Ukrán válság

2023.03.18. 07:20

Már 1500 kilométer hosszú az aktív frontvonal

Már 388. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo és a Mandiner híreiből válogatunk.

Ukrán katonák Akacia önjáró löveggel tüzelnek az orosz állásokra az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut térségében lévő állásukból 2023. március 17-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Roman Chop

Meglepetéslátogatást tett a Krímben Vlagyimir Putyin

A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulója alkalmából. Az orosz állami televízió tudósítása szerint az elnök részt vett egy szevasztopoli művészeti iskola megnyitóján Mihail Razvozsajev, a város kormányzójának társaságában.

Elnökünk, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin tudja, hogyan kell meglepetést okozni. A szó jó értelmében

 - írta Telegram-csatornáján a szevasztopoli kormányzó, aki szerint az eredeti terv az volt, hogy az orosz elnök csak videokonferencia keretében csatlakozik az iskola megnyitó ünnepségéhez.

TYIHON; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (középen), Mihail Razvozsajev szevasztopoli kormányzó (b) és Tyihon Sevkunov, Pszkov és Porhov ortodox pátriárkája részt vesz a krími művészeti iskola megnyitóján 2023. március 18-án 
Forrás: MTI/AP/Pool/Kreml

2014-ben Oroszország március 18-án csatolta el Ukrajnától a Krímet, miután a megszállt félszigeten nemzetközileg el nem ismert népszavazást tartottak. A Krím elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Vlagyimir Putyin az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború óta most első alkalommal utazott el a Krímbe. 

Zelenszkij: már 1500 kilométer hosszú az aktív frontvonal

Az ukrán elnök arra hívta fel a Twitter-oldalán a követői figyelmét, hogy az oldalukon zajló háború „a második világháború óta az egyik legnagyobb fegyveres konfliktus” – írja a Mandiner.

 

Az aktív frontvonal 1500 kilométer hosszú.

 

A harcok a mezőkön, az erdőkben, a vízen, az égen és városokban egyaránt zajlanak” – sorolta Zelenszkij.

Tüntetéseket tartottak Moszkvában a "barátságtalan" országok nagykövetségeinél

Kreml-párti fiatalok tiltakozásokat tartottak szombaton Moszkvában húsz olyan ország nagykövetségénél, amelyeket az orosz vezetés "barátságtalan" országgá minősített - közölte az Ifjú Gárda (Molodaja gvardija) nevű szervezet.

A szervezet szerint ezek az országok, a többi között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország "Ukrajnát támogatják és aktívan halálos fegyvereket küldenek az ukrán rezsimnek". "Ezeknek a halálos fegyvereknek a segítségével Zelenszkij és Biden tervei szerint visszaveszik a Krímet" - közölte az AFP francia hírügynökséggel Anton Gyemidov, az Ifjú Gárda elnöke az amerikai nagykövetség előtti tiltakozáson.

 

A tiltakozáson a hírügynökség becslése szerint mintegy 400 ember vett részt, és olyan táblákat emeltek a magasba, amelyeken az állt, hogy "Amerika, halált vetsz" és "A Krím mindörökre Oroszországé". A brit követségnél mintegy kétszázan gyűltek össze.

 

A szervezet szerint nagyjából ötezren tiltakoztak szombaton.

2014-ben Oroszország március 18-án csatolta el Ukrajnától a Krímet, miután a megszállt félszigeten nemzetközileg el nem ismert népszavazást tartottak. A Krím elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Közös hadgyakorlatot tartott Oroszország, Irán és Kína

Közös hadgyakorlatot tartott az Arab-tengeren Oroszország, Irán és Kína - jelentette be szombaton a moszkvai védelmi minisztérium.

A dél-iráni Csabahár kikötőváros közelében tartott művelet során éles lövészetet is tartottak tengeri és légi célpontok elleni csapásokkal. A hadgyakorlatot csütörtökön és pénteken tartották az Admiral Gorskov orosz fregatt és a Nancsing kínai romboló részvételével.

Az Admiral Gorskov előző hónapban a Kína és Dél-Afrika részvételével tartott közös gyakorlaton is részt vett. A hajót a tengeri célpontok ellen bevethető legmoderbenebb orosz manőverező robotrepülőgépekkel, Cirkonokkal is felszerelték.

Jelentős pusztítást végeznek az iráni drónokkal az oroszok, a lengyel határtól nem messze is cirkálnak

A Bloomberg értesülései szerint légiriadókkal indult a hétvége Ukrajna-szerte.

 

Oroszország péntek este óta 16 darab iráni gyártású drónnal támad a brianszki térségből és az Azovi-tenger keleti partjáról

 

– jelentette a lap az ukrán védelmi erőkre hivatkozva. A kijevi erők 11 drónt lőttek le a központi, keleti és nyugati régiókban – tette hozzá a hírügynökség.

Két drón „jelentősen” megrongálta a keleti Dnyipropetrovszk régióban lévő Novomoszkovszk kritikus infrastruktúráját – olvasható Szerhij Liszak regionális vezető Telegram-bejegyzésében. Emellett három drón pedig épületeket talált el a távol-nyugati Lviv régióban található Javoriv közelében – írta a Bloomberg.

Drón repül Kijev felett 2022. október 17-én
Fotós: Szerhij Sesztak

 

Javoriv 15 kilométerre található a lengyel határtól, Ukrajna legnagyobb katonai kiképző létesítményének közelében.

 

Orosz nyomozóbizottság: azonosítani fogjuk a döntést meghozó bírákat

A nyomozóbizottság elnöke, Alekszandr Basztrikin az ügynökség központi irodáját arra utasította, hogy folytasson le vizsgálatot a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin elleni elfogatóparancsról szóló döntése ügyében – derült ki a Bizottság Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésből. Az orosz nyomozóbizottság közleménye szerint 

az ellenőrzés alatt azonosítani fogják azokat a bírákat is, akik „a fent említett, tudatosan törvénytelen döntéseket hozták”.

Telegram-oldalukon azt is hangsúlyozták, hogy az ellenőrzés eredményei alapján a nyomozóbizottság meghozza majd az ügyészségi döntést.

Ukrán fegyverraktárt számoltak fel Herszonban

Fegyverraktár találtak egy elhagyatott farmon, Novokievka falu közelében, Herszon régióban
– jelentette az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának regionális osztályának sajtószolgálata Telegram csatornáján.
A raktárban fegyvereket, lőszereket és egy ukrán katonai egyenruhát találtak.

Külföldi zsoldosok bázisát érte megsemmisítő találat Zaporizzsjában

Az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja városában egy külföldiekből álló zsoldosbázist találtak el az oroszok. A beérkező információk szerint több tucatnyira tehető a megölt fegyveresek száma – közölte Vlagyimir Rogov, az „Oroszországgal vagyunk" mozgalom elnöke a Telegram csatornáján.
Ma kora reggel (04:15) csapást mértünk a Monica Bellucci étteremkomplexumra, amely az ideiglenesen megszállt Zaporizzsja városában, a Veliky Luga-i reneszánsz elit lakókomplexum területén található - írta Rogov.

 

Elmondása szerint ez a komplexum volt az "idegenlégió" fegyvereseinek egyik fő bázisa, ahol külföldi zsoldos katonák és oktatók tartózkodtak. Rengeteg halottat emeltek már ki a romok alól.

 

Az ukrán mezőgazdaság a taposóaknákkal és a munkaerőhiánnyal küzd

Az ellenséges övezetekkel határos ukrán gazdaságok jelentős károkat jelentettek - a kistermelők 25%-a leállította vagy csökkentette mezőgazdasági termelését a háború miatt. Az állattenyésztés és a növénytermesztés költségei 64, illetve 72%-kal nőttek, jelentősen csökkentve a kistermelők jövedelmét.
A kritikus infrastruktúra lerombolása és a folyamatos gazdasági instabilitás mellett megnehezíti a biztonságos földművelést a munkaerőhiány és a rengetett feltáratlan taposóakna. A régió gazdálkodói továbbra is nehézségekkel küzdenek a gabona értékesítése során a logisztikai láncok fennakadása és a számos tengeri kikötő lezárása miatt.

Csak a háború első hat hónapjában a vidéki kistermelőket ért károkat és veszteségeket 2,25 milliárd dollárra becsülték.

 

A háború előtt hozzávetőleg 7,5 millió ember dolgozott a mezőgazdaságban, most pedig a korai becslések körülbelül 1,3 milliós létszámhiányra számítanak.

 

Nemzetközi viszonylatban Ukrajna jelentős kukorica-, búza- és árpaexportőr, napraforgóolajból pedig a világ termelésének mintegy felét adja.

Az ENSZ egy éve azt közölte, hogy 25 afrikai ország búzaszükségletének több mint egyharmadát Ukrajnából vagy Oroszországból importálja, 15 ország esetében pedig ez az arány meghaladja az 50%-ot.

Joe Biden: megalapozottak a Vlagyimir Putyin ellen felhozott vádak

Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnöket követett el, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az orosz államfő ellen kiadott elfogatóparancs megalapozott vádakon alapszik - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint péntek este.

Biden az ICC azon pénteki döntésére reagált, miszerint a bíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége - nevezetesen ukrán gyermekek jogellenes deportálása és Oroszországba történő átszállítása - miatt elfogadóparancsot adott ki Putyin ellen.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy 

noha az Egyesült Államok nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot, a testület "nagyon erős érvvel állt elő".

Nos, ez szerintem indokolt. (...) Bár nemzetközileg mi sem ismerjük el

– idézte Joe Biden válaszát a Guardian.

Az ICC döntése feljogosítja a nemzetközi bírósághoz tartozó 123 államot, hogy amint az orosz elnök bármely tagállam területére lép, letartóztassa és a hágai bíróság elé vigye Putyint. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz az orosz főügyészi hivatal igazgatótanácsi ülésén Moszkvában 2023. március 15-én 
Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője pénteken közölte, hogy Washington is arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország Ukrajna tavaly februári megtámadása óta háborús bűnöket követett el, emiatt is támogatják az ilyen bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását.

 

Az amerikai Yale Egyetem kutatói múlt hónapban egy kutatásban rámutattak, hogy Oroszország 42 táborban legkevesebb hatezer ukrajnai gyereket tartott fogva egy úgynevezett nagyszabású szisztematikus hálózat részeként.

 

Moszkva tagadta a vádakat; a Putyin ellen kiadott elfogadóparancsot a Kreml felháborítónak, de Oroszországot illetően jelentéktelennek nevezte.

Medvegyev Putyin elfogatóparancsáról: Nem kell magyarázni, hogy mire kellene használni ezt a papírt!

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Az orosz külügy azonban nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát,

ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát.

Erre az álláspontra erősített Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese is Twitter-oldalán – hívja fel a figyelmet a Mandiner. Medvegyev úgy fogalmazott: „A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.

Nem kell elmagyarázni, hogy ezt a papírt mire kell használni.

A könnyebb értelmezhetőség miatt pedig még egy WC-papírt ábrázoló emoticont is mellékelt a posztjához.

A MiG-ek Európa biztonságáért repülnek majd

Az ukrán elnök éjszakai videójában beszámolt arról, hogy telefonon beszélt Szlovákia miniszterelnökével. Megköszönte neki az új és erős védelmi támogatási csomagot. Különösen a MiG vadászgépeket, amelyek megfogalmazása szerint Ukrajna és egész Európa biztonságáért repülnek majd. Megállapodtak, hogy folytatják a biztonsági párbeszédet.

Történelmi döntésről beszélt az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint történelmi döntést hozott a Nemzetközi Büntetőbíróság, amikor elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Az ukrán államfő háláját fejezte ki a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a hajlandóságért, hogy valóban bíróság elé állítsák a bűnösöket.

Beszámolt arról, hogy 

az elhurcolt legalább 16 ezer gyerekből eddig valamivel több mint 300-at sikerült visszaadni a családjuknak. 

Nyilvánvaló, hogy továbbra is mindent megtesznek valamennyi ukrán visszaadásáért.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. március 17-én az ukrán-magyar határszakaszon 5843 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 17-én 27 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal 

- közölte a rendőrség.

Ez történt pénteken

Előző tudósításunkat ITT olvashatja.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában