Rossz befektetés

2022.09.06. 06:31

Így érkeztek külföldi pénzek a baloldal kampányába – negyedik rész

Miután Márki-Zay Péter tematizálni kezdte, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra külföldről is komoly összegeket kaptak a kampányra, a Magyar Nemzet sorozatot indított, hogy bemutassa a baloldal külföldi finanszírozásának mélyrétegeit. A sorozat első részében Márki-Zay amerikai kapcsolatrendszerét és fő finanszírozási csatornáját, a második részben Bajnai Gordon kampányban játszott szerepét, a harmadik részben pedig a Soros-hálózat szervezeteinek és szereplőinek kampányműködését ismertették. A befejező részből megismerhetjük, hova vezetett a baloldal kampányában a külföldi függőség problémája.

Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje az Egységben Magyarországért nagygyűlésén Budapesten

Forrás: MTI

Fotós: Szigetváry Zsolt

"Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, akivel egyeztettünk ebben a kérdésben, olyan NATO-szakértőt, mint Evelin Farkas, egy magyar származású, amerikai születésű szakértő, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken"

– mondta Márki-Zay Péter az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott. A válasz pedig szimptomatikusan mutatta, hogy a háború és béke kérdésében a vásárhelyi politikus vállaltan és döntő módon külső szereplők befolyása alatt állt - idézi fel a Magyar Nemzet.

Ahogy azt a cikksorozat korábbi részeiben részletesen bemutatták, a baloldal az aktivisták toborzásától az adatbázisok kezeléséig, a kormányképességhez szükséges szakértői háttértől a milliárdos kampánytámogatások beszedéséig gyakorlatilag minden választási erőforrásuk összegyűjtését és működtetését kiszervezte. Így aztán a 2022-re végérvényesen médiapártokká váló balliberális formációk már csak a politikusaikat, a pártlogókat és az állami támogatásaikat, illetve megfogyatkozott párttagságaikat tudták „bevinni a közösbe”. Ez a szuverenitásvesztés, a külföldi befolyásolás pedig a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, a háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta.

Igazság szerint a baloldal kampánya már az orosz–ukrán háború február 24-ei kitörése előtt is rossz pályán volt: lassú döntéshozatal, rossz kommunikáció, sorozatos belviszályok, üzengetések és szivárogtatások jellemezték. A háború kitörésekor azonban olyan álláspontot képviseltek a legfontosabbá vált biztonságpolitikai kérdésekben, amely Soros Györgyével és számos tengerentúli politikuséval megegyezett ugyan, de a magyar választók elsöprő többségének akaratával szembement.

Mindenekelőtt nézzük meg a baloldal háború kapcsán tanúsított hozzáállását néhány nyilatkozat tükrében - írja a Magyar Nemzet. 

Fekete-Győr András több mint három héttel az orosz agresszió előtt már arról írt a Magyar Hang című hetilapban, hogy „A jelenlegi helyzetben egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. Elrettentéspolitikára van szükség.” […] „Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbség védelméhez.”

Márki-Zay Péter pedig egy Partizán-interjúban, 2022. február 13-án beszélt arról, hogy „mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk”. Majd Gulyás Márton kérdésére – „Akár katonait is?” – a baloldal kormányfőjelöltje hozzátette: „hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is”. Szintúgy a háború előtt, 2022. február 22-én a hódmezővásárhelyi polgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: 

"Tehát ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

Márki-Zay Péter kampánya a háború kitörése előtt is erősen döcögött. A Századvég kutatásai szerint az októberi 47-ről 62 százalékra nőtt az őt elutasítók aránya februárig, miközben az őt kedvelők aránya 42-ről 33 százalékra esett.

Március első hetében, amikor a fent idézett álláspontok már széles körben ismertté váltak a magyar társadalom számára, meredek zuhanás következett: immár a válaszadók 68 százaléka utasította el a baloldali kormányfőjelöltet, és az őt támogatók aránya 29 százalékra csökkent.

Mindez nyilvánvalóan szorosan összefüggött az addigra legfontosabb társadalmi kérdéssé váló háború és biztonság ügyével: február végén tízből kilenc magyar úgy gondolta, hazánk nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolásának kell az első helyen állnia. Szintén a Századvég felmérése szerint, egy hónappal a választás előtt a magyarok 66 százaléka úgy vélte, hogy Orbán Viktor az erősebb vezető Magyarország biztonságának a megőrzése szempontjából, ezzel szemben 25 százalékuk látta úgy, hogy ez inkább Márki-Zay Péterről mondható el.

Végül, de nem utolsósorban, a kutatóintézet ugyanebben az időszakban arra jutott, hogy a magyarok 62 százaléka a regnáló miniszterelnököt, Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő kormányzati ciklusban is, ezzel szemben Márki-Zay Pétert csupán 32 százalékuk támogatná. Jól látható tehát, hogy míg a kormányfő népszerűbb volt a választás előtti hetekben, mint a belföldön végül 52,5 százalékos listás eredményt elérő kormánypártok, addig a baloldal kormányfőjelöltje népszerűtlenebb volt, mint a belföldi listás voksok tekintetében 36 százalékot teljesítő ellenzéki formációk.

Ráadásul, a baloldal háborús álláspontja ügyében a helyzet a fent idézetteknél is súlyosabb lett. További, komoly elutasítást kiváltó mondatok láttak ugyanis napvilágot 2022 márciusában. A baloldal kritikátlanul átvette a nyugati elitek által ekkoriban már erőltetett szankciós politikát, emellett még a korábbinál is gyakoribbá vált köreikben a Brüsszelre való hivatkozás. Ez pedig sok esetben éles ellentétben állt a magyar emberek véleményével.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa például azt mondta, hogy „ha ehhez [a béke eléréséhez] az kell, hogy szankcióval sújtsák az energiahordozókat is, amit Oroszország kivet, akkor ezt a lépést is meg kell lépni.” A baloldali képviselő beszélgetés további részében kijelentette az orosz gázzal kapcsolatban, hogy: „ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni, mert addig lesz pénzük háborúzni, és lesz pénzük egy független országot megtámadni.”

Március közepén jelent meg az a hangfelvétel, amely a Jobbik egyik politikusának, Potocskáné Körősi Anitának egy fórumán készült, ahol a háborúról beszélt. A rendezvényen a jobbikos politikus mintegy megerősítette Márki-Zay mondatait, és beismerte: a baloldal igenis küldene magyar katonákat az ukrajnai hadszíntérre. „Nem a gyerekeinket meg az unokáinkat akarjuk a háborúba küldeni, hanem azokat a NATO-szerződés szerinti sorá… vagy milyen… hadköteles… hivatásos katonát, akinek ez a dolga” – jelentette ki a Jobbik alelnöke Ádándon.

Végül Márki-Zay Péter a kampányhajrában, a választás előtt néhány nappal még egyszer világossá tette a voksolás tétjét, és az ukrajnai harcokra utalva arról szónokolt, hogy „igen, a fiataloknak a vér fontosabb, mint az olaj. Nagyon szomorú, hogy vannak, akik megöregedve ezt elfelejtik”, és azt is elmondta, hogy szerinte „Ukrajna most a mi háborúnkat vívja”.

A választás után uralkodóvá vált az a nézet a baloldalon, hogy vereségük egyik oka a háború. Sőt néhányan odáig is eljutottak, hogy az ahhoz való hozzáállásuk okozhatta azt, hogy a magyar választók abszolút többsége nem őket választotta. Mindemellett pedig úgy tűnik, hogy a kampány utolsó heteiben nagyon élesen megmutatkozott az a probléma, hogy a baloldali politikusok nem voltak a saját politikájuk urai.

2022. március 27-én egy egészen furcsa epizódra került sor Márki-Zay kampányában. Mint utólag kiderült, ezen a napon videóbeszélgetésen egyeztetett volna egymással az ukrán elnök és a baloldal kormányfőjelöltje. Ezt az egyeztetést viszont utóbbi szerint az ő tudta nélkül szervezték meg, a Válaszonline-nak adott interjújában azt mondta, hogy „nem én szerveztem a Wesley Clarkkal való beszélgetést sem, a tervezett Zelenszkij-videóhívást sem… Azzal már nem is értettem egyet a kampány végén.” Itt jegyeznénk meg, hogy korábban Márki-Zay, – egyéb külföldi szereplők mellett – bevallotta, hogy Wesley Clark tapasztalataira építette volna a biztonságpolitikáját. Utólag viszont mégis megbánta a vele való nyilvános, március 24-ei beszélgetést.

A Márki-Zay–Zelenszkij-egyeztetés kapcsán a Direkt 36 az ellenzéki kampányról írt cikkében azt idézte fel, hogy

„korábban a kampánystábban is felmerült, hogy alapos felkészülés után megszervezzék és lebonyolítsák ezt a találkozót, ezt azonban szerették volna a lehető legprofibban végrehajtani, így amikor megkapták a hírt, hogy a jelölt legszűkebb, főként MMM-esekből álló köre a hátuk mögött megszervezte a videóhívást, az első reakciójuk az ijedtség volt”.

A videóbeszélgetés később meghiúsult.

Érdemes kicsit hosszabban idézni a 24.hu baloldali kampányt összefoglaló írásából is, mert ismét összesűrítve illusztrálja a baloldali kampány külső determináltságát: „Március közepére aztán már a háború ügyében is megosztott volt az ellenzéki stáb. Szocialista politikusok, így Kunhalmi Ágnes, de a nemzetbiztonsági bizottság volt elnöke, Molnár Zsolt is jelezte, hogy szerintük félrement a kommunikáció, az ellenzék támadó, Putyin-ellenes üzenete nem találkozik a társadalom többségének elvárásaival, melyek fókuszában a biztonság, a nyugalom, a megélhetési kérdések állnak. […] Vadai Ágnes is óvatosságra intett (ő főleg a március 10-én Magyarország felett átrepült drón ügyében kérte ezt), és az LMP sem volt lelkes a kampány háborús kommunikációja miatt. A Párbeszéd – mondja Szabó Tímea – is inkább a megélhetési nehézségekről beszélt volna.”

Hogy kitől jött a baloldali kampány utólag teljesen falsnak bizonyult háborús álláspontja? Ezt nem más, mint a szocialista párt elnöke, Kunhalmi Ágnes árulta el, természetesen szintén csak a választást követően

"nem volt szerencsés az, amit az amerikai tanácsadók tettek, hogy állandóan Putyin ellen hergelték a magyar társadalmat.".

Összefoglalva: a baloldal pártjai az előválasztástól a választásig, az adatgyűjtéstől a mozgósításig, a pénzügyi forrásoktól a döntésekig, gyakorlatilag minden fontos ügyben külföldről finanszírozott személyek, szervezetek, adott esetben pedig külföldi tanácsadók kezébe helyezték a döntéseket. Utóbbiak pedig a háború ügyében értelemszerűen a saját politikai ideológiájuknak és érdekeiknek megfelelő álláspontokat határoztak meg. Ez a kiszervezés fontos, nehezen felülbecsülhető szerepet játszott a baloldali pártok választási vereségében. Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök április 3-án este Soros Györgyre utalva megfogalmazta:

"úgy tűnik, a magyar baloldal volt Gyuri bácsi életének legrosszabb befektetése, 12 éve csak viszi a pénzt".

A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában