2025.06.16. 12:36
Nagy Imrére emlékeztek az újratemetése napján Budapesten (videó)
„Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének napján közösen átélhettük, ahogy 1956 hősei végre bekerülnek a magyar mártírok nemzeti panteonjába” – mondta az újratemetés 36. évfordulóján az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének budapesti szobránál rendezett hétfői megemlékezésen Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
„Ugyanakkor tapasztalhattuk azt is – ahogyan az egyik szónok a tömeg előtt kimondta –, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik egykor elrendelték a forradalom meghamisítását, 1989. június 16-án a Hősök terén szinte tülekedtek, hogy talizmánként megérinthessék a mártírok koporsóit” – emlékeztetett Nagy János.
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI
A kommunista diktatúra igazi arcát mutatja, hogy még halálukban is meggyalázták az áldozatokat. Kátránypapírba csavarva, szögesdróttal összekötözve, álnév alatt, arccal a föld felé temették el a miniszterelnököt és mártírtársait – tette hozzá.
Mint elmondta: történelmünk szereplői megítéltetnek a nemzet ítélőszéke előtt is. És akkor ítéltetnek meg helyesen, ha nem tagadjuk el vétkeiket, hibáikat sem. Ezzel kapcsolatban felidézte: tény, hogy Nagy Imre kommunista politikus volt, a szovjetek arra képezték ki, hogy hazánkat egy gyilkos eszme igájába hajtsa. Közreműködött a második világégés után a magyar demokrácia eltiprásában, begyűjtési miniszterként pedig a padlássöpréssel rengeteg becsületes gazdát taszított nyomorba.
Ugyanakkor – folytatta – az első miniszterelnöksége alatt bezáratta a kényszermunkatáborokat, megszüntette a kuláklistákat és amnesztiát hirdetett.
Történelmünk egy sorsfordító pillanatában pedig, ’56 októberében másodszor is miniszterelnök lett, és amikor választania kellett, a szuverenitást és a népet, a nemzetet és a hazát választotta és a forradalom mellé állt.
Szolgálatában pedig a végsőkig kitartott, kitartott az ellene folytatott koncepciós perében is, és nem kért kegyelmet. Emelt fővel nézett szembe pribékjeivel és a magyar nemzet ezeréves panteonjába a bátorságával és életáldozatával szerzett bebocsátást – fűzte hozzá.
Nagy Imre és mártírtársai egy szabad, független ország mellett döntöttek
A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szabadságnak és függetlenségnek nemcsak mártírjai voltak, hanem mindig akadtak árulói is. Így ma is sokan vannak, akik a szabadságot a gonoszság takarójaként használják.
Nagy Imre életútja azt mutatja nekünk, hogy a hazaárulás és a hazafiság nem attól függ, hogy valaki baloldali vagy jobboldali, az árulás akkor látható, amikor a politikusok és a közszereplők nem a magyarok érdekeit követik, hanem ezzel szemben idegen hatalmak szekerét tolják – vélekedett.
Ha pedig ilyen emberek kezére jut az ország, annak országvesztés lesz a vége, ezért „nemzeti önrendelkezésünk minden egyes feláldozott darabja egy-egy lépéssel visz közelebb a pokolhoz, közelebb a háborúhoz, közelebb a kiszolgáltatottsághoz, közelebb az újabb koporsókhoz” – fogalmazott.
Vagyis ha hazánk önrendelkezése a tét, dönteni kell. Nagy Imrének és mártírtársainak is dönteniük kellett aközött, hogy szabad független országot akarnak, vagy hagyják, hogy a haza ismét egy birodalom csatlósa legyen.
Ők a függetlenséget választották, és ezért a legdrágábbat, az életüket áldozták, legyünk méltóak hozzájuk
– mondta a megemlékezésen Nagy János, aki ezt követően megkoszorúzta Nagy Imre szobrát.
A szobornál elhelyezték Sulyok Tamás köztársasági elnök koszorúját, Kövér László, az Országgyűlés elnökének koszorúját, illetve megkoszorúzták az emlékművet az ’56-os szervezetek és a volt politikai foglyok szervezeteinek képviselői is.
A Rapid című műsor legújabb adásában visszatekintettek az időben a Magyar Nemzet és a Pestisrácok.hu munkatársai. 1989. július 16-án, azaz 36 évvel ezelőtt temették el újra Nagy Imrét és mártírtársait. Ekkor mondta el azt a beszédét az akkor még pályakezdő Orbán Viktor, amely az egész országot megrázta, és a későbbi miniszterelnököt akkor ismerte meg mindenki.
Az adás alább tekinthető meg:
