2025.06.05. 07:22
A törpepártok beolvadása kiélezett küzdelmet hozhat
Egymás után lépnek vissza a törpepártok Magyar Péter javára, a kérdés, hogy ez mennyi szavazatot hozhat a Tisza Párt konyhájára. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők szerint Márki-Zay Péter bejelentése nem több politikai gesztusnál a Tisza javára, a Momentum szavazóit azonban megnyerheti magának Magyar Péter.
Ellenzéki gyűlés 2021. október 23-án
Forrás: Ripost
Fotó: Máté Krisztián
A Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) visszalépése a politikai ellenzéknek lehet kedvező, ráadásul a két pártban közös, hogy nincsenek – soha nem is voltak – identitásszavazói, mondta a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője annak kapcsán, hogy
az alig mérhető népszerűségű Momentum után a szintén támogatottság nélküli Márki-Zay Péter is közölte, pártja nem állít önálló listát a 2026-os országgyűlési választáson, vagyis beáll Magyar Péter mögé.
Erdélyi Rezső Krisztián úgy látja, a Momentum esetében egyéni egzisztenciák vagy karrierutak tekintetében nagyon is valószínű az együttműködés a Tiszával. A két párt gondolkodása között nincs lényeges különbség az olyan kérdésekben, mint Ukrajna támogatása vagy az EU fősodratú irányvonalához igazodás – fogalmazott az elemző.
Megítélése szerint
az MMN esetében inkább beszélhetünk eleve halva született kísérletről.
„A 2022-es országgyűlési választásokon Márki-Zay Péter mint a Gyurcsány Ferenc által fémjelzett ellenzék miniszterelnök-jelöltje teljes vereséget szenvedett, s talán már akkor nyilvánvaló volt, hogy fölösleges pártalapításba kezdenie.
A liberálisok szavazói keresik a helyüket, őket Magyar Péter pártja képes lehet megnyerni magának – már csak az említett közös ideológiai platform miatt is –, ez ugyanakkor egy rendkívül koncentrált választói csoport, amely alapvetően néhány nagy városban van jelen” – vélekedett.
Kiemelte: a számoknál viszont fontosabb a pártok közötti ideológiai hasonlóság.
„Ha megfigyeljük, az ó- és az új ellenzék között érdemi különbség alig tapasztalható, legyen szó a migrációs kvótáról, a háborúról vagy épp a föderális Európáról.”
Az elemző beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd is a DK potenciális szövetségesei lehetnek, így az ő visszalépésük – legalábbis önálló pártként – nem zárható ki.
Némiképp másként látja a visszalépéseket Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője szerint míg a Momentum egy parlamenti párt, amelyet még a rossz időkben is két-három százalékra mérnek,
az MMN a közpolitikában egy nem létező párt.
Márki-Zay Péter bejelentése tehát nem több személyes gesztusnál. Horn úgy látja, a visszalépések nagyon koraiak, a Momentum például ezt megléphette volna 2026 februárjában is, ez a feltartott kéz a választások előtt egy évvel azt jelenti, hogy a liberálisok kiírták magukat a politikából.
Nem hiszem, hogy tömegével lennének még az ellenzéki oldalon, akik fel akarnák adni a küzdelmet, de kérdés, hogy a végén ki tud elindulni
– vélekedett. Arra a felvetésre, hogy a DK mennyire boríthatja a kétpólusos felállást, illetve miként maradhat versenyben, a volt liberális politikus, azt mondta, Dobrevéknek egy esélye van, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, az MSZP, a Párbeszéd és egyéb helyi közösségek befogadásával, de erre egyelőre nem lát esélyt.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
