Ország-világ

2021.05.10. 06:13

Várhelyi Olivér: több időt nem veszíthetünk

Most már van megoldási módszer a kezünkben, amit a későbbiekben is meg tudunk ismételni – mondta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió több százezer vakcinával látja el a nyugat-balkáni országokat.

Fotós: Boris Grdanoski

Fotós: Boris Grdanoski

A magyar biztos a térségben tett múlt heti látogatásáról a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt is elmondta: az uniós bővítéssel haladnunk kell.

Az Európai Unió 651 ezer adag Pfizer-vakcinával támogatja a Nyugat-Balkán oltási kampányát. Ön a múlt héten munkalátogatást is tett a térség országaiban. Milyen volt az oltóanyag fogadtatása?

Nagyon régóta vártak már erre a Nyugat-Balkánon, így magától értetődően nagy volt az öröm. Szerbia kivételével ezek az országok még nem tudtak nagy, átfogó oltási kampányba kezdeni. Ennek oka, hogy másfél-kétmilliós lakosságú államokról van szó, a gyógyszergyártók számára ezek nagyon kicsi piacok. A most az Európai Unió segítségével eljuttatandó 651 ezer Pfizer-vakcinával az egészségügyi személyzetet fogják oltani, ami nagyot lendíthet a védekezés hatékonyságán. Dolgozunk azon, hogy más, az Európai Unióban forgalmazási engedéllyel bíró oltóanyagot is eljuttassunk a térségbe. Látjuk, hogy folyamatosan bővül a gyártás, egyre nagyobb vakcinamennyiség érkezik a blokkunkba, ezért nagy valószínűséggel lesz erre lehetőség. Az sem elhanyagolható szempont, hogy most már van megoldási módszer a kezünkben, amit a későbbiekben is meg tudunk ismételni.

A nyugat-balkáni országok kis mérete vagy az akadozó európai oltási kampány indokolta, hogy féléves tárgyalás vezetett a vakcinacsomaghoz?

Lényegében mindkettő. A segítségnyújtásunk módja, hogy tagállami közvetítéssel szállítjuk a Nyugat-Balkánra a vakcinát. Az első negyedévben pedig a vártnál lényegesen kevesebb oltóanyag érkezett Európába, így nehéz lett volna bármelyik tagállamot meggyőznünk arról, hogy a saját polgárainak az ellátása helyett máshová vigye a vakcinát. Az ellátás akadozása komoly nehézség volt, ahogy az is, hogy egyes gyógyszergyártók máshogyan értékelik a vakcinák európai felhasználásának rizikóját, mint az Euró­pán kívüliét. Ezekben a térségekben más szabályokat alkalmaznak a gyógyszerek vonatkozásában, ezért ezeket is össze kellett hangolni. Nehéz, összetett tárgyalási folyamat volt, mire egyezségre jutottunk a nyugat-balkáni partnerek megsegítéséről. Azt gondolom, hogy végső soron a vakcina hiánya jelentette a legnagyobb akadályt.

Szerbia időközben kínai és orosz oltóanyagokat is beszerzett, s éles kritikával illette az Európai Unió késlekedését.

Közegészségügyi válságról lévén szó az országok élet-halál harcot folytatnak. Azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben az indulatok is hevesebbek. Európával szemben nagyon magasak voltak az elvárások: szerezzünk minél gyorsabban minél több oltóanyagot. Ezek az elvárások ugyanakkor a gyógyszergyártó cégektől kapott ígéreteken alapultak. Jól tudjuk, hogy egyes cégek messze elmaradtak az általuk ígért mennyiségtől és határidőktől. Rosszabbnál rosszabb híreket kezdtek közölni velünk a várható dózisokkal kapcsolatban. Amikor akár Szerbiából, akár más országokból megszülettek a kritikák az Európai Unió irányába, akkor még javában azt gondoltuk, hogy ­óriási mennyiségben áll majd rendelkezésre vakcina. Azt viszont nehéz megosztani, ami nincs.

Az Európai Bizottság már dolgozik a külső határok teljes megnyitásán, a harmadik országok beoltottjainak fogadásán. Előkerült az ügy a nyugat-balkáni tárgyalásokon?

Nem volt olyan partnerország a mostani munkaúton, ahol ne merült volna fel ez a kérdés. Múlt héten született javaslat arról, hogy a harmadik országok irányában fennálló bizottsági ajánlást vizsgáljuk felül, és azon országok esetében, ahol jók a járványügyi mutatók és magas az átoltottság aránya, tegyük lehetővé a nem létfontosságú utakat is. Tehát azokat a személyeket is engedjük be a blokkba, akik harmadik országban kaptak legalább az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott vakcinát. Nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben a szomszédságunk kiemelt szereplő, már csak az ingázók miatt is, a gazdaságaink ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. Természetesen az is lényeges szempont, hogy próbáljuk visszaállítani a válság előtti állapotot. Nem az a cél, hogy a rendkívüli helyzet, az utazási korlátok velünk maradjanak.

A járványhelyzet menedzselése mellett a bővítési folyamat előmozdításán is dolgozik. Bulgária továbbra is blokkolja a csatlakozási tárgyalások hivatalos indulását Észak-Macedóniával. Amennyiben fennmarad a vétó, milyen forgatókönyvvel lehet tervezni?

Keményen dolgozunk, de sajnos valóban van egy probléma, amit ez idáig nem sikerült áthidalnunk. Számítok mindkét ország együttműködésére abban, hogy erre mielőbb megoldást találjunk. A célunk változatlan: Albániával és Észak-Macedóniával egyaránt szeretnénk elindítani a csatlakozási tárgyalásokat, a kormányközi konferenciák a tervek szerint júniusban indulhatnak. Mindent megteszünk, hogy így legyen. Amennyiben viszont nem sikerül megoldani az északmacedón ügyet, el kell gondolkoznunk azon, hogy csak Albániával indulunk el a kormányközi konferencián. Hangsúlyozom, a bővítéssel haladnunk kell, több időt nem veszíthetünk. Az Európai Bizottság prioritása a Nyugat-Balkán, a tagállamok pedig elfogadták az új bővítési metodológiát, tehát az összes feltétel adott. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági és beruházási tervünk segítségével a szóban forgó célországok gazdasági-társadalmi reformjai lényegesen felgyorsíthatók. Meggyőződésem, hogy egy kétoldalú vita miatt nem akasztható meg az egész bővítési folyamat.

Szkopjei látogatásakor egyeztetett erről is?

Messzemenőkig kihasználtam a személyes találkozó nyújtotta lehetőséget a balkáni körúton. Szkopjében természetesen szóba került az ügy, és hogy nagyon fontos lenne tető alá hozni a megállapodást. Én ott is leszögeztem, hogy ezt minden erőmmel támogatom és segítem.

Most, hogy a Nyugat-Balkánon az uniós segítség már folyamatban van, tervezik, hogy az EU-s szomszédságpolitika célországait is ellátják oltóanyaggal?

A keleti partnereinknek is akarunk oltóanyagot vinni, lehetőleg ugyanazzal a megoldással, mint azt a nyugat-balkáni államok esetében tettük. A két héttel ezelőtti varsói utamnak is ennek szervezése volt a célja. A tervek szerint az Európai Bizottság a lengyel kormány közvetítői szerepe mellett mintegy másfél millió dózis oltóanyagot juttat el hamarosan Keletre. További jó hír, hogy a lengyeleket Magyarország fogja segíteni a kezdeményezésben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter levélben ajánlotta fel a bizottságnak, hogy Magyarország a légi szállítási kapacitásával segítené a vakcinacsomag célba juttatását. Az unió nemcsak a bővítés, de a szomszédságpolitika célországainak kezét sem engedi el a koronavírus-válság közepette.

Borítókép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja sajtótájékoztatót tart egy szkopjei oltóponton tett látogatás közben 2021. május 4-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában