2022.07.07. 17:00
A 60 év alatti francia lakosság harmada migráns hátterű
Egy felmérés eredményeként kiderült, hogy a 60 évnél fiatalabb francia lakosság harmada bevándorló háttérrel rendelkezik, közülük csaknem 6 millióan első generációs migránsok.
Megdöbbentő eredményt hozott az a felmérés, amelyet az INSEE francia közvélemény-kutató intézet és az Országos Demográfiai Tanulmányok Intézete (INED) tett közzé, a statisztikákból ugyanis az derül ki, hogy
Franciaországban a 60 év alatti lakosság 32 százaléka migráns vagy bevándorló származású.
– írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A közzétett statisztikai adatok 2019-ből és 2020-ból származnak és 27 200 fős reprezentatív mintán alapulnak. A számadatok alapján a 60 évnél fiatalabb francia lakosság 9 százaléka migráns, ami csaknem 6 millió embert jelent, 13 százalék második, 10 százalék pedig harmadik generációs bevándorló.
A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a migráns származású gyermekek felének van nem bevándorló a szülője, a harmadik generációs bevándorlók 50 százalékának pedig csak egy bevándorló nagyszülője van. Ebből az következik, hogy a lakosság összetétele egyre inkább keveredik, különösen a második generációs migránsoktól számítva. A felmérés szerint a bevándorlók 63 százaléka egy, sokszor azonos nemzetiségű bevándorlóval alkot egy párt, míg a második generáció tagjainál már jóval nagyobb mértékű a keveredés, 66 százaléknak van ugyanis olyan párja, aki nem rendelkezik bevándorlói háttérrel.
Az INED szociodemográfusa, Patrick Simon kiemeli, hogy a francia lakosság összetétele egyenes arányban hígult fel a bevándorlás növekedésével, derül ki a Le Monde cikkéből. Az INSEE kihangsúlyozza, hogy A 20. század eleje óta Franciaország számos bevándorlási hullámot élt át, melyek általában a gazdasági és/vagy humanitárius válságokkal köthetők össze és menekültáradathoz vezettek. Az 1920-as években Franciaország főként a szomszédos országokból (Belgium, Olaszország, Spanyolország) és Kelet-Európából (Lengyelország, Oroszország, Örményország) érkező bevándorlókat fogadta. Az 1930 és 1945 közötti hanyatlást követően jött a második hullám, mely során kezdetben spanyol és algériai, majd a 60-as években portugál, marokkói és török bevándorlók érkeztek az országba. Az 1990-es évek vége óta tartó megnövekedett migrációs hullám során egyre többen a szubszaharai Afrikából és Ázsiából érkeztek Franciaországba.
Ami a bevándorlók eredetét illeti, az INSEE felmérése arra is rámutat, hogy a második generációs bevándorlók utódai közül a legfiatalabbak többnyire Afrikából, míg a legidősebbek Európából származnak és az is kiderül a felmérésből, hogy az európai származású bevándorlók aránya csökkenő tendenciát mutat, míg a szubszaharai Afrikából és Ázsiából származóké növekszik.
A felmérés során megvizsgálták a bevándorló hátterű lakosság iskolai végzettségét is és kiderült, hogy a bevándorlók gyerekei sokkal képzettebbek, mint a szüleik. Míg átlagosan a bevándorló szülők 5 százalékának van felsőfokú végzettsége, addig Franciaországban született gyermekeiknek 33 százaléka diplomás.
A bevándorlók földrajzi származása azonban jelentős eltéréseket mutat e téren, a felmérés rámutat ugyanis, hogy az európai és észak-afrikai bevándorlók körében a szülők 3 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg gyermekeik körében ez az arány 33 százalék, a francia lakosság esetében pedig 33-tól 43 százalékig terjed. A török és közel-keleti származású családokban a szülők 5 százaléka rendelkezik diplomával, míg gyermekeik 18 százalékának van felsőfokú végzettsége.
