Háború a szomszédban

2022.03.27. 09:17

Orosz-ukrán háború: több mint tízezer hektár erdő ég Csernobilnál az ukránok szerint

Immár 32. napja dörögnek a fegyverek az orosz-ukrán háborúban.

 

Az elmúlt héten 3350-en regisztráltak menedékesként

Az orosz-ukrán háború kezdete óta az elmúlt héten minden eddiginél nagyobb számban regisztráltak menedékesként, mintegy 3350-en - tájékoztatott az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vasárnap este.

 

A főigazgatóság a háború kitörése óta összesen 7749 személy kérelmét regisztrálta a 2022. március 27. 6:00 órai adatok szerint - tájékoztattak.

Ukrajnai menekültek érkeznek a BOK (Budapesti Olimpiai Központ) Sportcsarnokhoz, a kormány a karitatív szervezetekkel együttmûködve megnyitott humanitárius tranzitponthoz
Forrás: Branstetter Sándor / MTI / MTVA

A közlemény megerősíti:

a főigazgatóság minden segítséget megad a háború elől menekülők regisztrálásában, informálásában, koordinálásában és minden egyéb szükséges feladat ellátásban, szorosan együttműködve a társszervekkel.

A rendvédelmi hatósági munkavégzés gördülékenyen zajlik - tették hozzá.
 

Több mint tízezer hektár erdő éghet Csernobilnál

Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt - közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Az ombudsman közölte, hogy 31 tűzesetet jegyeztek fel.

A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat

- fogalmazott. A tisztségviselő kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe.

A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik

- figyelmeztetett.

 

A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába.

 

"A katasztrofális következmények csak a terület orosz megszállásának azonnali megszüntetésével előzhetők meg. Ezért felszólítom a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozására az Ukrajna elleni katonai agresszió leállítása és az magas kockázatú zónák felszabadulása érdekében" - tette hozzá az ombudsman.

 

Öngyilkos lett egy orosz harckocsiezred parancsnoka

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága hírszerzési értesülésre hivatkozva arról számolt be, hogy öngyilkos lett az orosz csapatok egyik harckocsiezredének parancsnoka, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta az északkeleti Szumi megyében lévő Trosztyanec települést.

 

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig azt jelentette, hogy katonái megsemmisítették az orosz erők egy hadoszlopát, és megszereztek két Ural Tornádó típusú páncélozott teherautót.

 

Tűz alá került még szombaton autójával Ruszlan Marcinkiv, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk polgármestere az északi Csernyihiv közelében, ahová humanitárius szállítmányt kísért. Erről a polgármester maga számolt be vasárnap a Facebookon. Szavai szerint neki nem esett baja, de a kíséretében lévők közül többen megsérültek.

 

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő portálon pedig arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem Izjum város közelében lelőtt egy orosz Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépet.

 

Joe Biden fenyegetőzött, Putyint szidta, a Fehér Ház magyarázkodik

„Az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon" – mondta az amerikai elnök a varsói Király Vár előterében szombaton mondott beszédében.

Nem Joe Biden dönt Oroszország vezetéséről

- jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat este a Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint az amerikai elnök Varsóban tett kijelentésére reagálva. Peszkov hozzátette:

az orosz elnököt az orosz nép választja.

Az amerikai elnök az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott beszédében: "Tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának."

Joe Biden botrányt okozó beszédét mondja Varsóban
Forrás: NurPhoto via AFP

A Fehér Ház egyik tisztségviselője nem sokkal később azzal pontosította Biden nyilatkozatát, hogy nem jelent elmozdulást Washington politikájában.

Az elnök azt akarta kifejezni, hogy nem szabad, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon szomszédai és a régió felett

- mondta az illetékes, egyben leszögezte, hogy az amerikai elnök "nem beszélt Putyin hatalmon maradásáról Oroszországban, vagy rezsimváltásról".

Joe Biden egyébként mészárosnak is nevezte Putyint, ezután Emmanuel Macron francia elnök - aki rendszeresen beszél telefonon az orosz elnökkel - elhatárolódott az amerikai elnök szavaitól. 

Amint korábban megírtuk, a Fehér Ház volt orvosa szerint Biden nincs már olyan szellemi állapotban, hogy el tudja látni elnöki feladatát.

 

Megkötözött orosz foglyokba lőttek közvetlen közelről ukrán katonák

Maria Dubovikova orosz politikai kutató és szakértő osztott meg a Twitter-oldalán egy sokkoló videót arról, ahogy magatehetetlen katonákat lőttek karon és lábon.

Az egyik felvétel azt a látszatot keltheti, hogy az orosz katonák megsérültek, majd foglyul ejtették őket. De nem ez a helyzet. A másik videóban azt láthatjuk, ahogy ukrán katonák lábon lövik az újonnan érkezett foglyokat

– írta.

Vannak, akik a sokk hatására a kamera előtt halnak bele a fájdalomba. Mindezt maguk az ukrán katonák vették videóra

– természetesen az utolsó mondat hitelessége ellenőrizhetetlen, magukat a felvételeket valóságosnak tartják.

A Maria Dubovikova által közölt felvételeket ide kattintva tudja megtekinteni, ha elmúlt 18 éves.

 

Több mint 3,8 millióan menekültek el eddig Ukrajnából

Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából február 24., az orosz támadás kezdete óta az ENSZ vasárnapi összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult.

Összesen több mint tízmillóan - azaz több mint a lakosság egynegyede - kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket.

Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vasárnapi adatai szerint a külföldre menekültek száma 3 821 049, ami 48 450-nel több, mint szombaton.

A háború miatt Ukrajnából menekülő emberek Budapesten, a Nyugati pályaudvaron 2022. február 28-án
Forrás: Balogh Zoltán / MTI

Március 22. óta a harcok és az egyre romló életkörülmények elől menekülők száma napi százezer, az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent.

 

Eddig több mint 16 ezer orosz katonával végeztek az ukránok

A dél-ukrajnai Mikolajiv városában harminc lakos sebesült meg a megyeszékhelyet ért szombati orosz tüzérségi támadások következtében - írta a Telegramon Hanna Zamazjejeva megyei tanácselnök. Hozzátette, hogy vasárnap reggeli adatok alapján jelenleg 279, a támadásokban megsebesült helyi lakost ápolnak kórházban a megyében.

 

Az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában ismét tüntettek a helyi lakosok annak ellenére, hogy az orosz erők betiltották a demonstrációkat.

A Moszt helyi hírportál jelentése szerint az orosz katonák lövéseket adtak le és oszlatógránátokat vetettek be a megszállás ellen tüntetőkkel szemben.

Szemtanúk sérültekről is beszámoltak, pontos számuk azonban egyelőre nem ismert.

Az orosz védelmi minisztérium által közreadott képen orosz katonák ukrán fegyverraktárakból zsákmányolt eszközökkel március 16-án Herszon közelében
Forrás: EyePress via AFP

Az ukrán fegyveres erők eközben arról adtak hírt, hogy kiverték az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai Harkov megyében lévő Huszarivka településről. Közlésük szerint a harcok közben mintegy száz orosz katonával végeztek és hatvan haditechnikai eszközt semmisítettek meg. Ezt megelőzően az Azov ezred helyi területvédelmi egysége közölte, hogy Harkov megyében felszabadították Vilhivka falut, mintegy hetven orosz katonát öltek meg és 27-et ejtettek fogságba.

 

A védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a teljes körű háború kezdete óta hét orosz tábornok halt meg az ukrajnai harcokban, közöttük a legmagasabb rangú tiszt Jakov Rezancev altábornagy volt, akit pénteken öltek meg.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 16 600 orosz katona halt meg, mintegy ezer került fogságba.

Az ukrán erők megsemmisítettek 121 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 582 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, mintegy háromszáz tüzérségi és 52 légvédelmi rendszert, valamint 93 rakéta-sorozatvetőt.

 

A csernobili atomerőműben sikerült leváltani az ukrán személyzetet

Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét - közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban.

Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től voltak szolgálatban.

Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban fogják tudni váltani. Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.

Az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőmű március 11-én egy műholdfelvételen
Forrás: EyePress via AFP

A polgármester arról is beszámolt, hogy az orosz erők már benyomultak a városba, amit jó ideje körbezárva tartottak. Eddig a településen hárman haltak meg katonai szolgálatteljesítés közben, két polgári személy pedig az orosz támadások elleni egyik tüntetésen sérült meg, amikor az orosz megszállók oszlatógránátot dobtak a demonstrálók közé.

 

Az Auchan marad Oroszországban

Volodimir Zelenszkij bírálta a céget, szerinte ezáltal a „moszkvai hadigépezetet" támogatják. Az Auchan azt közölte, az ukrán elnök szavai igazságtalanok. „Számunkra az a legfontosabb, hogy megőrizzük alkalmazottainkat, és biztosítsuk a lakosság élelmezését. A civilek érdekében cselekszünk" – közölték.

 

Megerősítették Ukrajnában két nagy olajraktár megsemmisülését

Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy

a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következtében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.

A támadásban megsemmisült olajraktár Lembergben
Forrás: Anadolu Agency via AFP

Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen,

Lembergben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár.

Halottakról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át oltották a tüze, mire sikerült eloltani.

Orosz képviselő: nem ez a megfelelő pillanat a népszavazásra Luhanszkban

Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki "népköztársaság" Oroszországhoz való csatlakozásáról - jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője vasárnap Moszkvában.

Azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat erre. És aligha szükséges most ilyen kérdésekkel foglalkozni, amikor sorsdöntő események történnek a fronton

- mondta Kalasnyikov a TASZSZ hírügynökségnek.

Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács (felsőház) alkotmányos törvényhozással foglalkozó bizottságának vezetője a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy az Oroszország által elismert szuverenitású luhanszki és donyecki "népköztársaságnak" jogában áll bármilyen döntést elfogadni a saját alkotmánya értelmében.

A két orosz honatya arra reagált, hogy Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert szakadár ukrajnai luhanszki entitás vezetője vasárnap délelőtt kijelentette, hogy hamarosan népszavazást tarthatnak a "népköztársaság" Oroszországhoz csatlakozásáról.

Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a köztársaság területén népszavazás lesz, amelyen a nép élni fog abszolút alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Valamiért biztos vagyok benne, hogy ez így fog történni

- mondta.

Hozzátette, hogy a luhanszki lakosság túlnyomó többsége, amely az elmúlt nyolc évben az ukrán hadsereg támadásainak kitéve és gazdasági blokád körülményei között élt, kizárólag Oroszország részéről érezhetett támogatást. Úgy vélekedett, hogy a köztársaság lakosainak többsége örülne, "ha - ahogyan a Krímben mondták - visszatérhetne a hazai kikötőbe".

Paszecsnyik, tisztázandó a nagy feltűnést keltett szavait, vasárnap este újságíróknak kijelentette, hogy a magánvéleményét osztotta meg a népszavazás lehetőségéről, amellyel kapcsolatban jelen pillanatban nem folynak előkészületek. A "népköztársaság" vezetője szerint a legfontosabb feladat most a katonai műveletek lezárása - jelentette a TASZSZ.

A továbbiakban, megkapva a szabadságukat, köztársaságunk lakóinak abszolút joguk lesz a további sorsukat meghatározni, azt, hogy kivel és hogyan éljenek, habár mi már meghoztuk a döntésünket 2014-ben, az orosz tavasz idején

- nyilatkozott a luhanszki vezető.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én írta alá a luhanszki és a donyecki "népköztársaság" függetlenségének elismeréséről szóló rendeleteket, valamint a velük való barátságról és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokat. Az Állami Duma február 22-én ratifikálta a megállapodásokat. Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a luhanszki entitás területének már a 93 százaléka áll a helyi "népi milícia" ellenőrzése alatt.

 

Ferenc pápa: a háború mindannyiunk veresége

A háború nemcsak a jelent, hanem a társadalom jövőjét is elpusztítja Ferenc pápa szerint, aki ismételten a fegyverek letételére szólított fel Ukrajnában a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap.

 

Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy több mint egy hónap telt el a február 24-én kirobbant "kegyetlen és értelmetlen" háború kezdete óta.

Mint minden háború, ez is vereséget jelent mindenki, mindannyiunk számára

- jelentette ki a katolikus egyházfő.

Hangsúlyozta, hogy el kell utasítani a háborút, melyben szülők temetik el gyermekeiket, emberek ölik meg korábban sose látott testvéreiket, hatalmasok hoznak döntéseket, és a szegények halnak meg.

Ferenc pápa (j) heti általános audienciát tart a Vatikán VI. Pál pápa termében 2022. március 23-án. MTI/AP/Alessandra Tarantino
Forrás: Alessandra Tarantino

Kiemelte, hogy Ukrajna megtámadása óta az országban minden második gyerek elveszítette otthonát.

Ez jövőjük elpusztítását jelenti, drámai traumákat okoznak a legkisebbeknek és legártatlanabbaknak, ez a háború állati arca, mivel barbár és szentségtörő

- jelentette ki Ferenc pápa.

 

A katolikus egyházfő úgy vélte, a háború elkerülhető, és mindent meg kell tenni azért, hogy

ne szokjunk hozzá, máskülönben "mindannyian bűnösökké válunk miatta".

Kijelentette, az önpusztítás fenyegetésével szemben az emberiségnek rá kell döbbennie, hogy elérkezett a háború megszüntetésének az ideje:

Ki kell törölni az emberiség történetéből, mielőtt a háború törölné ki az embert a történelemből.

A pápa sürgette az összes politikai felelőst, hogy kötelezze el magát a "mártír Ukrajna", a fegyverek elhallgattatása, valamint a béketárgyalások érdekében.

Ferenc pápa szokás szerint a Szent Péter térre néző pápai lakosztály ablakából mondta el vasárnapi beszédét, amelyet a vatikáni biztonsági szolgálat adatai szerint mintegy harmincezren hallgattak a téren és környékén.

 

Több mint ezer menekült kapott segítséget szombaton a BOK csarnokban

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton

szombaton 1169 menekültnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 149-en töltötték ott.

 A 4400 négyzetméteres csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton

ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekültek átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában.

 

India továbbra is importál Oroszországtól

India azt tervezi, hogy folytatja koksz szén importját Oroszországból – mondta az ország acélipari minisztere. Mint mondta, meg is kétszerezik az importot, ugyanis a koksz szén az acélgyártás kulcsfontosságú összetevője – írja a Sky News.

 

Törökország: továbbra is tárgyalni kell Oroszországgal, nem szabad minden hidat felégetni

Törökország szerint továbbra is szükséges, hogy a többi ország is tárgyaljon Oroszországgal, hogy segítsenek véget vetni az ukrajnai háborúnak.

Ha mindenki felégeti a hidakat Oroszországgal, akkor a nap végén ki fog beszélni velük?

– tette fel a kérdést Ibrahim Kalin, az ország elnöki szóvivője.

Azt is mondta, az ukránokat minden lehetséges eszközzel támogatni kell, de az orosz ügyet így vagy úgy meg kell tárgyalni.

 

Népszavazást tarthat a Luhanszki Népköztársaság az Oroszországhoz való csatlakozásról

– Az emberek gyakorolják alkotmányos jogukat, és kifejtik véleményüket az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról – mondta Leonyid Pasecsnik helyi vezető – írja az Origo.

 

Videó a romokban lévő Csernyihivről

30 ezer menekült érkezett Franciaországba

Mintegy 30 ezer ukrán menekült érkezett Ukrajnából Franciaországba. A menekültek fele továbbutazott más országokba, például Spanyolországba – mondta Emmanuelle Wargon lakhatási miniszter.

Azt is mondta, a kormány 100 ezer ukrajnai menekült fogadására készül.

Franciaország ideiglenes európai uniós tartózkodási engedélyt ad az ukrán menekülteknek, ami lehetővé teszi számukra, hogy iskolába járhassanak és dolgozhassanak az országban.

A háború előtt körülbelül 40 ezer ukrán élt Franciaországban.

 

Cirkálórakétákkal csaptak le az oroszok Lembergre

Nagy pontosságú cirkálórakétákkal mért csapást katonai célpontokra Oroszország a nyugat-ukrajnai Lembergben(Lvov/Lviv) – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az ukrán erők által használt üzemanyagraktárat, valamint egy légvédelmi rendszereket, radarállomásokat és tankok tartozékait javító üzemet bombáztak le szombaton. A közleményükben az áll: „Az orosz fegyveres erők a különleges katonai művelet részeként folytatják a támadó akciókat".

Hatalmas lángokkal égett az eltalált üzemanyagraktár Lembergben. A tüzet 2 és fél óra alatt sikerült eloltaniuk a tűzoltóknak, miután a raktárat orosz rakéták találták el.

Két humanitárius folyosóról egyeztek meg vasárnapra

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese azt mondta, a mai napra két humanitárius folyosóról állapodtak meg a civilek evakuálására – írja a Sky News

Luhanszk és Donyeck régióból indulnak majd, és a Mariupolból autóval menekülő emberek is kijuthatnak ezeken keresztül.

 

Újabb támadástól félnek Odesszában

Az orosz hadihajók közelebb vonultak Odesszához, az ukránok attól tartanak, újabb támadást készítenek elő.

Odessza elfoglalása lehetővé tenné az oroszoknak, hogy olyan jelenlétet építsen ki a régióban, mely közvetlen utat nyitna Moldova szeparatista Dnyeszteren túli régiójába, ahol orosz katonai bázis található.

 

Ukrán hírek szerint őrizetbe vettek egy kémet Lembergben

Makszim Kozickij megyei kormányzója azt mondta, jelentések szerint őrizetbe vettek egy gyanúsítottat szombaton egy rakétatámadás helyszínének közelében, aki helyinformációkat küldött két orosz telefonszámra – írja a Fox News az Associated Pressre hivatkozva. 

Még nem erősítették meg a hírt.

 

A sebesültek sem kapnak orvosi ellátást Csernyihivben

A polgármester attól tart, hogy Csernyihiv Mariupol sorsára jut – írta a Sky News.

A városban 44 súlyosan sebesült, köztük három gyermek van, akiket nem lehet elvinni kezelésre – mondta a polgármester.

A várost az oroszok lezárták. 

Félő, hogy Csernyihiv, amely az invázió kezdete óta kitart az orosz erőkkel szemben, a következő Mariupol lehet – mondta a polgármester. A bombázások mellett a városban áram- és ivóvízhiány is van.

 

Tízezer felett az ukrán menekültek száma szombaton is

Az ORFK tájékoztatása szerint szombaton több mint 12 ezer menekült érkezett Ukrajnából, a magyar-ukrán határon 6369, míg a magyar-román határon 6144 ukrajnai menekült érkezett.

 

Zelenszkij további fegyvereket kér

Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.

Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának 

harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.

Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná" - mondta az ukrán elnök. Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.

 

Így jut ki egy autókonvoj az ostromlott Mariupolból

Bulgária sem szállít fegyvereket Ukrajnának

– Államfőként nem fogom engedni, hogy Bulgáriát bevonják ebbe a konfliktusba – válaszolt Radev egy azt firtató újságírói kérdésre, hogy

Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is úgy döntött, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának.

Radev hangsúlyozta: azért választották meg őt, hogy megóvja a bolgárok biztonságát és a békét Bulgáriában.

– A háború árát az átlagpolgárok fizetik meg, nem pedig a televíziós propagandisták – emelte ki. Engem a bolgár állampolgárok ügye foglalkoztat – tette hozzá a tavaly novemberben újraválasztott államfő.

Hírügynökségek felidézték, hogy Kiril Petkov bolgár miniszterelnök Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter múlt heti látogatását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: nem tárgyaltak Kijevnek szánt katonai segítségről. A szófiai vezetés mindemellett humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának.

 

Csernobilban csaknem egy hete nincs váltás

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, miután az oroszok elfoglalták Szlavuticsot, ahol a Csernobili atomerőmű  több dolgozója él, valamint múlt hét hétfő óta nem váltja egymást a személyzet az atomerőműben. 

Rakétatámadás Lembergben

Olajraktárat, az üzemanyag-infastruktúrát érte rakétatámadás Lvivben – írta a Kyev Independent. Lvov polgármestere azt mondta, a támadásokban öt ember megsérült,a tűzoltók oltják a tüzet.

Borítókép: Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Harkovban 2022. március 26-án / MTI / AP / Efrem Lukackij

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában