Ország-világ

2021.09.11. 08:25

Húsz év után is kísért az a szeptember 11-ei nap

Húsz évvel ezelőtt a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai lángokba borultak, majd összedőltek, miután mindkét épületbe egy-egy amerikai utasszállító repülőgép csapódott be.

Fotós: Etienne Laurent

Fotós: Etienne Laurent

A Pentagon Virginia állambeli, arlingtoni épülete szintén hasonló sorsa jutott azt követően, hogy a harmadik eltérített gép belerepült. A Magyar Nemzet az Antall József Tudásközpont konferenciájáról tudósít, amelyen a kutatók egyetértettek abban, hogy az afganisztáni intervenció logikus lépés volt 9/11 után, ugyanakkor 2003 márciusában már nem kellett volna Irakot is megtámadni, ugyanis ez a döntés vezetett ahhoz, hogy az elmúlt két évtizedben Európa számos pontján terrormerényleteket hajtott végre az Iszlám Állam.

2001. szeptember 11-én közel háromezer ember vesztette életét és több mint hatezren sérültek meg az al-Kaida 19 terroristája által elkövetett, összehangolt öngyilkos merényletek következtében.

Egyes feltételezések szerint a negyedik eltérített utasszállító repülőgépet az Egyesült Államok szívébe, a Fehér Házba irányították volna, de az utasoknak sikerült visszafoglalni a járatot.

A repülőgépet viszont már nem lehetett megmenteni a zuhanástól. Az orvosok két évtizeddel később is dolgoznak az elhunytak azonosításán, noha 1106 áldozat maradványait nem találták meg. A közelmúltban két áldozatot sikerült azonosítani, egyikük Dorothy Morgan, aki a Világkereskedelmi Központ romjai között vesztette életét, ő az 1646. áldozat.

– Húsz évvel ezelőtt megígértük az áldozatok családjainak, hogy mindent megteszünk szeretteik azonosítására – nyilatkozta Barbara A. Sampson orvosszakértő.

– Mi lett volna, ha az Egyesült Államok nem támadja meg Afganisztánt? Vagy mi lett volna, ha megtámadja Afganisztánt, de nem támadja meg Irakot?

– tette fel a kérdést Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója az Antall József Tudásközpont konferenciáján.

A szakértő szerint Afganisztán inváziója, az al-Kaida elleni fellépések és a tálib hatalom megdöntése arányos válasz volt a 9/11-es terrortámadásokra. A merényletek gyakorlatilag az Egyesült Államok megszégyenítését jelentették, tekintve, hogy azokat néhány tucat öngyilkos merénylő hajtotta végre amerikai földön, több ezer civil életét kioltva. A KKI munkatársa hangsúlyozta, noha Afganisztán nem volt az amerikai külpolitika figyelmének központjában a kétezres évek elején, Washingtonnak valamit reagálnia kellett, azonban úgy véli, Irak megtámadása 2003 márciusában már hibás döntés volt.

– Ha ott, akkor megállnak, teljesen más irányt vesz a történelem, főleg a Közel-Keleten, amely egy lépésnyire van Afganisztántól

– magyarázta Wagner Péter.

A The Washington Post amerikai napilap 2003 szeptemberében készült közvélemény-kutatása szerint tízből hét amerikai valószínűnek tartotta, hogy Szaddám Huszein, Irak akkori elnöke közvetlenül részt vett a szeptember 11-i támadásokban. Wagner Péter ismertette, az iraki inváziónak viszont már semmi köze nem volt sem a terrorizmus elleni harchoz, sem a szeptember 11-i támadásokhoz, ugyanakkor az lett a következménye, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag az egész arab világ utálatát kivívta, és az emberek az iszlám világ egészéből indultak Irakba, hogy amerikaiakat öljenek. Wagner Péter szerint mindezek következtében jutottak el odáig az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet dzsihadistái, hogy olyan európai városokban, mint Madrid és London terrortámadásokat hajtottak végre.

 

Fotó: MTI

Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense hozzátette, az Iszlám Állam általi fenyegetettséget növelte, hogy Törökországon keresztül a közel-keleti terroristák könnyen el tudták érni a kontinenst, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy meglehetősen sok európai utazott Irakba és Szíriába, hogy beálljanak az iszlamisták soraiba.

– Ma, húsz évvel később egy, a szeptember 11-ihez hasonló kaliberű terrortámadást nem lehetne végrehajtani

– vélekedett Baumann Zsófia, a hágai Asser Intézet kutatója, aki szerint a globális terrorellenes harcnak ez az egyetlen pozitív eredménye, ami a mérhetetlen mennyiségű terrorelhárítási intézkedésnek köszönhető. Az Asser Intézet munkatársa ugyanakkor hozzátette, a terrorizmus továbbra is létezik, és sokkal rosszabb a helyzet, mint két évtizeddel ezelőtt.

2001. Szeptember 11.

Egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.

Fotó: MTI

New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, terroristák által eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.

A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember – 90 ország állampolgárai – vesztette életét, földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen. A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt. A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben magára vállalta.

A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush elnök közvetlenül az események után televíziós beszédében azt mondta: Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény történt. Bush közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott Hazafias Törvényt (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, és korlátozta a polgári szabadságjogokat. A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.

Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. 2017 óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a halálos áldozatok neveit.

A romba dőlt WTC helyén új épületegyüttest húztak fel. A tervezett hét felhőkarcolóból az elsőt 2013-ban, a leglátványosabb és leghatalmasabb One World Trade Centert 2014-ben adták át, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete.

Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az Egyesült Államok 2021. augusztus 31-én véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, az amerikai történelem leghosszabb háborújának, Afganisztán ismét a tálibok kezébe került. Az amerikaiak vezette szövetséges haderő 2021 májusában kezdte meg a csapatkivonást, a tálibok ezzel egy időben offenzívát indítottak, augusztus 15-én ellenállás nélkül elfoglalták Kabult, 2021. szeptember 7-én átmeneti kormányt alakítottak.

Az al-Kaida vezetőjével, Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008-ban kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton. A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012-ben emelt vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sebesülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.

Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát, mert a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt. Az első ilyen keresetet 2019 júliusában nyújtották be. A Kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump elnök 2019. július 29-én írta alá. A mintegy háromezer halálos áldozat és a több mint hatezer sebesült mellett a mentésben részt vevők közül több tízezerre tehető azoknak a száma, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küszködnek. Az amerikaiakat és az egész világot sokkoló terrorcselekmények számos könyvet, filmet ihlettek.

Borítókép: A terrortámadások áldozatainak emlékére elhelyezett zászlók az Egyesült Államokban, a malibui Pepperdine Egyetem területén 2021. szeptember 8-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában