Módosítások

2023.02.06. 11:21

Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban hétfőn.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára beszél a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán a zuglói Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Technikumban 2023. február 6-án

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta: az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

Komolyabb változások is várhatók a felvételin 2024-től – folytatta, rámutatva: 

a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. 

Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért – tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: 

megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele.

Mint mondta, ha valaki százszázalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz 

– fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely „elit ligás”, vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

PÖLÖSKEI Gáborné; HANKÓ Balázs Zoltán
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára (b) beszél, mellette Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán a zuglói Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Technikumban 2023. február 6-án
Fotó: Illyés Tibor / Forrás: MTI

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Közölte azt is, hogy a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában – jegyezte meg.

 

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani.

 

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás „nemzetköziesítése” az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte: ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy „versenyképesek legyünk” – húzta alá.

A tanulók kérdeztek az ösztöndíjlehetőségekről és a felvételi pontok számításának részleteiről is.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában