Ukrán válság

2022.11.02. 06:55

Moszkva ismét részt vesz a gabonaegyezmény végrehajtásában

252. napja tart a háború a szomszédban.

Ukrán tüzérek az orosz állásokat lövik aknavetőjükkel a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmut környékén 2022. október 27-én

Forrás: MTI/AP

Fotós: Efrem Lukackij

Már 14 millióan menekültek el a háború miatt Ukrajnából

Mintegy 14 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból Ukrajnában Oroszország hadművelete miatt - közölte szerdán Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén (BT).

Grandi úgy fogalmazott, hogy évtizedek óta nem tapasztalt gyorsaságú és nagyságú menekültáradatról van szó, amely nyomán világszerte több mint 103 millióra emelkedett a menekültek és otthonukat elhagyni készerültek száma.

 

Egyben felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna lakossága "a világ egyik legkeményebb telével kénytelen szembesülni rendkívül nehéz körülmények között" ideértve a polgári infrastruktúrában okozott további háborús pusztítást, ami "a humanitárius segítségnyújtást egy cseppé teszi a szükségletek tengerében".

 

Grandi elmondta, hogy a humanitárius szervezetek "drámai mértékben fokozták segítségnyújtásukat, de ennél sokkal többet kell tenni, azzal kezdve, hogy le kell állítani ezt az értelmetlen háborút". Mindazonáltal a konfliktus valószínű elhúzódására való tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felkészül a további menekülthullámokra Ukrajna területén belül és kívül is.
 

Helyreállt az áramellátás Kurszkban

A Kurszk régióban található Guevo faluban teljesen helyreállt az áramszolgáltatás, amely az ukrán támadás után megszakadt – mondta a régió kormányzója, Roman Starovoit.

Korábban Starovoit azt mondta, hogy szerda reggel az ukrán csapatok tüzérséggel lőttek a Szudzsanszkij járásbeli Guevo falura.

Öten megsérültek, köztük három gyerek.

Több ház megrongálódott, köztük egy helyi élelmiszerbolt is. A falu áram nélkül maradt.

„Az áramellátást teljesen helyreállították” – írta Starovoit Telegram csatornáján.

Az ukrán katonák továbbra is Kijev védelmi vonalait erősítik

Az ukrán szárazföldi erők arról számoltak be, hogy továbbra is erősítik Kijev védelmi vonalait, erődítményeket építenek a főváros körül.

Elsősorban tüzelőállásokat és menedékhelyeket építenek, illetve robbanásveszélyes és egyéb akadályokat is, ezzel több soros védelmi vonalat alakítanak ki.

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat-1 vezetéknél

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat-1 megsérült részénél a gázvezetéket üzemeltető társaság szerdai közleménye szerint.

A svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG tájékoztatása szerint befejezték az Északi Áramlat-1 szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén.

A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két „technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.

A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, „darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter” – áll a közleményben, amely szerint a társaság szakértői folytatják a felmérési adatok elemzését.

A többségében a Gazprom orosz állami energiacéghez tartozó Nord Stream AG közleménye egybevág német sajtójelentésekkel, amelyek szerint a német haditengerészet egy tengeralattjáró drónnal készített felvételek alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy mély kráter keletkezett, ami hatalmas erejű robbantásra utal.

Ugyanakkor a német kormány ismeretei alapján szándékos szabotázsnak minősülő ügy nemcsak az Északi Áramlat-1-et érintette, hanem az Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is. Az nem a Nord Stream AG, hanem a 100 százalékban a Gazprom tulajdonában álló, ugyancsak Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG-hoz tartozik.

Mindkét vezetékrendszer két vezetékszálból áll, és Oroszországot közvetlenül köti össze Németországgal, a Balti-tenger alatt futva. Mindkettő évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését tavaly fejezte be a Gazprom.

A szeptember végi, tisztázatlan hátterű szivárgások után néhány nappal, október 3-án az orosz állami cég közölte, hogy az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll.

„Nice try” (ügyes próbálkozás) – reagált másnapi tájékoztatóján Christiane Hoffmann német helyettes kormányszóvivő, megerősítve, hogy a német kormány továbbra sem tervezi a 2-es vezetékrendszer üzembe helyezését. Mint mondta, Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1-en, hanem inkább „politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint „nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.

Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást a szövetségi kormány február 22-én állította le, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.

Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentette, majd augusztus végén teljesen leállította. Így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.

A Nord Stream AG szeptember 27-én jelentette be, hogy előző nap „példátlan károkat” szenvedett az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 tengeri gázvezeték három vezetékszála. Svéd szeizmológusok szeptember 26-án két robbanást észlelt a csővezetékek útvonalán. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított nyomozást a csővezetékek megrongálódása után.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő éjjel közölte: a Gazpromnak engedélyezték, hogy megvizsgálja az Északi Áramlatnál történt robbanások helyszínét, és az orosz gázipari vállalat már meg is állapította, hogy a vezetékekben milyen kár keletkezett. Putyin szerint szerint a felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy „nyilvánvalóan terrorcselekmény” történt.

Az ukrán hadsereg két HIMARS rakétát lőtt ki Szvatovo városra

Az ukrán katonák két rakétát lőttek ki a HIMARS MLRS rakétavető rendszerből Szvatovo városára – írta a RIA Novosztyi.

A HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) többszörös kilövésű rakétarendszert amit az Egyesült Államokban fejlesztettek ki 1996-2000-ben, és 2003 óta gyártják. A hatótávolsága akár 80 kilométer is lehet.

Kijev régióban vészhelyzeti áramszünet lépett érvénybe

Vészhelyzeti áramszünet kezdődött Kijev régióban – írja a RIA News.

Herszont bombázták az ukránok

„A kijevi alakulat folytatja a polgári infrastruktúra bombázását Herszonban, 18 HIMARS rakétát lőtt ki. A légvédelmi egységek 12 rakétát lőttek le” –  olvasható a jelentésben.

Erről a mentőszolgálat november 2-án, szerdán számolt be az újságíróknak. Az ukrán alakulatok a következő két hétben megpróbálják áttörni a Dnyeper jobb partján lévő védelmet – mutatnak rá katonai szakértők.

November 1-jén Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az orosz hadsereg megakadályozta az ukrán fegyveres erők támadási kísérleteit Herszon térségében. Hozzátette, hogy az ukrán csapatok megpróbáltak előre nyomulni több területen is.

Autók haladnak át sötétedéskor a kijevi Függetlenség terén 2022. október 31-én. Ukrajnában egyre több áramkimaradásra lehet számítani az energetikai infrastruktúrát célzó orosz légitámadások miatt
Fotós: Andrew Kravchenko / Forrás: MTI/AP

Elképesztő felfedezés Herszonnál

A Rozsnyói Különleges Erők az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) lőszerraktárát találták meg a herszoni régióban – írja a Lenta.

A Rozsnyói Különleges Erők szerint több mint 1,5 ezer darab ukrán lőszert találtak a felderítés során. Ezek között volt 400 darab 120 milliméter kaliberű akna, több mint ezer darab 125 és 152 milliméter kaliberű tüzérségi lövedék és körülbelül 120 darab akna is.

A talált lőszereket a rozsnyóiak átadták az orosz hadseregnek. A sérült aknákat és lövedékeket pedig megsemmisítették.

Iráni kémeket tartóztattak le

Azerbajdzsánban letartóztattak egy 19 iráni kémből álló, Szíriában kiképzett csoportot, amelynek célja az iszlám radikális eszmék terjesztése volt. Szélsőséges videóanyagokat és tiltott könyveket foglaltak le tőlük.

„A kémeknek Azerbajdzsán nemzeti érdekei ellen akartak tenni, hogy radikális szélsőséges vallási eszméket hirdessenek. A csoportot különféle lőfegyverek használatára és harci taktikákra is kiképezték Szíriában. Nagy összegeket adtak a csoportnak, hogy elvégezhessék feladataikat” – áll a biztonsági szolgálatok közleményében.

A nyomozók megállapították, hogy a csoport szélsőséges anyagok, például szórólapok és pólók terjesztését tervezte a tüntetéseken részt vevő polgárok között. Ezeket a tárgyakat Irán azerbajdzsáni nagykövetségének járművén hozták be az országba.

Korábban Ivan Tertel, a fehérorosz KGB vezetője azt mondta, hogy a különleges szolgálatok őrizetbe vettek egy ukrán kémet és két általa beszervezett állampolgárt.

Itt van Putyin követelése a haderő fejlesztésével kapcsolatban

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy az orosz hadsereg szükségleteit kielégítő fegyvereket folyamatosan fejlesszék, és maradjanak is hatékonyak. Ezt a kormány alá tartozó koordinációs tanács tagjaival folytatott megbeszélésén jelentette ki.

Az elnök szerint ehhez fontos az aktív verseny biztosítása a gyártók és a fejlesztők között. Emellett a repülőgép felszerelésének minden eleménél figyelembe kell venni az azt használók véleményét is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti a koordinációs tanács ülését 2022. november 2-án Szocsiban
Fotós: Alexei Babushkin  / Forrás: Sputnik/AFP

Putyin azt is megjegyezte, hogy Oroszország mára kialakította a védelmi minisztérium, a rendvédelmi szervek és a régiók közötti szoros együttműködési mechanizmusát. Ennek a munkának nem szabad a bürokrácia elvén alapulnia – hangsúlyozta az elnök.

Korábban a Kreml szóvivője elmondta , hogy november 2-án délután Putyin találkozót tervez az ország Biztonsági Tanácsának állandó tagjaival.

Medvegyev visszahozná a halálbüntetést

A halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot szükség esetén az orosz alkotmánybíróság jogi álláspontjának megváltoztatásával lehet áthidalni - írta Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegramon.

A politikus szerint Oroszországban jelenleg moratórium van érvényben a halálbüntetésre: „Nagyon humánus, ellentétben egyébként a legnagyobb atomfegyverrel rendelkező országokkal (USA, Kína, India)" – hangsúlyozta Medvegyev.

Az oroszok a béketárgyalásról beszéltek

Moszkva egyértelmű jelzéseket vár Kijevtől, hogy folytatni akarja a tárgyalásokat – mondta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

"Továbbra is egyértelmű jelzéseket várunk a kijevi vezetéstől, hogy van-e szándékuk a tárgyalás folytatására, figyelembe véve az új területi helyzeteket" - mondta a diplomata.

Megrongálták II. Katalin szobrát Odesszában

Orosz bejelentés a NATO-ról

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy az orosz határ közelében lévő NATO-csapatok létszáma február óta 2,5-szeresére emelkedett, és meghaladja a 30 ezret.

„Kelet- és Közép-Európában, valamint a balti országokban nem regionális NATO-államok fegyveres erőit vetik be, harcászati ??csoportokat hoznak létre Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában" - mondta Sojgu november 2-án.

Megjegyezte, hogy a NATO lépései veszélyeztetik Moszkva partnereit, elsősorban Fehéroroszországot. Az orosz védelmi minisztérium kiemelt feladatának tekinti a szomszédja biztonságának biztosítását.

Moszkva ismét részt vesz a gabonaegyezmény végrehajtásában

Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott - közölte a szerdán az orosz védelmi minisztérium. 

A tárca szerint "az ukrán fél hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni". Kijev az ENSZ és Törökország közreműködésével szerdán juttatott el írásos garanciákat a Közös Koordinációs Központhoz arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót és az ukrán kikötőket nem használja fel Oroszország elleni katonai akciókra.

A gabonamegállapodásban való részvételét a hét végén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel.

Az isztambuli megállapodás augusztus 1-jén lépett hatályba, miután július végén Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői aláírtak két dokumentumcsomagot. Az első memorandum az ENSZ kötelezettségvállalásáról szólt az orosz műtrágya és mezőgazdasági termékek világpiaci exportjára vonatkozó korlátozások feloldására. A második meghatározta azt az eljárást, amelynek betartása mellett az ukrán gabona a fekete-tengeri kikötőkből humanitárius folyosókon keresztül, kötelező ellenőrzéssel elszállítható. A megállapodást aláíró felek szerint a csomag célja a globális élelmezésbiztonság szavatolása.

Putyin még nem tudja, indul-e az elnöki székért 2024-ben

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem döntött arról, hogy indul-e az elnökválasztáson 2024-ben. Ezt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozta.

Korábban Szergej Sztepasin volt miniszterelnök felmérte Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételének lehetőségét a 2024-es választásokon. Megjegyezte, hogy "nem lehet mindig az ország vezetője", de Putyinnak egyelőre hivatalban kell maradnia.

Júliusban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az államfő részt vesz-e a 2024-es elnökválasztáson. Vlagyimir Putyin pedig azt mondta, hogy már az a tény, hogy jogában áll új ciklusra megválasztani, stabilizálja az oroszországi helyzetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem döntötte el, hogy indul-e a választásokon.

Krími ukrán szabotázsakció megakadályozásáról számolt be az FSZB

Az ukrán biztonsági szolgálatok egy krími energetikai infrastrukturális létesítmény ellen tervezett szabotázsakciójának megakadályozásáról számolt be szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, akitől három robbanószerkezetet és egy térképet foglaltak le, amely a Krím egyik régiójában lévő távvezeték-tornyok elrendezését ábrázolta. Az 1978-as születésű gyanúsítottat a tájékoztatás szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szervezte be.

A támadás következtében az FSZB által idézett energetikai szakértők szerint mintegy ötezer fogyasztó maradt volna áramellátás nélkül. Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője a gyanúsítottat "terroristának" nevezte. Az ügyben szabotázs előkészítése és robbanóanyagok tiltott forgalma címén indult büntetőeljárás.

Szijjártó: Magyarország szinte egyedüliként szólal meg a béke hangján a nyugati féltekén

Magyarország szinte egyedüliként szólal meg a béke hangján Európában, sőt az egész nyugati féltekén az ukrajnai háborúval kapcsolatban, miközben a többség eszkalációs retorikát alkalmaz - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Jordániában.

A tárcavezető az Ammáni Biztonsági Fórum nyitó panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára, egyebek mellett az első valódi globális energiaválság és a kialakuló élelmezési krízis miatt.

Felszólalásában rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon azonnal és rendkívül súlyosan jelentkeznek a háború közvetlen következményei, de a közvetett hatások is érezhetők.

"Hazánk kettős nyomás alatt áll, kelet felől már több mint egymillió menekült érkezett, miközben a déli határt ostromolják, ott a hatóságok csak idén már mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg" - közölte.

Megdöbbentő hír az orosz gázszállításról

Októberben Oroszország került az élre az indiai olajexportőrök között, India pedig a történelem során először megkerülte Európát az orosz olaj tengeri utánpótlásában - írja a RIA Novosztyi a Vortexa, az olaj és a gáz tartályhajós szállítását a világ minden tájáról nyomon követő cég adataira hivatkozva.

Az orosz cégek napi 946 ezer hordót szállítottak Indiába, ami az ország teljes olajimportjának 22 százaléka. Irak részesedése 20,5 százalékra esett, Szaúd-Arábia pedig 16 százalékra.

India teljes olajvásárlása októberben 5 százalékkal nőtt szeptemberhez képest, az oroszországi szállítás pedig 8 százalékkal. Abszolút értékben az ország majdnem utolérte Kínát, amely ugyanabban a hónapban napi több mint egymillió hordót importált orosz beszállítóktól.

A tengeri szállítások Indiába 34 százalékkal haladták meg az Európai Unióba irányuló szállításokat, ami azt jelzi, hogy az európai vállalatok élesen visszautasították az orosz nyersanyagok beszerzését a részleges embargó decemberi életbe lépése előtt. Ezt az információt megerősíti, hogy októberben két százalékkal csökkent az összes oroszországi olajexport az előző hónaphoz képest.

A Vortexa elemzői szerint decemberben csökkenhet az orosz olaj indiai importja is, mivel a nyugati országok részleges embargóval egyidejűleg szállítási korlátozásokat terveznek. Az orosz balti kikötőkből olajat szállító jégosztályú tartályhajók hiánya lesz az egyik legnagyobb kihívás.

Törökország közvetít a gabonaszállítással kapcsolatban

Ankara a gabonaüzlet Oroszország általi közelmúltbeli felfüggesztése miatt tájékoztatta az orosz védelmi minisztérium vezetőjét, Szergej Sojgut Kijev álláspontjáról a megállapodással kapcsolatban.

Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint a török fél biztosította az orosz felet arról, hogy nincs aggodalom a folyosó biztonságával kapcsolatban.

A tájékoztatás szerint Ankara Oroszországgal és Ukrajnával is kapcsolatban áll a helyzet megoldása érdekében.

Katonai műholdat lőtt ki Oroszország

Oroszország szerda reggel kilőtt egy Szojuz típusú katonai rakétát - jelentette az orosz védelmi minisztérium.

Kijevben több mint ezer fűtőpontot készítenek elő

Kijevben több mint ezer fűtőpontot készítenek elő az ukrán főváros hatóságai arra az esetre, ha az orosz támadások miatt leállna a távfűtés - közölte szerdán a polgármester.

Vitalij Klicsko a Telegram üzenetküldő platformon azt írta, hogy a város különböző forgatókönyveteket mérlegel az orosz rakétatámadások miatt.

"Az a legrosszabbik, amelyben se elektromos áram, se víz, se távfűtés nincs. Erre az esetre készítünk elő több mint ezer fűtési pontot városunkban" - írta.

Ezeket a helyeket generátorokkal szerelik fel, és rendelkezni fognak a legszükségesebb dolgokkal, köztük vízzel - tette hozzá.

A rakéta- és dróntámadások Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 40 százalékában tettek kárt, rövid időre Kijev egyes részei is áram és víz nélkül maradtak.

16 ezer háztartás maradt áram nélkül Kijevben

Olekszij Kuleba kijevi kormányzó szerint 16 ezer háztartás maradt áram nélkül Kijevben. Azt írta a Telegramon, hogy a szakemberek három napja dolgoznak a hibák elhárításán, és valószínűleg még ma sikerül helyreállítani a szolgáltatást.

Nyolc gabonahajó indulhat el holnap

November 3-án várhatóan nyolc gabonát szállító hajó halad át a gabonafolyosón az ENSZ és Törökország által közösen közvetített fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében - mondta Ukrajna infrastrukturális minisztere, Olekszandr Kubrakov.

120 ezer katonát soroz be Oroszország

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte, hogy országszerte 2700 sorozóbizottság kezdte meg a munkát, a tervek szerint 120 ezer férfit hívnak be - írja az ISW amerikai agytröszt.

A szakértők megjegyzik, hogy az orosz sorozótisztek annak ellenére folytatják a férfiak mozgósítását, hogy Sojgu korábban bejelentette a részleges mozgósítás befejezését és a sorkatonai szolgálatra való áttérést október 28-án.

Több mint 12 ezer menekülő érkezett tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5637, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6977 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. 

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 308 ember, köztük 119 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Lőszerraktárakat, rakétavetőket lőttek ki az ukránok

A déli ukrán parancsnokság közlése szerint megsemmisítettek egy Grad többszörös rakétavetőt, egy Akatsia önjáró harckocsit és egy Tor légvédelmi rakétakomplexumot. Az ukrán haderő emellett kilőtt három lőszerraktárt is Mikolajiv és Herszon megyében.

Foszforlövedékekkel lőhették az oroszok Bakhmutot - videó

Az ukrán hadsereg szerint a genfi egyezményben tiltott foszforlövedékeket használtak az oroszok Bakhmut ellen.

Zelenszkij: Ne reménykedjenek az oroszok a télben

Oroszország téli tétje mindenki számára teljesen átlátható, és ezt a kihívást pontosan úgy kell tekinteni, mint egész Európa kihívását - mondta Zelenszkij ukrán elnök tegnap esti videóbeszédében.

Az elnök szerint Moszkva minden téli nehézséget az egységes Európa kudarcának állítólagos bizonyítékaként fog bemutatni, ezért közösen kell bebizonyítanunk, hogy a kudarc róluk szól, nem pedig Európáról.

"Mindent megteszünk azért, hogy az emberek áramot és hőt kapjanak a télen, de meg kell értenünk, hogy Oroszország mindent megtesz azért, hogy tönkretegye a normális életet" - mondta az ukrán elnök.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában