2025.06.04. 20:50
Trump telefonon beszélt Putyinnal
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán vezetést tette felelőssé azokért a terrortámadásokért, amelyeket vasútvonalak ellen követtek el a brjanszki és a kurszki régióban, és ezzel összefüggésben kétségbe vonta a fegyverszünet és a csúcstalálkozó lehetőségét.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump
Forrás: AFP
Éppen most fejeztem be telefonbeszélgetésemet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A beszélgetés nagyjából 1 óra 15 percig tartott. Tárgyaltunk az Oroszország földön lévő repülőgépei elleni ukrán támadásról és a két fél általi egyéb támadásokról. Jó beszélgetés volt, de nem olyan, amely elvezetne az azonnali békéhez. Putyin elnök azt mondta, és elég határozottan, hogy válaszolnia kell majd a repülőterek elleni támadásra
– ismertette Trump.
Forrás: AFP
Szót ejtettünk Iránról is, és arról a tényről is, hogy fogytán van az idő Irán nukleáris fegyverekre vonatkozó döntéseivel kapcsolatban, amelyeket gyorsan meg kell hozni! Kijelentettem Putyin elnöknek, hogy Iránnak nem szabad nukleáris fegyverhez jutnia, és ebben, úgy hiszem, egyetértettünk. Putyin elnök felvetette, hogy részt venne az Iránnal folytatandó megbeszélésekben, és talán segíthetne az ügy gyors lezárásában. Azon a véleményen vagyok, hogy Irán húzza az időt döntésével ebben a rendkívül fontos kérdésben, nekünk viszont egyértelmű válaszra van szükségünk nagyon rövid időn belül!
– közölte még az amerikai elnök.
Putyin kétségbe vonja az orosz-ukrán csúcstalálkozó lehetőségét a terrortámadások tükrében
Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán vezetést teszi felelőssé azokért a terrortámadásokért, amelyeket vasútvonalak ellen követtek el a brjanszki és a kurszki régióban, és ezzel összefüggésben kétségbe vonja a fegyverszünet és a csúcstalálkozó lehetőségét.
Putyin kormánya szerdai ülésén hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a terrortámadásokról a döntést politikai szinten hozták meg Kijevben.
A mai kijevi rezsimnek egyáltalán nem kell a béke, mert számára az minden bizonnyal a hatalom elvesztését jelentené
– mondta.
A kijevi elit az elszenvedett hatalmas háborús veszteségek és amiatt, hogy hadserege az egész frontvonalon visszavonulásra kényszerül, megpróbálja megfélemlíteni Oroszországot, és áttért a terrortámadásokra mint eszközre - mondta.
„Moszkva félelme, hogy a kijevi illegitim rezsim terrorszervezetté alakul át, beigazolódott”
– szögezte le Putyin.
Ami Brjanszkban történt, az civilek elleni célzott támadás volt. Minden nemzetközi norma szerint az ilyen cselekményeket terrorizmusnak nevezik
– jelentette ki.
Meggyőződése szerint Kijevnek a civilek elleni bűncselekményekkel az volt a célja, hogy meghiúsítsa az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások második isztambuli fordulóját. Ha szüneteltetnék a harci cselekményeket, akkor Kijev ezt fegyverutánpótlásra, az erőszakos mozgósítás folytatására és terrortámadások előkészítésére használná fel - véli. Hozzátette, hogy
Ukrajna támogatói a terroristák bűntársai.
A kijevi hatóságokból hiányzik a politikai kultúra, hiszen sértegetik azokat, akikkel meg akarnak állapodni – mondta.
Milyen tekintélyük lehet egy velejéig romlott és teljesen korrupt rezsim vezetőinek? Az egész világ erről beszél
– tette hozzá.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a tanácskozáson kijelentette, hogy a terrortámadások mögött az ukrán titkosszolgálatok állnak.
A rendezésről és a kétoldalú viszonyról tárgyalt telefonon az orosz elnök és a pápa
Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú együttműködés folytatásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és XIV. Leó pápa – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
Fotó: Hans Lucas / Forrás: AFP
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai helyzetről folytatott eszmecsere során Putyin megerősítette: Oroszország érdekelt abban, hogy a békét politikai és diplomáciai úton érjék el. Hangsúlyozta, hogy
a válság végleges, igazságos és átfogó megoldásához meg kell szüntetni a kiváltó okait.
Az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások isztambuli újrafelvételével kapcsolatban az orosz elnök tájékoztatta a pápát a második fordulóban elért konkrét megállapodásokról, a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek cseréjéről. Hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden lehetséges intézkedést meg fog hozni annak érdekében, hogy a gyermekeket újraegyesítsék rokonaikkal.
Az elnök elismerését fejezte ki a pápának közreműködési készségéért a válság rendezésében, különösen a Vatikán „depolitizált alapú részvételéért” a sürgető humanitárius kérdések megoldásában. Azt mondta, hogy
a „kijevi rezsim” a konfliktus eszkalálására törekszik, és diverzánsakciókat hajt végre az orosz területen található polgári infrastruktúra ellen. Kijelentette, hogy az ukrán fél a napokban szándékos és célzott támadást követett el békés lakosok ellen, ami a nemzetközi jog értelmében egyértelműen terrorizmusnak minősül.
Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a kijevi hatóságoknak a Moszkva által kánoninak tekintett ortodox egyház felszámolására irányuló irányvonalával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kifejezte reményét, hogy a Szentszék aktívabban fog fellépni a vallásszabadság védelmében Ukrajnában.
Az orosz elnök ismételten gratulált a pápának megválasztásához, és sikert kívánt neki e magas tisztség betöltésében. Mindketten nagyra értékelték a húsvétkor elhunyt előző egyházfő, Ferenc pápa személyes hozzájárulását az Oroszország és a Szentszék közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseket az összekötő szellemi és erkölcsi értékek alapján, egy igazságosabb világrend megteremtése érdekében.
Az orosz elnök és a pápa kölcsönösen kifejezte szándékát az együttműködés elmélyítésére a kulturális és a humanitárius területeken, valamint a keresztények és a keresztény szent helyek védelmében a világ különböző régióiban, egyebek között a Közel-Keleten.
Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Kirill kérését tolmácsolva Putyin eredményes pásztori szolgálatot kívánt a katolikus egyházfőnek. A pápa támogatásáról biztosította a két testvéregyház közötti fontos párbeszéd folytatását.
A beszélgetést a Kreml a közleményben konstruktívnak minősítette, rámutatva, hogy mindkét fél kifejezte szándékát a kapcsolatok folytatására.
