Ukrán válság

2024.11.11. 05:37

A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt

992. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

A Kreml idegességet tapasztal Európában, miután Donald Trumpot ismét amerikai elnökké választották – jelentette ki Dmitrij Peszkov

Forrás: MTI/EPA/Reuters pool

Fotó: Jevgenyija Novozsenyina

Josep Borrell: Ukrajnát illetően egység van az EU-ban, bár Budapest álláspontja „ellentmondásos”

Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában.

Borrell emlékeztetett arra, hogy csaknem három éven keresztül, vagyis amióta tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, Magyarország támogatta az összes uniós szankciót és minden döntést Ukrajna megsegítéséről. 

Összesen 122 milliárd eurós európai támogatásról beszélünk, amit Ukrajnának nyújtottunk, ez nem jöhetett volna létre konszenzus nélkül, és ennek a konszenzusnak Magyarország is részese volt

 – hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.

Arra a kérdésre, amely az Európai Békekereten keresztül Ukrajnának nyújtandó forrásokra vonatkozott, amelyeket viszont Magyarország blokkol, Borrell azt válaszolta, hogy az uniónak most vannak más támogatási eszközei is. 

Az Európai Békekeret az első, 2022-ben létrehozott olyan eszköz, amellyel az EU katonai támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán védelmi ipar potenciáljának fejlesztésére

 – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges. 

Nem tudom garantálni, hogy ehhez meglesz az egyhangú támogatás

 – tette hozzá.

SZIBIHA, Andrij; BORRELL FONTELLES, Josep
Harcképtelenné tett orosz harckocsikat és páncélozott járműveket néz Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje (k) és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter (j) Kijevben 2024. november 9-én
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás:  MTI/EPA

Borrell kitért arra, hogy bár az EU a NATO-val ellentétben nem katonai szövetség, a tagországok számíthatnak egymástól biztonsági garanciákra. Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk. 

Egyesek szerint ez a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelője. míg mások szerint nem olyan nyilvánvaló a hasonlóság. Senki sem tagadja azonban azt, hogy van olyan cikk, amely minden tagországtól szolidaritást ír elő, ha valakit megtámadnak

– mutatott rá. Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez "sokkal több lenne", ha az EU tagállama volna.

A főképviselő reagált arra is, hogy az Egyesült Államokban ismét Donald Trumpot választották elnökké. Európa szempontjából ezt „lehetőségnek” nevezte a „felébredésre”.

Fel kell ismernünk, hogy a biztonságunkat nem bízhatjuk másra, és magunknak kell gondoskodnunk róla. Ha Európa meg akarja őrizni befolyását a világban, akkor erősebb Európát kell teremtenünk

– hangsúlyozta. Szerinte az EU-ban mindenki egyetért abban, hogy erősebbnek és egységesebbnek kell lennie az uniónak.

Borrell elmondta még az interjúban, hogy az EU az ígért egymillióból – amelyet idén tavaszig kellett volna leszállítania – valamivel több mint 980 ezer lövedéket már elküldött Ukrajnának. Azt ígérte, hogy az év végéig a maradékot is leszállítják, sőt még többet.

Összességében az év végéig az EU-nak több mint 1,5 millió lőszert kell szállítania Ukrajnának

– jelentette ki.

Kreml: Európában idegesek Donald Trump megválasztása miatt

A Kreml idegességet tapasztal Európában, miután Donald Trumpot ismét amerikai elnökké választották – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője hétfőn újságíróknak.

Bizonyos idegességet, az európaiak mindenféle aggodalmát látjuk azzal kapcsolatban, hogy Trump urat az Egyesült Államok elnökévé választották

– mondta a szóvivő, kilátásba helyezve, hogy a Kreml figyelemmel fogja kísérni a kapcsolatok alakulását.

Peszkov valótlannak minősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump telefonon beszélt egymással.

Nem volt semmilyen beszélgetés. Ez teljességgel nem felel meg a valóságnak, ez tiszta kitaláció

– nyilatkozott, hozzátéve, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek arra vonatkozóan, hogy megszervezzék a felek közötti telefonbeszélgetést.

A szóvivő az orosz elnök és az Olaf Scholz német kancellár közötti esetleges telefonbeszélgetés lehetőségére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a Kreml nem kapott semmilyen erre vonatkozó jelzést.

 Azt mondta, hogy Putyin továbbra is mindenkivel kész a kapcsolatfelvételre, ha a Nyugat erre vonatkozó jelzést ad.

Azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Emmanuel Marcon francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő meg akarja győzni a távozó amerikai elnököt, Joe Bident arról, hogy az ukrajnai háborúban Strom Shadow robotrepülőgépek mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe, Peszkov kijelentette: Moszkva folytatja a „különleges hadműveletet”, törekszik céljai elérésére, és „semmilyen fegyvertípus sem változtathatja meg többé ezt a dinamikát”.

Az ukrán rendőrség képén romos lakóháznál tűzoltók a délkelet-ukrajnai Krivij Rihben egy orosz rakétatámadás után, 2024 november 11-én
Fotó: - / Forrás:  MTI/EPA

Az orosz hírszerzés szerint Washington "legitim módot" keres az ukrán vezetés elmozdítására

Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását.

 Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.

„Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán «polgári aktivisták» között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést" 

– áll a közleményben.

Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.

„A szomszédos ország és «bábvezetőinek» sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok fognak dönteni– - hangoztatta az orosz hírszerző szolgálat.

Moszkva egyre több civil célpontot támad, ami cáfolja tárgyalási készségét

Az orosz támadásoknak egyre gyakrabban válnak célpontjaivá civil létesítmények, épületek Ukrajnában, ami megkérdőjelezi Moszkvának azokat a sorozatos nyilatkozatait, hogy készen állna a háború diplomáciai úton történő lezárására – mutatott rá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a közösségi oldalakon közzétett nyilatkozatában.

RUTTE, Mark; ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 
Fotó: Virginia Mayo / Forrás: MTI/AP

Az államfő így reagált arra, hogy hétfőn újabb orosz rakétacsapás érte szülővárosát, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihet, ahol találatot kapott több mint negyven többlakásos ház is. 

Egy ilyen lakóháznak az egyik lépcsőházához tartozó összes lakás megsemmisült az elsőtől az ötödik szintig. 

A hatóságok eddig 12 sebesültről tudnak – köztük két gyermekről – de a mentés még tart, mert lehetnek emberek a romok alatt.

Zelenszkij ismételten hangsúlyozta: Ukrajnának fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy "megvédje magát az orosz terrortól", a világközösségtől pedig erőteljesebb támogatásra. 

Elvi döntések és Ukrajna erőteljes támogatása nélkül Oroszország nincs ösztönözve arra, hogy a békére törekedjen

– mutatott rá.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos azt írta a Telegramon, hogy Oroszország vélhetően újabb háborús bűntettet követett el: 

a kurszki régióban interneten közzétett információk szerint orosz katonák agyonlőttek két fegyvertelen ukrán hadifoglyot. 

A hadifoglyokat mindig meg kell védeni, különösen az erőszakos cselekményektől, de Oroszország ismét háborús bűnt követett el, ami súlyosan megsérti a genfi egyezményeket és a nemzetközi humanitárius jogot

– írta az ombudsman. Közölte, hogy az ügyben levelet küldött az ENSZ-nek és a Nemzetközi Vöröskeresztnek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az egyik esetről november 9-én az egyik Telegram-csatornán jelent meg egy videófelvétel, amelyen látható, hogyan fogtak el orosz katonák egy megsebesült ukrán katonát. 

A földön fekvő fegyvertelen foglyukat automata fegyverekkel lőtték le.

 Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség vizsgálatot indított háborús bűntett elkövetésének gyanújával. A főügyészség megjegyezte, hogy gyors ütemben növekszik a fogságba esett ukrán katonák meggyilkolása. A rendfenntartók már 49 büntetőeljárást indítottak 124 hadifogoly harctéri meggyilkolásának ügyében.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka a Facebookon arról tájékoztatott, hogy meglátogatta a kurszki térségben harcoló egységeket, ahol a parancsnokokkal együtt a harci műveletek megszervezésén és a tüzérségi támadások hatékonyságának növelésén dolgozott. Közölte, hogy az oroszok próbálják kiszorítani az ukrán erőket a kurszki régióból, és egyre mélyebbre nyomulnak az ukrán csapatok ellenőrzése alatt álló területre.

Az ukrán katonai hírszerzés a honlapján közölte, hogy októberben Oroszország több mint kétezer drónt vetett be Ukrajna ellen. A hírszerzés szerint ezeknek körülbelül a fele csalétek volt, amelynek nincs robbanótöltete, s amellyel az ellenség túl akarja terhelni az ukrán légvédelmet.

Kora délután a légierő figyelmeztetett, hogy újabb orosz drónokat észleltek kelet felől a főváros, Kijev és térsége felé haladni.

Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat képén romos lakóház a délkelet-ukrajnai Krivij Rihben egy orosz rakétatámadás után, 2024 november 11-én. 
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat

A hírszerzés beszámolt még arról, hogy leégett Moszkva környékén az orosz légierő egyik Mi–24-es harci helikoptere. Azt nem közölték, hogy kinek a támadása nyomán gyulladt ki, de megjegyezték, hogy az „Ukrajna ellen elkövetett minden háborús bűnért a megszálló méltányos büntetést kap”.

Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője hétfőn a Telegramon arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok rakétákat halmoztak fel a repülőtereken egy Ukrajna elleni masszív támadássorozathoz.

A harkivi Kolesznikivka elfoglalásáról tett bejelentést be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Kolesznikivka települést – jelentette be hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 12, a kurszki régióban hat ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1900, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Orosz légitámadásban megsérült lakóház Harkivban 2024. november 8-án 
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz hadsereg előretolt támadó egységei behatoltak a donyecki régióban lévő Kurahove keleti részébe. Szavai szerint a városban heves harcok folynak.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy 

az orosz hadsereg Kupjanszk irányában tovább nyomul előre, az Oszkil folyónál kiegyenesítve az arcvonalat, valamint Hluskivka és Borova felé.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy Szapszan műveleti-harcászati rakétákat tesztelő helyszínt, több drónösszeszerelő üzemet, több lőszer- és üzemanyagraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, négy lengyel Krab 155 milliméteres önjáró tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 39 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy harckocsit, egy gyalogsági és tíz egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők 31 390 embert, 195 harckocsit, 127 gyalogsági harcjárművet, 109 páncélozott személyszállító járművet, 1110 páncélozott harcjárművet, 850 gépkocsit, 265 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Vasziljivkában egy távirányítású repülőszerkezet a Tavrija-Energo áramszolgáltató vállalat három munkatársát sebesítette meg, akik éppen egy megrongált villanyvezeték helyreállításán dolgoztak.

Szaratov Gagarin nevét viselő repülőterének forgalmát ideiglenesen felfüggesztették. 

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a hadművelet kezdete óta több mint tízezer óvóhelyet alakítottak ki a régióban. Pincéket alakítottak át, az udvarokon és parkokban pedig betonszerkezeteket helyeztek el. Gladkov szerint az eddigi költségek meghaladták az 500 millió rubelt (csaknem kétmilliárd forintot).

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – bejelentése szerint – 

megakadályozta, hogy az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) beszervezzen egy orosz pilótát, 

és rávegye, hogy mérgezze meg a vele együtt szolgáló legénység többi tagját, és dezertáljon egy, az elektronikai harcban használt Mi-8MTPR-1-es típusú helikopterrel. Az orosz elhárítás a tájékoztatás értelmében egyebek között ukrán légvédelmi állások hollétéről szerzett tudomást, amelyeket tűz alá vettek.

Tavaly augusztusban az ukrán katonai hírszerzésnek sikerült rávennie egy Makszim Kuzminov nevű helikopterpilótát, hogy egy Mi-8-assal átálljon. Kuzminov szökés közben két bajtársát agyonlőtte. Kuzminov holttestét idén februárban a spanyolországi Villajoyos városban találták meg.

Egy moszkvai kerületi bíróság hétfőn – távollétében – elrendelte Hejkel ben Mahfud, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tunéziai bírájának letartóztatását a törvénytelen fogva tartásról szóló orosz törvénycikk értelmében. 

Ben Mahmud két másik ICC-bíró, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez együttműködésével júniusban elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja alapján, az orosz hadseregnek ukrajnai energetikai létesítményekre mért csapásai miatt.

Tavaly márciusban az ICC Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen adott ki ugyancsak elfogatóparancsot. Oroszország büntetőeljárást indított Mahfud, Aitala, Godínez és Tomoko Akane bíró, valamint Karim Khan főügyész ellen azon a címen, hogy elfogatásra és támadásra készültek egy állam képviselője ellen.

Moszkva nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogyan Washington és Peking sem.

Uniós szóvivő: az EU nem szándékozik katonákat küldeni Ukrajnába

Az Európai Unió részéről jelenleg nincs szándék arra, hogy katonákat telepítene ukrán területre bármiféle kapacitással, vagy bármiféle mandátummal – jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn.

Peter Stano újságírói kérdésre válaszolva közölte, az Európai Unió folytatja az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére létrehozott EUMAM Ukrajna nevű képzési misszió munkáját az uniós tagországok területén. Tárgyalások folynak a képzési misszió esetleges kiterjesztéséről, mely szerint az EUMAM Ukrajna megkezdhetné működését ukrán területen is – tájékoztatott.

A szóvivő aláhúzta: az EU teljes mértékben elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és kész előmozdítani minden olyan béketeremtést szolgáló erőfeszítést, melyek „igazságosak” Ukrajna számára. Tiszteletben tartják továbbá Ukrajna területi egységét és önállóságát, megfelelnek az ENSZ Chartájának, a nemzetközi jognak, illetve, amelyek „megfelelnek Ukrajna szándékainak” 

– emelte ki.

„Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút. Akármi is legyen megfelelő Ukrajnának, ahhoz az Európai Unió támogatást biztosít” – fogalmazott.

Az ukrajnai támogatás kérdése a miniszteri tanács jövő heti napirendjén szerepel – tette hozzá az uniós szóvivő.

A brit védelmi miniszter szerint a szövetségeseknek ki kell tartaniuk Kijev mellett

A brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna mellett, és növelniük kell a Kijevnek nyújtott támogatásokat.

HEALEY, John
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvétele John Healey brit védelmi miniszterrõl a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott tárgyalásán a dél-ukrajnai Odesszában 2024. július 7-én 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

John Healey-t a BBC közszolgálati televízió hétfői politikai magazinműsorában kérdezték arról, hogy mi a véleménye a következő amerikai elnök, Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseiről, mindenekelőtt arról a nyilatkozatáról, hogy hivatalba lépése után „24 óra alatt” véget vet az ukrajnai háborúnak.

Healey úgy fogalmazott: meg kell várni, hogy Donald Trump „valójában milyen javaslatokat tesz majd”.

Hozzátette ugyanakkor: ha valósak azok az értesülések, amelyek szerint Trump a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és arra intette, hogy kerülje el a háború eszkalálását, „akkor teljesen helyénvaló módon járt el”.

A brit védelmi miniszter szerint Putyin máris hozzákezdett az ukrajnai háború eszkalálásához, hiszen észak-koreai katonák érkeztek Oroszországba, és az orosz fegyveres erők csak az elmúlt egy hónapban több mint kétezer kamikazedrónnal támadtak ukrajnai célpontokat.

Arra a kérdésre, hogy aggasztónak tartja-e az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás megvonásának lehetőségét Trump hivatalba lépése után, a brit védelmi miniszter azt mondta: az Egyesült Államokban is felismerték, hogy senkinek nem áll érdekében megengedni "a Putyinhoz hasonló agresszoroknak" a nemzetközi határok átrajzolását erőszak alkalmazásával. "Éppen ezért arra számítok, hogy az Egyesült Államok más országokhoz, köztük Nagy-Britanniához hasonlóan céltudatos kitartással folytatja Ukrajna támogatását" - fogalmazott a brit védelmi tárca vezetője a hétfői BBC-interjúban.

Healey felidézte, hogy London az idén 3 milliárd font (1480 milliárd forint) támogatást nyújt Ukrajnának, és további 2,3 milliárd fontot folyósít Kijevnek a szankciók keretében lefoglalt orosz vagyoneszközök hozamából.

Arra a kérdésre, hogy a brit kormány miként viszonyul a következő amerikai elnök környezetéből elhangzott kijelentésekre, amelyek szerint Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie a béke érdekében, a brit védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kíván tárgyalásokat kezdeni, „a mi feladatunk az, hogy kitartsunk Ukrajna mellett, amíg harcol, és akkor is, amikor úgy dönt, hogy tárgyalni kíván”.

Hozzátette: a háborúnak valójában úgy lehet véget vetni, hogy Putyin kivonja katonáit Ukrajnából, és ha ez megtörténik, a háború „akár ma véget érhet”.

Healey szerint sem Európának, sem Amerikának nem érdeke, hogy Putyin felülkerekedjen, mert „akkor nem áll meg Ukrajna határainál”.

Az ukrán rendőrség felvétele egy orosz bombatámadásban súlyosan megrongálódott lakóépületről a kelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2024. november 11-én 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán rendőrség

Párizs: ne ítélkezzünk előre a leendő Trump-kormány felett

A francia külügyminiszter hétfőn azt kérte, hogy senki ne ítélje meg előre, mit fog tenni a leendő Trump-kormányzat Ukrajnával kapcsolatban, miután az amerikai sajtó azt állította, hogy az elnökválasztás győztese telefonmegbeszélést folytatott az orosz elnökkel.

Azokkal a spekulációkkal szemben, hogy az új amerikai kormányzat milyen álláspontokat vagy kezdeményezéseket fog képviselni, mindenekelőtt úgy vélem, hogy nem szabad előítéleteket megfogalmaznunk, és úgy illik, hogy időt adjunk magunkat arra, hogy együttműködjünk vele

– jelentette ki Jean-Noël Barrot a párizsi békefórum megnyitóján.

Hangsúlyozta azt is, hogy Franciaország kész együttműködni az új adminisztrációval, „mert úgy gondoljuk, hogy Ukrajnának meg kell adni az eszközöket az orosz agresszió visszaveréséhez”.

Az Európai Unió és Franciaország teljes mértékben elfoglalta és továbbra is el fogja foglalni a helyét

– fogalmazott, hozzátéve, hogy továbbra is támogatni kell Kijevet, mert a nemzetközi közösségnek "túl sok vesztenivalója lenne, ha Oroszország az erő jogát érvényesítené".

Azt is kiemelte, hogy „az ukránok nélkül semmit sem lehet tenni Ukrajnával kapcsolatban”, ha béketárgyalásokról van szó.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már találkozott Donald Trumppal.

Nincs kétségem afelől, hogy az új adminisztrációval erős kapcsolat fog kialakulni

- vélekedett a francia külügyminiszter.

A finn külügyminiszter, Elina Valtonen, aki szintén részt vesz a békefórumon, a maga részéről pragmatizmusra szólította fel az európaiakat, és arra kérte őket, hogy tegyenek többet Ukrajna győzelméért.

Csak arra tudunk összpontosítani, amire van befolyásunk, és ezért nekünk, európaiaknak mindenképpen többet kell tennünk Ukrajna megsegítéséért

– mondta. Hozzátette, reméli, hogy „idén még érkezik jó hír az Egyesült Államokból”, utalva arra, hogy Washingtonnak fel kellene használnia a kongresszusban korábban megszavazott milliárdos segélyeket, mielőtt Trump hivatalba lép.

Megvan a pénz. Megvan az ipari kapacitásunk

– mondta, emlékeztetve a koronavírus-járvány elleni küzdelem során tett hatalmas pénügyi erőfeszítésekre.

Ukrán légvédelem: többen meghaltak és megsebesültek az éjszakai légitámadásokban

Hatan életüket vesztették, több mint húszan pedig megsebesültek rakétákkal, drónokkal és irányított légibombákkal végrehajtott orosz légicsapások következtében Ukrajnában – közölte az ukrán légierő hétfőn.

Az orosz hadsereg két rakétával, 76 drónnal és több irányított légibombával támadta Ukrajnát hétfőre virradóra

– közölte a légierő. A légvédelem a célpontok zömét lelőtte, a Mikolajiv és Zaporizzsja elleni légicsapások következtében azonban hatan meghaltak, több mint húszan pedig megsebesültek.

A Fekete-tenger közelében fekvő Mikolajivban öt ember halt meg, többen megsebesültek, néhány épületben pedig tűz ütött ki az éjszakai orosz dróntámadás során

 – közölte Vitalij Kim kormányzó, a Mikolajiv megyei katonai közigazgatás vezetője. Egy magánház megsemmisült, több másik, köztük egy többemeletes épület megrongálódott. A robbanások üzleteket rongáltak meg, a lökéshullám lakásokat,valamint négy üzletet rongált meg, és a távhő- és gázszolgáltatásban is fennakadások vannak – tudatta Kim.

Zaporizzsját, az ország hatodik legnépesebb városát három légicsapás érte az éjszaka, amelyek következtében egy ember életét vesztette, a sebesültek száma pedig meghaladja a húszat

– közölte a katasztrófavédelmi szolgálat. A robbanásokban részben megsemmisült egy kétszintes lakóépület, és egy kollégium is megrongálódott, ahonnan kimenekítették a lakókat – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hétfő reggel az ukrán légvédelem országos légiriadót rendelt el, miután az orosz légierő nyolc TU-95MSZ típusú repülőgépe a Kaszpi-tenger felől rakétákat indított. Az Unian hírügynökség később azt írta, hogy a rakétaindítások valószínűleg csak szimulációk voltak.

Az ukrán légvédelem két rakéta és 39 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 30 célpont eltűnt a radarokról, három pedig elhagyta az Ukrajna által ellenőrzött légteret.

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló összeget eljuttat Kijevnek

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt − jelentette ki Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap egy interjúban.

Jake Sullivan a CBS televízió Face the Nation című műsorának adott interjúban a még megmaradt mintegy 6 milliárd dollárral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az erőforrások teljes mennyiségét elküldik Ukrajna számára. Hozzátette, hogy Joe Biden elnöknek a hivatali idejéből még hátralévő 70 napban lehetősége lesz arra, hogy a Kongresszus és a hivatalba lépő adminisztráció előtt úgy érveljen, hogy ne hagyják magára Ukrajnát, mert az növekvő bizonytalansághoz vezetne térségben.

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Joe Biden és Volodimir Zelenszkij megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2024. szeptember 26-án
Fotó: Alexander Drago / Forrás: MTI/EPA/Bloomberg pool/

Az új és minden várakozás szerint teljes egészében republikánus többségű Kongresszus január elején alakul meg.

Donald Trump szóvivője vasárnap nem tagadta és nem erősítette meg azt a sajtóértesülést, amely szerint Trump már csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy nappal azt követően, hogy Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt.

A The Washington Post vasárnap a leendő amerikai elnök és az orosz elnök közötti csütörtöki telefonbeszélgetésről írt, amely során az értesülés szerint Donald Trump arra figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne vigye az eszkaláció irányába az Ukrajna ellen viselt háborút.

Az orosz elnök csütörtökön gratulált Donald Trump választási győzelméhez, és akkor azt mondta, kész a párbeszédre Trumppal.

Trump telefonon egyeztetett Putyinnal

Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta meg a The Wasington Post
A lap – egy informátorra hivatkozva – azt írta, hogy a hívás során, amelyet Trump floridai birtokáról bonyolított le, azt tanácsolta az orosz elnöknek, hogy

 ne fokozza az ukrajnai háborús helyzetet, és emlékeztette őt Washington jelentős katonai jelenlétére Európában 

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. július 16-án
Fotó: Yuri KADOBNOV / Forrás: AFP

A két politikus megvitatta az európai kontinens békéjének célját, és Trump kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a jövőben is egyeztetne az orosz elnökkel, annak érdekében, hogy „az ukrajnai háború mielőbbi megoldásáról” tárgyaljanak  – írja a Magyar Nemzet

Donald Trump, Putyinnal való egyeztetése során azt is jelezte, hogy támogatna egy olyan megállapodást, amelyben Oroszország megtartja az elfoglalt területek egy részét

 – állította a The Washington Post informátora.

Több hullámban támadták az oroszok Zaporizzsját

Az oroszok ma hajnalban több csapást mértek Zaporizzsjára, ezekben egy ember meghalt, 18 megsebesült − jelentette Ivan Fedorov regionális kormányzó. A sebesültek között öt gyerek van. A támadásban részben megsemmisült egy kétszintes lakóépület valamint találatot kapott egy kollégium és egy autókereskedés is.

Csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 4430-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4506-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában