Botrány

2022.11.01. 08:18

Pressman-ügy: reagált a Kúria elnöke

A David Pressman által közzétett találkozó nagy port kavart.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke

Forrás: MTI

Fotós: Soós Lajos

A Mandiner cikkében felidézi, hogy két magyar bíróval találkozott nemrég az amerikai nagykövet. A David Pressman által a Twitteren közzétett találkozó nagy port kavart, hiszen ez szokatlan eljárás a diplomáciában, nem véletlen, hogy bírósági körökben is megütközést keltett mindez - írta a Magyar Nemzet

Erre válaszul az OBT egy közleményt adott ki, melyben magyarázatot próbáltak adni tettükre. Mindezt a Kúria sem hagyta szó nélkül, az alábbi reakció érkezett Varga Zs. Andrástól, a Kúria elnökétől: 

„Tisztelt Elnök Asszony! 

A megalapozatlan kinyilatkoztatásokat tartalmazó – a metaadatok szerint Vasvári bíró úr által szerkesztett – közlemény kiadását az alábbi okokból nem támogatom: 

  1. Az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel. A hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye. Tudomásom szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Az ünnepi fogadások nyilván nem tartoznak a hivatalos kapcsolat körébe.
  2. Nincs tudomásom arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Ezért nincs tudomásom arról, hogy melyik fél kezdeményezte a találkozót, és hogy arra miért a nagykövetség épületében került sor. Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének. Mi több, a megbeszélés tartalmáról sincs semmiféle tudomásom. Egyébként is az OBT képviselője a soros elnöke, neki kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra.
  3. A követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: 'rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter', illetve 'rendkívüli és meghatalmazott nagykövet’. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.
  4. A »politikai kinevezett« fogalom a magyar jogban nem ismert. Tény, hogy az OBT egyes tagjai más igazságügyi szereplők hitelességének megkérdőjelezése érdekében használják, de ettől még ennek értelmezhető jogi tartalma Magyarországon nincs. 
  5. A Kúria elnökét egyébként sem kinevezik, hanem az Országgyűlés választja. Ennek megfelelően – az OBH elnökével és a legfőbb ügyésszel, valamint az Alkotmánybíróság elnökével és tagjaival együtt – a legmagasabb közjogi legitimációval rendelkező igazságszolgáltatási szereplők közé tartozik. 
  6. Az OBT holnaputáni, november 2-ai ülése alkalmat adna az események megvizsgálására és megvitatására. 
  7. Visszatetszőnek tartom azt a kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni. 

Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy a közlemény kiadása esetén a saját álláspontomat is nyilvánosságra fogom hozni, mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni.”

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában