2025.06.19. 09:34
Hamász-támadás: az átélt borzalmak feldolgozásával azóta is küzd az ausztrál férfi
Be’eri kibuc volt az egyik első, amelyre a Hamász rátámadt 2023. október 7-én. Százharminckét embert megöltek, néhányukat brutális kegyetlenséggel. Geoffry Danny Majzer szerencsésnek tartja magát, hogy túlélte, miközben testvérét megölték.
A Be’eri kibuc volt az egyik első, amelyre a Hamász rátámadt 2023. október 7-én
Forrás: Middle East Images via AFP
Fotó: Dima Vazinovich
Geoffry Danny Majzer szerint az, hogy életben van, a szerencsén múlt és ma már abban is hisz, hogy a túléléssel egyfajta küldetést teljesít.
Fotó: Dima Vazinovich / Forrás: Middle East Images via AFP
Hamász-támadás: nővérét megölték, az ő házába nem mentek be
Szerintem ez puszta szerencse, komolyan. Elmentek a házam mellett, de nem mentek be. A szomszédokat felgyújtották, megölték és elrabolták, de a házamba nem mentek be
– mondta, felidézve:
A gyerekeim nem voltak a kibucban, szóval az is szerencse volt, hogy nem voltak ott. A testvéremet, Galit meggyilkolták a házában. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy csak egy halott van a családunkban, de vannak olyan családok a kibucban, ahol három, négy, öt családtagot gyilkoltak meg abban a hónapban a Hamász terroristái. És bizonyos értelemben nem voltam szerencsés, de túléltem, és ez a legfontosabb.
Danny kisunokája és az édesanyja is túlélte. Ő is a biztonsági szobájában volt a párjával a támadás idején.
A legrosszabb pillanat
Számomra a legrosszabb pillanat az volt, amikor az IDF katonái bejöttek a házamba, és azt mondták, hogy egy percem van, hogy elvigyek mindent, amit kell, és menjek. Aztán elkísértek még néhány emberrel a kibuc környékére, és még mindig hallottuk a gránátok robbanását. Hallottuk az IDF és a Hamász közötti harcokat. Hajnali 3 óra körül volt
– idézte fel.
Aztán láttuk a terroristák holttesteit az úton, ahol sétáltunk, a levegőben a holttestek szaga terjengett, az égett házak és autók, és gyakorlatilag semmit sem tudtunk. Akkor még nem tudtuk, hogy a nővéremet ott megölték, csak két nappal később derült ki. Tudtuk, hogy sok áldozat van, de nem tudtuk a neveket, nem tudtuk a számokat. Csak pár nappal később kezdtük megérteni, mi történt ott valójában.
Ami a legnehezebb volt
A férfi arról is beszélt, hogy mi volt számára a legnehezebb azokban a hetekben.
El kellett mondanom az apámnak, hogy a testvérem már nincs többé. Ez borzasztó nehéz volt. Apám holokauszttúlélő volt. A szüleit a nácik ölték meg Franciaországban, ő túlélte, és sikerült családot alapítania, megnősülnie, gyerekei és unokái lettek. És nekem kellett elmennem hozzá, amikor visszatért Olaszországból, és elmondanom neki, hogy a lányát meggyilkolták a kibucban. Hatalmas sokk volt
– fogalmazott, hozzátéve, mivel ő felelt az egész családért és ő intézte testvére temetését is, nem volt ideje gyászolni sem és önmagára sem tudott figyelni. Danny Majzer a történtek óta hetente jár terapeutához. Lassan két év elteltével, saját bevallása szerint még mindig csak ötven százalékban van rendben, ötven százalékban nem.
Poszttraumatikus stresszben szenvedek. Éjszaka nem alszom. De muszáj felépülnöm, van egy vállalkozásom, amit vezetnem kell, és minden nap dolgozom rajta, ahogyan magamon is
– mondta.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
