Ország-világ

2021.11.13. 08:08

Rigó Csaba: a GVH-ra számíthatnak a magyar emberek

A Gazdasági Versenyhivatalt nem azért hozták létre, hogy cégeket nyomorítson meg, épp ellenkezőleg: a magyar piacot és a magyar fogyasztókat védi, őrködik a verseny tisztasága felett, s ezáltal a gazdaság egészséges működését segíti.

Budapest, 2020. február 18. Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszédet mond a közbeszerzési törvény aktuális módosításairól tartott konferencián a MOM Kulturális Központban 2020. február 18-án.

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

A Gazdasági Versenyhivatalt nem azért hozták létre, hogy cégeket nyomorítson meg, épp ellenkezőleg: a magyar piacot és a magyar fogyasztókat védi, őrködik a verseny tisztasága felett, s ezáltal a gazdaság egészséges működését segíti. Az Országgyűlés alá rendelt, független, széles hatókörű hivatalt immár másfél éve vezeti elnökként a zalaegerszegi Rigó Csaba, akivel új megbízatásáról, a GVH szerepköréről és eredményeiről, illetve a pandémia jelentette kihívásokról beszélgetett a zaol.hu.

Legutóbb a Közbeszerzési Hatóság elnökeként adott nagyinterjút a lapnak, 2020. április 15-e óta pedig egy másik autonóm államigazgatási szerv, a Gazdasági Versenyhivatal vezetője. Mi volt a váltás oka, mennyiben jelentett új kihívást a GVH-elnöki pozíció?

2020 tavaszán miniszterelnök úr terjesztett fel köztársasági elnök úrhoz a Gazdasági Versenyhivatal elnöki pozíciójára. A tisztség azért üresedett meg, mert elődömet, dr. Juhász Miklóst alkotmánybíróvá választották. Míg a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzések, a közpénzek felett őrködik, a Gazdasági Versenyhivatal a piaci verseny őre, ami nem csak közpénzek védelmét jelenti, ennél szélesebb hatáskörrel működünk. A magyar piacot védjük, elsősorban küzdünk a kartellek, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ellen, de van fogyasztóvédelmi feladatkörünk, illetve a kereskedelmi törvény alapján is dolgozunk, és mi ellenőrizzük a fúziókat, összefonódásokat, felvásárlásokat. Összegezve, a Gazdasági Versenyhivatal a magyar fogyasztókat védi és a magyar emberek oldalán áll.

Mindez levezethető az alkotmányból, alaptörvényünk ugyanis így fogalmaz: „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” Kinevezésem után rögtön belekezdtem a hivatal szervezeti átalakításába és gazdasági racionalizálásába, s a GVH a Családbarát munkahely címet is elnyerte. Munkatársaimmal egy együttműködő, a magyar emberekre és családokra odafigyelő nemzeti hivatalt építünk, amely nemcsak a versenyjogi, hanem a hétköznapi problémákra is reflektál. A GVH-ra tehát számíthatnak a magyar emberek.

Egy országos illetékességű állami szerv működésével kapcsolatban általában korlátozott ismeretekkel rendelkezik az állampolgár. Kérem, foglaljuk össze, mivel is foglalkozik a Versenyhivatal!

Elöljáróban jelezni szeretném, hogy az Európai Unió mindössze 9 tagállamában működik ilyen szintű és

feladatkörű állami intézmény. Az egyik fontos feladatunk a magyar fogyasztók védelme. Ez a tevékenység Magyarországon több pilléren nyugszik: a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságai regionális ügyekben járnak el az ITM szakmai felügyelete alatt.

A pénzügyi fogyasztóvédelmet a Magyar Nemzeti Bank látja el, a Nébih pedig az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi tevékenységet végzi. A mi feladatunk az országos kiterjedtségű nagy hirdetések, az eltúlzott állítások vagy például az úgynevezett zöldre mosás vizsgálata. Ha egy vírusellenes fertőtlenítőszert 60 ezer forintért kínálnak „kedvezményesen”, ha a leértékelés előtt hirtelen megemelik egy termék árát, mondjuk black friday típusú akciók során megtévesztve a fogyasztókat, vagy ha egy szállásfoglaló oldal gyors döntésre presszionálja az ügyfelet, azt állítva, hogy az adott szobából már csak egy áll rendelkezésre, miközben informatikai rendszere nincs is összekötve a szállodáéval, nos, az ilyen esetek a GVH illetékességéhez tartoznak.

A járvány kitörését követően sajnos hamar megjelentek a fogyasztók félelmére alapozó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyekkel azonnal felvettük a harcot. A járvánnyal összefüggésben megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytató vállalkozásoknak eddig több mint 300 millió forint bírságot kell fizetniük, pedig az eljárások egy része még le sem zárult. Korszakváltásnak tekinthető a fogyasztói kompenzáció gyakorlata. Ha egy konkrét ügyben például a légitársaság elismeri, hogy hibázott, és 10 ezer forintot visszafizet mindenkinek, aki az elmúlt évben nála utazott, azzal enyhíti az okozott károkat.

Hasonló példa, ha egy webáruház, amelynél jogsértést állapítottunk meg, kompenzációként kupont térít vissza a vásárlóinak, vagy egy kereskedelmi lánc vállalja, hogy valódi webáruházat működtet országos szinten, a vidéki fogyasztókat is megszólítva, egy másik áruházlánc pedig regionális beszállítói rendszert üzemeltet, ezzel új munkahelyeket is teremtve. Ezek a cégek által felajánlott, a Versenytanács által jóváhagyott kompenzációs intézkedések mind azt jelzik, hogy érdemes együttműködni a GVH-val, egyrészt a bírságkedvezmények, másrészt a közérdek érvényesíthetősége okán. Tavaly, illetve az idei első fél évben a GVH eljárásaiban előírt fogyasztói jóvátétel meghaladta a 6,2 milliárd forintot. Ugyanakkor a bírságolás, mint visszatartó erő elengedhetetlen eszköz a magyar fogyasztókat károsító jogsértések megakadályozásában.

A piaci versenyt negatívan befolyásoló tényezők közül talán a kartell fogalmát használjuk a leggyakrabban. Miért fontos az ilyen próbálkozások kiszűrése?

A fogyasztóvédelem mellett a GVH másik nagy feladata a kartellek elleni küzdelem. A jogsértéseknek sok formája létezik, a legsúlyosabb a kartell, az a gyakorlat, amikor piaci szereplők árakat egyeztetnek és fixálnak, piacot osztanak fel, esetleg közbeszerzési tendert manipulálnak. Az összes lezárt éves kartellügynek több mint a 60 százaléka közbeszerzéssel függ össze. Az idén amúgy meghatározók a kartellügyek, a kiszabott bírságok kétharmada e körben született. Másik kategória a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, amikor a piacon kevés szereplő van, és valamelyikük az erejénél fogva a saját érdekei szerint alakítja a versenyfolyamatokat, például a mennyiségeket és az árakat. Több ilyen eljárás zajlik manapság, például nagy techcég ellen is.

Hogyan lehet egy nemzetközi gigavállalatot számonkérni, szabályozni helyi szinten, magyar jogszabályokkal? Egyáltalán, behajtható-e rajta a bírság?

A magyar jogszabályok harmonizáltak az uniós jogszabályokkal. Amikor mi elindítunk egy ilyen eljárást, tájékoztatjuk erről a European Competition Network, azaz az Európai Versenyhatóságok Hálózata tagjait. A BigTech cégek székhelye jellemzően olyan tagállam, ahol adót tudnak optimalizálni, például Írország, Hollandia. Ha születik nálunk egy közigazgatási határozat, az abban szereplő bírságot ettől függetlenül be kell fizetniük, az nem fellebbezhető, viszont bíróság előtt felülvizsgálható, és általában el is mennek e cégek a bíróságra.

Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el ilyen ügyekben, a Kúria pedig rendkívüli jogorvoslat esetén, azaz a jogerős bírósági döntések felülvizsgálatakor. De a közigazgatási határozat már az eljárás vége, az ügy kezdetén be kell szerezni a bizonyítékokat, s a GVH-nak ennek érdekében felderítési jogköre is van. Terabájtnyi adatokat vizsgálunk meg, kollégáink megnézik például, hogy miről egyeztettek elektronikus levelezéseikben a cégek, és ha például az árak összehangolása bebizonyosodik, akkor az ügy a Versenytanács elé kerül. Az ügyet itt tárgyalják meg a felek jelenlétében, ezután születhet meg a közigazgatási határozat. A feltételezett versenyjogi jogsértésről, az ügyek elindulásáról a transzparencia jegyében hírt adunk, ha az eredményes eljárást nem veszélyezteti.

Mennyire szenzitív a jelzőrendszer, amelyik kiszúrja a kartellpróbálkozásokat? Hogyan értesülnek az ilyen esetekről?

Számunkra minden jelzés fontos. Bár a kartell önkéntes feltárását a Versenytörvény bírságcsökkentéssel vagy akár teljes elengedéssel honorálja, mégis inkább az a jellemző, hogy valamely ellenérdekelt szereplő bejelenti az ilyen eseteket. Erre való például a kartellchat, amelyet 2015-ben fejlesztett ki a GVH. Ezenkívül a mi felderítőink is utánajárnak a „füleseknek”, illetve érkezhet jelzés a GVH-hoz panaszként vagy közérdekű bejelentésként.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bejelentőt védi a törvény. A bejelentések száma pedig egyre nő, elsősorban a fogyasztóvédelmi ügyek miatt. Évente 1500-1600 panaszbejelentést dolgozunk fel, a kommunikációt ugyanakkor tovább szeretnénk könnyíteni egy applikáció segítségével. Megjegyzem, míg a kartellezéssel ritkábban találkoznak, az erőfölénnyel való visszaélést gyakrabban jelentik be az érintett cégek, például akkor, ha valakire egy partnere ráerőltet egy számára nem kedvező szerződést. Megvizsgáljuk ilyenkor, hogy valóban megvalósul-e a visszaélés, vagy „csak” az alkupozíció volt egyenlőtlen, ami az üzleti világban gyakori.

Az építőipari áremelkedés ügye hasonló?

Kissé bonyolultabb. Ugyan világtendencia áll a háttérben, de bennünket leginkább az érdekel, hogy a világpiaci folyamatokon túl van-e olyan versenysértő tényező, ami miatt indokolatlanul emelkedik az ár. Minden építőipari terméknek, alapanyagnak van egy költségszerkezete, nyereségrátával, ám ha indokolatlanul nagy a nyereség, ott feltételezhető a piac torzulása. A vevői jogok sérülnek akkor is, ha például egy nap alatt többször változik az ár. De az is előfordul, hogy egyszerűen nem jó a piac struktúrája, mert néhány cég csupán a domináns szereplő. Nemrég például lezárult a gyorsított ágazati vizsgálat a kerámia falazóelemek piacával, köztük a tégláéval kapcsolatban. Arra kerestük a választ, hogy indokolt-e a tégla árának emelkedése, illetve arról is jött jelzés, hogy bizonyos gyártó termékei eltűntek a tüzépekről. Ennek vizsgálatához az egész értékláncot, a gyártástól egészen a vevőig meg kellett vizsgálni. Itt mindenki együttműködő volt, és az eljárás eredményei alapján javaslatot tettünk a gyártás bővítését támogató állami ösztönzők alkalmazására.

Megállapítottuk, hogy a versenyjogilag megfelelő beszerzési társulások erősítik a hazai kis építőipari kereskedők alkupozícióját, azaz a gyártóknál sokkal kedvezőbb árat érhetnének el, ami húzná lefelé a kiskereskedelmi árat is. Szinte önszabályozásért kiált ez a piac. Egy másik példa: már tavaly ősszel a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével (Magyarországon cementgyárat működtető külföldi cégekkel) szemben versenyfelügyeleti eljárást indítottunk gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával. Az idén nyáron pedig villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozások közötti gazdasági összefonódás hatásainak feltárására, valamint a közép-magyarországi kavicstermelés egyik fajsúlyos vállalkozása ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indult eljárás. Látni kell, hogy az egész hazai építőiparra jellemző az erőteljes importfüggőség, az alapanyagok 48 százaléka külföldről származik, emiatt nagy az ágazat kitettsége. Ennek egyik oka az, hogy a privatizációkor jó néhány gyárat, bányát külföldi kézbe adtak.

A káros piaci jelenségeket hogyan lehet kezelni hatósági eszközökkel?

Ha nem történik kartell vagy erőfölénnyel való visszaélés, de látjuk a piaci struktúra problémáit, ez esetben javaslatokat fogalmazunk meg a jogalkotónak. Jól láthatóan ezek is hatékony eszközök, például ha a kormány olyan döntést hoz, hogy az exportot ugyan nem korlátozza, de regisztrációhoz köti bizonyos kritikus termékek kivitelét, már ez önmagában árcsökkentő hatással bír. Hasonlóképpen egy ágazatra vonatkozó vizsgálat bejelentése is jótékony hatással lehet a piacra. Amikor bejelentettem, hogy a tégla piacát elemezzük, máris jelezte egy magyar cég, hogy amíg a magyar vevők igényeit nem elégíti ki, nem exportálja a termékeit. Nyilván a multinacionális cégeknek nem ez a logikája, de az angolszáz jogban is van olyan jogintézmény, melynek keretében a versenyhatóság elnöke figyelemfelkeltő levélben ajánlásokat fogalmaz meg a piaci szereplőknek.

Milyen eszközökkel tudják még segíteni a magyar gazdaságot?

Megemlíteném a tavaly módosított kereskedelmi törvényt, amely új feladatot ad a GVH-nak, kifejezetten a HoReCa szektorban. Eszerint a csapról kínált sörök és bizonyos üdítők 80 százalékánál nagyobb mennyiségre nem lehet kizárólagos szerződést kötni multikkal, tehát be kell engedni a vendéglátóhelyekre a hazai gyártású termékeket is. Ennek ellenőrzése a GVH feladata. Emellett a konkrét versenyjogi eljárások kapcsán, ahol a kkv-szektort érintő ügyekben kérték, ott bírságátütemezésre, bírságcsökkentésre és részletfizetési engedményre is kínáltunk lehetőséget. Hangsúlyozni szeretném: a GVH-t nem azért hozták létre, hogy cégeket nyomorítson meg. Bármilyen nagy jogsértésről is beszélünk, márpedig például a közbeszerzési kartell ilyen, a GVH bírságolási szabályzata nyilvános, átlátható és kiszámítható. A Versenytanácsnak pedig joga van ahhoz, hogy minden esetben egyedileg értékelje az ügyet és ez alapján állapítsa meg a szankciót.

Kijelenthető, hogy fehéredik a gazdaság versenyjogi szempontból?

Van olyan európai uniós felmérés, amely szerint a GDP-hez viszonyított ügyekben Magyarország előkelő helyen áll, EU-s összevetésben sincs tehát túl sok jogsértés. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy a meglévő ügyekben milyen hatékonysággal jár el a GVH, e tekintetben uniós szinten dobogós helyen állunk. A kettős jogi alkalmazás alapján az uniónak is jelentendő ügyekben a másodikok vagyunk a közösségben. Ez azt jelenti, hogy a viszonylag kevés ügyből sokat derítünk fel.

Végül egy személyes kérdés: milyen gyakran jár vissza Zalaegerszegre, erős maradt-e a zalai kötődés?

Egerszegtől sosem szakadtam el, igyekszem látogatni a szeretteimet. Amikor időm engedi, részt veszek helyi közéleti eseményeken is, és zalai barátaim tudják, elérhető vagyok. Büszkén mondhatom, hogy nemrég Gyimesi Endre volt polgármester úr látogatott meg itt Budapesten, neki személyesen is nagyon sokat köszönhetek. A zalai kötődésem erős, és ez a továbbiakban is így lesz.

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnökeként beszédet mondott a közbeszerzési törvény aktuális módosításairól tartott konferencián a MOM Kulturális Központban 2020. február 18-án.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában