Jordánia

2022.11.02. 05:53

Szijjártó Péter: Magyarország szinte egyedüliként szólal meg a béke hangján a nyugati féltekén (videó)

Magyarország szinte egyedüliként szólal meg a béke hangján Európában, sőt az egész nyugati féltekén az ukrajnai háborúval kapcsolatban, miközben a többség eszkalációs retorikát alkalmaz - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Jordániában. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy egy stabil, Benjámin Netanjahu vezette izraeli kormány és az amerikai Republikánus Párt félidős választási győzelme reményteli és biztató fejlemény lenne a közel-keleti béke szempontjából.

Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala

A tárcavezető az Ammáni Biztonsági Fórum nyitó panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára, egyebek mellett az első valódi globális energiaválság és a kialakuló élelmezési krízis miatt.   

Felszólalásában rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon azonnal és rendkívül súlyosan jelentkeznek a háború közvetlen következményei, de a közvetett hatások is érezhetők.   

"Hazánk kettős nyomás alatt áll, kelet felől már több mint egymillió menekült érkezett, miközben a déli határt ostromolják, ott a hatóságok csak idén már mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg" 

- közölte.

Az Ammáni Biztonsági Fórumon készült videót itt nézheti meg:

Ráadásul - mint mondta - a helyzetet csak tovább súlyosbítják az elhibázott európai uniós szankciók, amelyek nem váltották be az ígéreteket, nem vetettek véget a háborúnak, nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, ehelyett a harcok egyre brutálisabbak, Európában energiaválság alakult ki és az árak az egekben vannak.

Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót fordított energiaimportra, míg ez idén 19 milliárd euró, jövőre pedig 29 milliárd euró is lehet.   

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a negatív következmények különösen nagy veszélyt jelentenek az amúgy is instabil helyzetben lévő térségekre, mivel az életkörülmények romlása hamar a szélsőséges ideológiák terjedéséhez és az erőszak fellángolásához vezet. Ez pedig újabb migrációs hullámokat válthat ki, ami fokozza a terrorfenyegetettséget világszerte, mivel az ellenőrizetlen emberáradat megkönnyíti a merénylők mozgását.   

"Magyarország ezért abszolút érdekelt az ukrajnai békében, azonban, sajnos, azon kevés ország között vagyunk Európában és a nyugati féltekén, amely a béke hangján szólal meg, mivel a többség eszkalációs retorikát alkalmaz" 

- szögezte le.

Hozzátette, hogy hazánk lényegében az egyetlen európai ország, amely nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem vesz részt az EU kiképző missziójában, ezért pedig a kormány támadásoknak van kitéve politikailag és a nemzetközi médiában.   

A miniszter figyelmeztetett: minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának. Kiemelte, hogy az ukrajnai helyzet további eszkalációja nyomán könnyen kontrollálhatatlanná válhat a konfliktus.

A tárcavezető az előző napi izraeli választásra reagálva üdvözölte, hogy valós esély van Netanjahu visszatérésére, ami szavai szerint azért különösen jó hír, mert ő írta alá az Izrael és több arab ország kapcsolatait normalizáló Ábrahám-megállapodásokat.

Biztatónak nevezte emellett a közelgő amerikai félidős választás kilátásait, s hozzátette, 

a közel-keleti béke és biztonság szempontjából az lenne a legbiztatóbb és legreménytelibb fejlemény, ha Benjámin Netanjahu vezetésével stabil, jobboldali kormány alakulna Izraelben, az Egyesült Államokban pedig a Republikánus Párt megszerezné a kongresszusi többséget.

Szijjártó Péter felszólalásában leszögezte: fontos lenne folytatni a Donald Trump előző amerikai elnök közvetítésével megkezdett közel-keleti békefolyamatot, hazánkra nézve már pusztán azért is, mert a térség biztonsági helyzete közvetlen kihatással van Európa biztonsági helyzetére.

Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évtizedek kudarcos próbálkozásai után az Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első eredményes békekezdeményezés a Közel-Keleten. Úgy vélekedett, hogy ebben el kell ismerni Donald Trump érdemeit, aki előmozdította a párbeszédet és az együttműködést Izrael és az érintett négy arab állam között, ugyanis ez elengedhetetlen volt a kapcsolatok normalizálásához.

A tanulság az, hogy valódi vezetőre volt szükség, aki elég bátor és erős ahhoz, hogy újranyissa a kommunikációs csatornákat az egymással súlyos konfliktusban álló felek között – mondta.   

Beszámolt arról, hogy Európa jelenleg nem lenne képes kezelni egy újabb biztonsági kihívást, ezért gyors előrelépésre van szükség a béke és a nyugalom irányába a Közel-Keleten.

A miniszter ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajnában is ezt a módszert kellene alkalmazni.   

„Ha lehetséges volt Trump elnök számára, hogy újraindítsa a párbeszédet és közelebb hozza a békét Izrael és több arab ország között, akkor Ukrajnában is lehetségesnek kell lennie a béketeremtésnek” – fogalmazott.   

Leszögezte: „Párbeszédre és a kommunikációs csatornák újranyitására van szükség, ugyanis ha feladjuk a párbeszédet, akkor a béke reményét is feladjuk.”

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában