2025.06.22. 07:09
Iránon múlik a világ sorsa, véli az izraeli szakértő (videó)
Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelminek nevezte az amerikai légitámadást, Irán külügyminisztere súlyos követlezményeket helyezett kilátásba.
Donald Trump amerikai elnök és Ali Hameini ajatolláh, Irán Irán legfőbb vallási és politikai vezetője
Forrás: AFP
Fotó: CHARLY TRIBALLEAU and ATTA KENARE
Elítélte Moszkva az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást
Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát - hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.
„Oroszország határozottan elítéli az Egyesült Államok által június 22-én hajnalban Irán több nukleáris létesítménye ellen elkövetett támadásokat, amelyek az Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen elkövetett támadások után hajtottak végre"
- áll a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, amely (testület) korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette az efféle cselekményeket".
„Különösen aggasztó, hogy a támadást olyan ország hajtotta végre, amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának"
- áll az állásfoglalásban.
„Az agresszió befejezésére szólítunk fel, valamint az erőfeszítések fokozására annak érdekében, hogy a helyzet visszaálljon a politikai és diplomáciai keretek közé" - hangsúlyozták a külügyi állásfoglalásban, külön rámutatva, hogy a támadásokra "az ENSZ Biztonsági Tanácsának is reagálnia kell", valamint hogy "kollektíven el kell utasítani az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív lépéseit".
„Az adott akció következményeit, köztük a radiológiaiakat, még ki kell értékelni. De már most nyilvánvaló, hogy veszélyes eszkaláció vette kezdetét, amely a regionális és globális biztonság további aláaknázásával járhat. Jelentősen megnőtt a kockázata, hogy kiterjed a közel-keleti konfliktus, amelyet már így is számos válság sújtott" - fogalmazott az orosz diplomáciai tárca.
A nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy
Moszkvában különös aggodalmat kelt „az a kár, amelyet az iráni nukleáris létesítmények elleni támadások okoztak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésen alapuló globális rendszernek".
„Az Iránra mért csapások hatalmas kárt okoztak az NPT (az atomsorompó-egyezmény) tekintélyének és az azon alapuló Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzési és monitoring rendszerének" - tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
„Az ügynökség vezetésétől mielőbbi professzionális és egyértelmű reakciót várunk, amely kerüli a homályos kifejezéseket és a politikai +egyenlő távolságtartás+ mögé bújást. A NAÜ főigazgatójának objektív jelentésére van szükség, ahhoz, hogy ezt meg lehessen vizsgálni. Az ügynökség rendkívüli ülésén kell megvizsgálni a legrövidebb időn belül" - hangsúlyozták az orosz közleményben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az önvédelmi jognak az ENSZ Alapokmánya semmibe vétele mellett való gyakorlása kaotikus helyzethez vezet.
Az orosz diplomáciai tárca közölte, hogy Lavrov telefonon beszélt magyar hivatali partnerével, Szijjártó Péterrel, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok által egy szuverén állam területe ellen végrehajtott rakéta- és bombacsapás a konfliktus új, veszélyes eszkalációját jelenti, amelynek következményei nem láthatók előre, és máris kárt okozott a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló rendszernek, valamint a regionális és globális biztonságnak.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója közölte, hogy az orosz állami atomenergetikai vállalat készen áll az iráni atomprogrammal kapcsolatos technikai kérdések megoldására, ha a felek nemzetközi szinten megállapodásra jutnak. Lihacsov megjegyezte, hogy busehri atomerőművet, amelynek építésén orosz szakemberek dolgoznak, nem érte csapás.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke azt értékelve, hogy mit értek el az amerikaiak a csapással, azt írta, hogy az iráni „nukleáris ciklus" kritikus infrastruktúrája minden jel szerint nem vagy csak kis mértékben sérült, a „nukleáris anyagok dúsítása, és most már egyenesen azt is mondhatjuk, hogy a nukleáris fegyverek gyártása is folytatódik".
„Számos ország kész közvetlenül leszállítani Iránnak nukleáris fegyverkészletét"
- állította Medvegyev.
A volt elnök és kormányfő fejtegetésében rámutatott, hogy Izrael támadás alatt áll, az Egyesült Államok egy új konfliktusba keveredett, azzal a perspektívával, hogy szárazföldi műveletek lesznek, Irán politikai rendszere megmaradt, „sőt nagy valószínűséggel még erősebb lett", a világ országainak abszolút többsége pedig ellenzi Izrael és az Egyesült Államok fellépését. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump, aki béketeremtő elnökként érkezett, de új háborút indított az Egyesült Államok számára, nem számíthat a Nobel-békedíjra, „még akkor sem, ha ez a jelölés teljesen megvásárolható".
Orosz hírügynökségek idézték Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert, aki bejelentette, hogy vasárnap Moszkvába utazik, és a tervek szerint hétfőn konzultációkat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Aragcsi az Irán és Oroszország közötti kapcsolatokat stratégiai partnerségként jellemezte.
Amerika nem várt tovább
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni támadása nem váratlan fordulat, hanem hosszú folyamat része. A Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában úgy fogalmazott:
az elmúlt négy amerikai elnök sem tudta megoldani az urándúsítás problémáját, és most is falakba ütköznek a diplomáciai kísérletek.
A beszélgetést Tóth Tamás Antal, a lap külpolitikai munkatársa vezette, és a műsorban több fontos kérdést is érintettek, köztük az iráni–amerikai feszültségek mélyebb okait és azok lehetséges következményeit.
Castel jelenleg Izraelben tartózkodik, ahonnan a légiforgalom újraindulása után próbál hazatérni.
A száműzetésben élő iráni ellenzék Ali Hamenei ajatollah azonnali távozását követeli
A száműzetésben lévő iráni ellenzéki Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa (NCRI) az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetőjének távozását követeli az Irán elleni amerikai támadásokat követően, közölte az MTI.
Ali Hamenei ajatollahnak „most azonnal távoznia kell”
– nyilatkozott vasárnap Mariam Radzsávi, a párizsi székhelyű NCRI elnöke, hozzátéve, hogy „az iráni nép üdvözli a háború végét, és békére és szabadságra vágyik”.
Irán nukleáris programjára utalva, amelynek a létesítményei amerikai légitámadások célpontjává váltak, Radzsávi hangsúlyozta: Hamenei felelős azért „a hazafiatlan projektért, amely amellett, hogy számtalan emberéletet követelt, legalább 2000 milliárd dollárjába került az iráni népnek - és most mindez füstbe ment”.
Az izraeliek hálásak Trumpnak
„Köszönjük, Elnök úr!” – Trumpnak hálálkodó plakátok lepték el Tel-Avivot – számolt be a Magyar Nemzet.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Moszkvába utazik
A külügyminiszter jelenleg Isztambulban tartózkodik, ahol sajtótájékoztatót tartott.
Sosem bíztunk a Nyugatban a tárgyalások során – most pedig még kevesebb okunk van bízni bennük
– mondta.
Abbász Aragcsi bejelentette: még ma Moszkvába utazik, és holnap reggel személyesen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A további részleteket a Magyar Nemzet folyamatosan frissülő hírfolyamában olvashatja el.
Az izraeli szakértő szerint Iránon múlik a világ sorsa
Sima Shine az Izreali Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója, az „Irán és a síita tengely” kutatási program korábbi igazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
A szakértő elmondta, a következő 24 órában eldől, milyen irányba fordul a helyzet. Ha Irán úgy dönt, hogy Amerika ellen válaszcsapást indít, akkor hatalmas eszkalációra lehet számítani, amelynek beláthatatlan következményei lesznek.
Az eszkaláció most Iránon múlik. Ha Irán az Egyesült Államok ellen lép fel, nem Izrael ellen, akkor kétségtelen, hogy eszkalációra, és hatalmas eszkalációra kerül sor. Ezt mondta nekik Trump is, és azt is hangsúlyozta, ismételten, hogy meg lehet egyezni. Azonban nehéz elképzelni, hogy az irániak most tárgyalásokra üljenek le az Egyesült Államokkal
– fogalmazott Sima Shine.
Amíg a konfliktus Izrael és Irán között marad, addig kordában tartható. Ha azonban úgy döntenek, hogy támadnak az Egyesült Államok ellen, az hatalmas eszkalációt jelentene. És azt gondolom, Irán dilemmája is ez a mai napon
– emelte ki.
A szakértővel készült teljes beszélgetésért KATTINTSON!
Aggódnak a franciák
Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy „tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet” – közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.
Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy
Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt.
Jelezte azt is,
Franciaország „meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges”.
A szakértő szerint Irán válasza sorsfordító lehet
Az Egyesült Államok által Irán ellen végrehajtott katonai csapása nem érte váratlanul a szakértőket, több előjel is mutatott rá, hogy egy ilyen lépés küszöbön áll. A támadás mögött Izrael befolyása is kitapintható, miközben a stratégiai üzenet egyértelmű:
Washington figyelmeztetett, de egyelőre nem akar teljes háborút.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint a válaszreakció mértéke Teherán józanságán múlik – és azon, hogy az iráni rezsim hajlandó-e túlélését a racionalitás mentén biztosítani
A támadás, amelyben hat darab B 2-es bombázó és 30 cirkálórakéta vett részt egy szimbolikus támadás volt. Úgy gondolom, hogy ez a csapás inkább egy diplomáciai üzenet volt, amelynek a folytatására megvan az esély, de az Irán válaszától függ
– fogalmazott a lapnak a biztonságpolitikai szakértő.
A teljes cikket ide kattintva tudja elolvasni.
Giorgia Meloni összehívta az olasz nemzetbiztonsági tanácsot
Giorgia Meloni kormányfő rendkívüli nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze Olaszországban vasárnap reggel azt követően, hogy az Egyesült Államok támadást indított iráni atomlétesítmények ellen.
Fotó: Anadolu via AFP / Forrás: Anadolu via AFP
A kormányfő vezette videóértekezleten többek között Antonio Mantovani, a miniszterelnökségi hivatalt irányító államtitkár vett részt, aki egyben a titkosszolgálati tevékenységért is felelős, valamint bekapcsolódott Antonio Tajani külügyminiszter és Guido Crosetto védelmi miniszter.
Crosetto a RAI olasz közmédia vasárnap reggeli rendkívüli híradásában úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok katonai bekapcsolódása az Izrael és Irán közötti konfliktusba „teljesen új helyzetet teremt, amelynek kimenetelét senki sem tudja megjósolni, figyelemmel követjük a fejleményeket”.
Guido Crosetto szerint a súlyosbodó válságban Irán részéről is az eddiginél keményebb válasz várható.
A védelmi miniszter bejelentette, hogy megkezdődött az érintett térségben és az egész közel-keleti övezetben szolgáló olasz katonai kontingensek biztonságba helyezése. Hangoztatta, az olasz katonák semmilyen módon nem vesznek részt a támadásokban, és „nem is lehetnek az esetleges iráni megtorlások célpontjai”.
Antonio Tajani külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Olaszország a válság enyhülését és békét akar, "de Teherán nem birtokolhat atombombát".
A diplomácia vezetője elmondta, hogy megkezdődött a térségből távozni akaró olasz állampolgárok elszállítása. Az első repülőgép Tel-Avivból érkezik Veronába vasárnap este, és ezzel egy időben az Iránból távozó olaszok Bakun keresztül jutnak vissza Olaszországba.
Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról
Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban – mondta vasárnap Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter. Keir Starmer miniszterelnök szerint az iráni atomprogram súlyos veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
Izrael újabb légicsapás-hullámot indít Irán ellen
Az izraeli hadsereg az elmúlt percekben bejelentette, hogy az izraeli légierő támadási hullámot indított katonai célpontok ellen Nyugat-Iránban – tudósított az eseményeket követő hírfolyamában a Magyar Nemzet.
Irán rakétákkal támadta Izraelt, sok a sebesült
Izraelben sebesültjei vannak a vasárnap reggeli iráni rakétatámadásnak – jelentette e helyi mentőszolgálat.
Fotó: AFP / Forrás: AFP
Az Iránból indított mintegy harminc lövedék négy helyen becsapódott, mintegy tizenöten sebesültek meg a mentősök első jelentései szerint. Tel-Avivban, Nesz Ciónában, Beer Jákovban és Haifában mentettek embereket a romok közül.
Másfelé is okoztak kisebb károkat a repeszek, köztük Rison Leciónban és Petah Tikván, mivel Irán ezúttal repeszeket szétszóró rakétákat is indított. Tel-Avivban egy épületet telibe talált egy rakéta jelentős károkat okozva, de csak kisebb személyi sérülések voltak.
Irán az ENSZ-hez fordult
Irán levelet küldött az ENSZ-nek, amelyben kérte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását. Amir Saeid Iravani nagykövet levele Irán korábbi, ENSZ-nek küldött leveleinek folytatása – számolt be az eseményeket követ hírfolyamában a Magyar Nemzet.
Irán külügyminisztere következményekkel fenyeget az amerikai légitámadás után
Az Egyesült Államok iráni atomlétesítmények elleni támadásait követően súlyos következményeket helyezett kilátásba Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.
Fotó: Muhammed Enes Yildirim / Forrás: Anadolu via AFP
A ma reggeli események rendkívül súlyosak és tartós következményekkel járnak
– írta a miniszter az X platformon vasárnap.
Irán nem engedi leállítani nukleáris iparát – közölte az ország atomenergiaügyi hatósága vasárnap hajnalban.
A civil lakosságot nem fenyegeti veszély
Nincsenek közvetlen veszélyben a lakosok
Komban és környékén a fordói atomlétesítményt ért amerikai csapás után – jelentette vasárnap az IRNA iráni állami hírügynökség a tartományi válságkezelő központra hivatkozva.
A fordói urándúsító létesítmény mintegy 100 méterrel a föld alatt fekszik. Egyelőre nem világos, hogy a bombatámadás következtében szabadulhatott-e ki radioaktív anyag. A NASA-műholdak hőképfelvételei jelentős hőhatást mutattak a térségben, ami arra utal, hogy a támadás következtében tűz üthetett ki a létesítményben.
A nukleáris ügyekkel foglalkozó szaúd-arábiai hatóság vasárnap az X közösségi oldalon azt közölte, hogy a Perzsa(Arab)-öböl térségében fekvő országok környezetében nem érzékelték radioaktivitás nyomait.
Donald Trump: az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak
Donald Trump a Fehér Házból nyilatkozva teljes katonai sikernek nevezte az Izrael oldalán megtett amerikai katonai akciót, és felszólította Iránt, hogy tegyen lépéseket a béke irányába.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Fehér Ház
Kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, a következő támadás sokkal nagyobb lesz.
Az amerikai adminisztráció közlése szerint
az iráni Fordóban hat úgynevezett „bunkerromboló” bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt – Natanzban és Iszfahánban – a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.
A Fehér Házban a bejelentéskor Donald Trump mellett állt JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter. A Pentagon vezetője vasárnap washingtoni idő szerint reggel 8 órára ígért részletes tájékoztatót.
Netanjahu: történelmi döntés az Irán elleni amerikai támadás
Történelminek nevezte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott amerikai támadást.
Az amerikai elnöknek küldött üzenetében
Netanjahu köszönetet mondott Donald Trumpnak az izraeli nép nevében, és úgy vélte, az amerikai bekapcsolódás fordulópontot jelenthet a Közel-Keleten, a térségét közelebb viszi „a békéhez és a gazdasági fejlődéshez”.
Izrael már több mint egy hete támadja Irán atom- és katonai létesítményeit, hogy megakadályozza Teheránt katonai célzatú nukleáris programjának folytatásában. Netanjahu most azt mondta: Donald Trumppal együtt többször hangoztatták, hogy a békét erővel is ki kell kényszeríteni.
A történelemben is feljegyzik majd Trump elnök cselekedeteit, amelyeket annak érdekében tett, hogy lehetetlenné tegye a világ legveszélyesebb rezsimjének, hogy hozzájusson a világ legveszélyesebb fegyvereihez
– fogalmazott az izraeli miniszterelnök.
A Hír Tv YouTube-csatornáján élőben jelentkezett be Velkovics Vilmos Floridából, miután az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre több iráni nukleáris létesítmény ellen.
