemmel szavaz a rendkívüli veszélyhelyzet meghosszabbítására. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ezt úgy kommentálja: Szomorú, ami történt, most igazán nagy szükség lett volna az összefogásra.

Március 27.:

A kabinet kijárási korlátozást vezet be március 28-tól – jelenti be Orbán Viktor miniszterelnök. Az emberek az otthonaikat csak munkavégzés és alapvető szükségleteik ellátása céljából hagyhatják el.

Március 30.:

A parlament kormánypárti többsége megszavazza a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a kormány a jogszabályoktól eltérő, rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. A baloldal ismét nem szavazza meg az előterjesztést.

Április 6.:

A miniszterelnök ismerteti a gazdaságvédelmi akciótervet. Orbán Viktor kijelenti: a kormánynak az a célja, hogy annyi munkahelyet hozzon létre, amennyit a koronavírus tönkretesz. A kormányfő öt program indításáról számol be. Az első a munkahelymegőrzés, amelynek részeként átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét. A második a munkahelyek teremtését célozza, amely során 450 milliárd forint értékben támogatnak beruházásokat. A harmadik program a kiemelt nemzetgazdasági ágazatoké, amelyeket újra kell indítani – a turizmustól a mezőgazdaságon keresztül az építőiparig és az egészségiparig. A negyedik programban több mint 2000 milliárd forint értékben a vállalkozásoknak nyújtanak kamat- és garanciatámogatott hiteleket, míg az ötödik program a Család- és nyugdíjasvédelem nevet kapta, s amelynek legfontosabb eleme a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése.

Április 6.:

Eltitkolt tömeges vírusfertőzésre derül fény a Pesti úti idősotthonban. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő intézményben a későbbiek folyamán egyre több idős lakó fertőződik meg koronavírussal, így az országos tiszti főorvosnak kell közbelépnie az életveszélyes járványhelyzet megállítására. Müller Cecília személyesen is tájékozódik a helyszínen, ám Karácsony Gergely főpolgármester fenntartóként sem akkor, sem később sem látogat el az otthonba. Kiderül: nincs állandó orvos az intézményben, ám a főpolgármestert hiába szólítják fel a pótlásra, később sem gondoskodik helyben lévő orvosról. Az év folyamán 55-en halnak meg és 313-an fertőződnek meg az otthon lakói közül.

Április 10.:

Szijjártó Péter válaszol a CNN amerikai hírcsatorna kérdéseire. Christine Amanpour műsorvezetőt a külgazdasági és külügyminiszternek kell felvilágosítania arról, hogy Magyarországon ülésezik a parlament.

Április 16.:

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke szerint Orbán Viktorra a náci Németország vezető jogásza, Carl Schmitt nagyon büszke lenne – nyilatkozza a Der Spiegelnek, miután előzőleg vírushoz hasonlította a magyar kormányfőt.

Április 19.:

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke – aki támadó kritikákat szokott ellenünk megfogalmazni – meglepetésre úgy nyilatkozik: Magyarország a koronavírus-járvány elleni védekezés során nem fogadott el olyan törvényt, amely ellenkezne az európai joggal.

Április 20.:

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a T. Házban amiatt támadja a kormányt, mert pár ezer maszkkal segíti az elszakított országrészeken élő magyarságot.

Április 20.:

Soros György a Project Syndicate-ben az EU-nak hatalmas, évi ötmilliárd euró kifizetésével járó örökjáradék-kötvény kibocsátását javasolja. Az alapösszeget sohasem törlesztenék, vagyis az unió államainak örökké tartó adósrabszolgaságot jelentene a kamatok állandó fizetésével. Orbán Viktor az április 24-i rádióinterjújában úgy fogalmaz: megszületett a második Soros-terv. Kifejti: Brüsszel birodalmi központ, ahol még mindig sok gond van, s a történések mögött látszik Soros György keze.

Május 12.:

David Sassoli, az Európai Parlament olasz baloldali elnöke Varga Juditnak küldött válaszlevelében elutasítja a magyar igazságügyi miniszternek azt a kérését, hogy felszólalhasson a magyar rendkívüli jogrendről rendezett vitán. Arra hivatkozik, hogy ez csak állam- és kormányfőket illet meg, holott az Európai Bizottságot és a tanácsot sem a legmagasabb szinten képviselik. A 13-i vita teljes érdektelenség mellett zajlik le.

Május 14.:

Karácsony Gergely főpolgármester egy személyben dönt arról, hogy lezárja a pesti alsó rakpartot az autósok elől és ezzel a forgalom bedugítására tesz kísérletet a járványhelyzetben. A baloldali városvezető ezután is egy személyben – a közgyűlés összehívása és a képviselők megkérdezése nélkül – hoz döntéseket. Ennek ellenére a nyugati internacionalisták a koronavírus-törvény kapcsán beszélnek felhatalmazási törvényről és diktatúrától, holott az országgyűlés – a fake news híresztelésekkel ellentétben – minden héten ülésezik. Szemben a hosszú hetekig össze nem hívott fővárosi közgyűléssel és a fővárossal, amelyben egy személyben gyakorolja a hatalmat a Párbeszéd törpepárt társelnöke.

Május 19.:

Arató Gergely az ATV műsorában a járványban elhunytak kapcsán azt mondja: „Ebben a számban sem áll sajnos rosszul az ország.” A botrány után szavait a baloldal és sajtója nyelvbotlásnak minősíti, s áldozatnak állítja be a DK-s országgyűlési képviselőt.

Május 29.:

Orbán Viktor kormányfő meghirdeti az újabb nemzeti konzultációt a gazdaság újraindításáról és a koronavírus elleni védekezésről.

Június 6.:

A miniszterelnök Sátoraljaújhelyen a trianoni emlékműnél a békediktátum százéves évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, a centenáriumi turulszobor avatásán kifejti: nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk. A kormányfő hangsúlyozza a szomszéd utódállamokkal való összefogás történelmi szükségességét is.

Június 11.:

Napvilágra kerül, hogy az MSZP vezetése hagyta jóvá Korózs Lajos képviselőjüknek a kormány járványkezeléséről pánikkeltő hazugságokat tartalmazó kamuvideót, amelynek főszereplője, Németh Athina magát mentőnek mondta, ám soha sem dolgozott semmilyen mentőszolgálatnál és még érettségije sincs.

Június 22.:

Baloldali szervezetek a járványhelyzetre fittyet hányva tiltakozó demonstrációt tartanak a kormány az önkormányzatokat szerintük ellehetetlenítő intézkedései ellen. Karácsony Gergely főpolgármester a Lánchídnál – amelynek a felújítását késlelteti – az úttestre nehezen eltávolítható sárga festékkel, a közlekedő autósokat és gyalogosakat megtévesztő feliratokat pingál, amit dupla bérért közpénzen takaríttat el.

Június 22. :

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunknak elmondja: a Hadházy Ákos által indított akció a nemzeti konzultációs ívek begyűjtésére sértheti az adatvédelmi törvényt.

Június 26.:

A Hír TV-hez kerül egy felvétel, amelyen László Imre, Újbuda DK-s polgármestere Adolf Hitlert méltatja a képviselő-testületi ülésen, mint aki méltán nyerte el munkája alapján a Time magazin Év embere címét. Pár nappal később egy tévéműsorban Nelson Mandela dél-afrikai szabadságharcost összekeveri Joseph Mengelével, a hírhedt náci tömeggyilkos orvossal.

Július 20.:

Négynapos tárgyalás után megszületik a megállapodás az EU-csúcson. A kormányfő eléri, hogy Magyarország hárommilliárd euróval több pénzt kap, mint amennyi várható volt. Angela Merkel német kancellár ígéretet tett arra, hogy még a német elnökség alatt, az év végéig befejezik a hazánk ellen indított hetes cikkelyes eljárást. Orbán Viktor július 21-én úgy értékel: sikerült megvédeni a nemzeti büszkeségünket. A nemzetközi sajtó szerint a magyar miniszterelnök nagy győzelmet ért el. Úgy vélekednek, hogy Lengyelország és Magyarország egyetértését azzal sikerült elérniük az állam- és kormányfőknek, hogy nem erőltették a jogállamiság kérdését, vagyis hogy a gazdasági mentőcsomag elosztását a jogállamiság teljesülésének feltételéhez kössék.

Augusztus 1.:

Gyurcsány Ferenc DK-elnök megfenyegeti Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját, amiért elvállalta a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnöki tisztét. Azt írja: „Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek.” Nem is burkoltan tehát minden, a kormánnyal nem ellenséges viszonyban lévő polgárt megfenyeget a 2006-os nemzetverető.

Augusztus 12.:

Soros György 90. születésnapján interjút ad a Népszavának. A milliárdos arról beszél, hogy hazánk és Lengyelország az Európai Unió belső ellensége.

Augusztus 20.:

Orbán Viktor a Szent István-napi tisztavatáson hangsúlyozza: soha többé nem engedhetjük meg magunknak a gyengeség luxusát. Szerinte Magyarország nemcsak túlélt és megmaradt, hanem győzelemre áll.

Augusztus 20.:

Ünnepélyesen felavatják az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyet az Országház tőszomszédságában.

Szeptember 1.:

A hallgatók egy része elfoglalja a színművészeti egyetemet, arra hivatkozva, hogy ragaszkodnak az autonómiához. Elutasítják a kuratórium tárgyalási ajánlatait, s csak november 10-én, a járványügyi szigorítások után adják fel a blokádot.

Szeptember 3.:

Kiderül, hogy Karácsony Gergely feltehetően azért hozza egymás után az autósokat sújtó, ám a felerősödő levegőszennyeződés miatt a gyalogosokra is káros hatású intézkedéseket, mert egykor többszöri nekifutásra sem volt képes megszerezni a jogosítványt. A baloldali városvezető ugyanis a kerékpársávokat az autók által igénybe vehető útfelületek rovására alakította ki, ami állandó közlekedési dugók forrásává vált.

Szeptember 13.:

A Párbeszéd tisztújítást tart, s ismét Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt választják társelnököknek. A főpolgármester korábban azt ígérte, hogy önkormányzati pozíciója miatt nem fogja ismét jelöltetni magát a pártvezető tisztségére.

Szeptember 19.:

Az MSZP online kongresszust rendez, amelyen történetében először két társelnököt választanak Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan országgyűlési képviselők személyében. A küldöttgyűlés előtt kizárják a végül győztesként kihozott jelöltpárost ellenző komplett Pest megyei tagságot. A feltételek menet közbeni megváltoztatásával elérik, hogy Mesterházy Attila volt pártelnöknek is vissza kelljen lépnie.

Szeptember 25.:

A Moody’s stabilról a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította Magyarország befektetési ajánlású államadósság-besorolását. A cég szerint Magyarország erőteljes gazdasági növekedést produkált 2018–19-ben, s ezt csak átmenetileg akasztja meg az idei válság. Azzal számolnak, hogy a kedvező költségvetési és adósságcsökkentési folyamatok 2021-től visszatérnek. Az MNB besorolásának kilátását szintén stabilról pozitívra módosította a Moody’s.

Szeptember 27.:

A mohácsi időközi polgármester-választást nagy fölénnyel a Fidesz–KDNP jelöltje, Pávkovics Gábor nyeri meg a baloldali Csorbai Ferenc előtt. Karcagon szintén a Fidesz–KDNP jelöltje, Szepesi Tibor nyeri el a polgármesteri tisztséget, éppúgy nagy fölénnyel a munkáspárti rivális előtt. A baloldal itt már jelöltet sem állított, kilátástalannak ítélve az esélyeit.

Szeptember 30.:

A kormány ülésén tárgyalnak arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslatára emelik az orvosok bérét. 2023-ra 120 százalékkal nőhet az orvosok bére fizetése, januártól nyolcvan, 2022-ben és 2023-ban további húsz százalékkal. Az ápolók javadalmazása a januári 14 százalékos után november elsejétől újabb húsz százalékkal nő.

Október 1.:

Az államfő kinevezi Novák Katalint családügyi tárca nélküli miniszternek. Előtte lapunk szeptember 26-i számában a Fidesz képviselője elmondja: miniszterként azon dolgozik, hogy a családoknak a járvány alatt se csökkenjen az életszínvonaluk, így attól sem kell tartani, hogy elvennének a támogatásokból.

Október 8.:

Nyilvánosságra hozzák a koronavírusról szóló nemzeti konzultáció eredményeit, amelyen 1,682 millióan vettek részt. A magyarok legnagyobb arányban, 83 százaléknyian a maszkviselést támogatták, 79 százalék a rendezvények korlátozását, s az országhatár lezárását is szükségesnek ítélte.

Október 9.:

A Hír TV lebuktatja Donáth Anna momentumos EP-képviselőt, aki egy pódiumbeszélgetésen azt hangoztatta, hogy nem egyeztet Vera Jourová Magyarországot támadó EU-biztossal. Ám egy belső felvételen éppen azzal henceg el párttársainak, hogy háromnaponta beszélt vele telefonon jogállamisági kérdésekben.

Október 11.:

A szerencsi időközi országgyűlési képviselőválasztáson Koncz Zsófia, a Fidesz–KDNP jelöltje jelentős arányban győzedelmeskedik a baloldal által indított jobbikos Bíró Lászlóval szemben, aki mellett a balliberális pártok annak ellenére tartottak ki végig, hogy szélsőségesen antiszemita, rasszista kijelentéseket tett. Azzal védik, hogy bocsánatot kért, holott ezt csak a Facebookon tette meg általános formában, élőszóban, televízióban nem.

Október 16.:

Rendőrök csapnak le az erzsébetvárosi önkormányzat épületében működtetett illegális bitcoinbányára, amit a gyanú szerint Borka-Szász Tamás, a DK erzsébetvárosi képviselője, kerületi elnöke működtetett. A hatóságok informatikai eszközöket foglalnak le a Niedermüller Péter DK-s polgármester vezette hivatal helyiségeiben. A polgármester állítólag nem tudott róla, jóllehet az erős zajú, kriptovalutát gyártó gép nem maradhatott észrevétlen. A rendőrség áramlopás miatt nyomoz.

November 10.:

A T. Ház meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát: megszavazza a pandémia második hulláma elleni védekezéséről szóló törvényt. A korábbiaktól eltérően már a baloldal is igen gombot nyom.

November 18.:

Manfred Weber európai parlamenti néppárti frakcióvezető egy interjúban elismeri, hogy jogilag nem helytálló a Sargentini-jelentés, amelynek alapján hetes cikkelyes eljárást indítottak ellenünk.

November 18.:

Soros György újból megbüntetésünket, az uniós pénzek elvételét követelő írást közöl a Project Syndicate-ben. Orbán Viktor válaszírását a lap – homályos sztenderdekre való hivatkozással – nem hajlandó leközölni.

November 29.:

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője lemond mandátumáról. December 1-jén egy belga lap közli: a rendőrség november 27-én éjjel bejelentésre egy a kijárási tilalom megszegése miatt egy illegális partin ütött rajta Brüsszelben, ahol a képviselő is jelen volt. Érthetetlen módon csak a képviselő hátizsákját vizsgálták át, amiben kis mennyiségű drogot találtak, s amiről kijelenti: nem tudja, hogy került oda, nem az övé. December 2-án Szájer kilép a Fideszből is. Szakértők szerint titkosszolgálati akcióról van szó.

November 29.:

A BKV által kiírt busztenderen győztes cégről többek között kiderül, hogy a pályázat meghirdetése előtt egy héttel alakították, egyetlen munkatársa van, viszont egyetlen busza sincs, és Leisztinger Tamás pénzember, Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes volt élettársa érdekeltségébe tartozik. Később kiderül, hogy a BKV tudott arról, hogy valójában kamucégről van szó, mégis nekik adták a megbízást. A főpolgármester össze-vissza nyilatkozik, azt mondja, nem kötöttek szerződést a céggel, de ugyanakkor azt is mondja, hogy nagy kötbérben állapodtak meg vele.

November 30.:

Immár Orbán Viktor lett a leghosszabb időt hivatalban töltő magyar miniszterelnök. Addig Tisza Kálmán volt az, aki a dualizmus korában 1875-től 1890-ig töltötte be a tisztséget.

December 6.:

Az OECD tagországai közül Magyarországnak ítélik oda a szervezet legnagyobb adócsökkentője címet. A versenyelőnyt is jelentő címet a szervezet Revenue Statistics kiadványában teszik közzé.

December 10.:

Brüsszelben megszületik a kompromisszumos megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a helyreállítási alapról. Magyarország és Lengyelország megkapta a kért garanciákat, így nem vétóznak. Nem kötik tehát úgynevezett jogállami kritériumokhoz és az illegális migránsok kötelező befogadásához az uniós pénzek kifizetését.

December 11.:

Legény Zsoltot, az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a párt országos etikai tanácsának elnökét az ukrán–magyar határon dohánycsempészeten érik, az autója dugig van csempészcigarettával. Arra is fény derül, hogy az MSZP kérésére kapott évekkel ezelőtt diplomataútlevelet.

December 14.:

Baranyi Krisztina ferencvárosi baloldali polgármester magából kivetkőzve zsidózik. Egy megbeszélésen „rohadt, szemét zsidó” befektetőt emleget. Azzal próbálja később magyarázni náciszerű szavait, hogy a minősítés csak nyelvi eszköz volt.

December 16.:

Deutsch Tamást nem zárja ki ugyan az Európai Parlament néppárti frakciója, ám példátlanul súlyos büntetést kap, amiért bírálta Manfred Weber frakcióvezető hatalomgyakorlását, a Gestapóhoz is hasonlítva. A Fidesz EP-képviselője nem szólalhat meg a frakció nevében.

December 18.:

Karácsony Gergely a járvány okozta veszélyhelyzet miatti rendkívüli felhatalmazást kihasználva egymaga elfogadja és kihirdeti a fővárosi költségvetést. A fővárosi Fidesz felháborítónak minősíti az esetet, hisz a közgyűlés mindig februárban fogadja el a büdzsét.

December 19.:

A Nézőpont Intézet felmérése semmilyen trendfordulót nem jelez. A kormánypártok támogatottsága töretlen, a lakosság körében népszerűbbek, mint egy esetleges baloldali közös lista.

December 19.:

Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti a gazdaságvédelmi akcióterv kibővítését. Meghosszabbodik a hitelmoratórium, az iparűzési adó felére csökken, a támogatásokat kiterjesztik, s kedvezményes hitelek állnak majd a lakosság és a vállalkozók rendelkezésére.

December 20.:

Bejelentik az úgynevezett teljes ellenzéki összefogás megszületését, miszerint az MSZP-től, DK-tól, Momentumtól a Jobbikig, LMP-ig minden baloldali párt közös listával és közös képviselőjelöltekkel vág neki a 2022-es választásoknak.

December 26.:

Megérkezik az első, koronavírus elleni vakcinaszállítmány a német–amerikai Pfizer–BioNTech cégtől. Először az egészségügyi dolgozókat oltják be.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában