2025.06.23. 13:14
Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb EU-s szankciós csomag elfogadását (videó)
A külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben vesz részt az EU-tagországok külügyminiszteri találkozóján. Az esemény szünetében a tárcavezető rendkívüli bejelentést tett. Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását, ami tönkretenné Magyarország energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A tárcavezető arról is beszélt, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is lábbal tiporják.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyre durvuló háborús hangulat uralkodik a kollégái körében, ezúttal is óriási volt a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.
Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, valamint követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását. Az ukrán külügyminiszter azt követelte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és adjon még több pénzt Ukrajnának, küldjön még több hosszú hatótávolságú nehézfegyvert
– sorolta.
Mi azonban mindennek ellenálltunk. Először is, ami a még több pénzt és még több fegyvert illeti: csak az idei esztendőben 10 ezer milliárd forintnyi támogatást juttatott az Európai Unió Ukrajnába. És a mai napon elhangzott, hogy ez nem elég, ennél sokkal több kell. (…) Mi azonban világossá tettük, hogy nem fogjuk engedni, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába küldjék. Semmilyen újabb pénzügyi támogatáshoz, újabb fegyverszállításhoz, semmilyen újabb katonai művelethez nem vagyunk hajlandók hozzájárulni
– szögezte le.
Azt követelték, hogy minél erősebb, minél átfogóbb, és az energiaszektort minél súlyosabban büntető szankciós csomagot hozunk létre. Mi azonban Szlovákiával a mai napon megakadályoztuk a szankciós csomag elfogadását
– tette hozzá.
Kifejtette, hogy ennek oka, hogy ezzel párhuzamosan az EU meg akarja tiltani a tagállamoknak az olcsó orosz földgáz és kőolaj importját, ami tönkretenné Magyarország energiabiztonságát, és kétszeresére-háromszorosára emelné a rezsiköltségeket.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elítélte Brüsszel „képmutató” politikáját, rámutatva, hogy miközben minden egyes magyar törvényt mikroszkóppal vizsgálnak meg, hogy megfelelnek-e a közösségi jognak, most súlyosan megsértik a vonatkozó szabályokat, ugyanis 2022-ben az EU egyhangú szavazással teljes körű mentességet adott Magyarországnak és Szlovákiának az oroszországi kőolajvásárlás tilalma alól.
Ezt az egyhangú európai tanácsi döntést kívánja most felülírni minősített többségi döntéssel Brüsszel, és akarja elvenni tőlünk azt a jogot, azt a lehetőséget, hogy olcsó orosz kőolajat vásároljunk
– emelte ki.
Továbbá emlékeztetett arra is, hogy
az orosz földgázimportra nincsenek érvényben korlátozások, és az Európai Bizottság ezen is a tagállamokat megkerülve, az egyhangúság elvét kiiktatva akarna változtatni.
Ez elfogadhatatlan, ez az európai jogszabályok igen durva megsértése. Ezért a mai napon Szlovákiával közösen úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk a 18. szankciós csomagról szóló döntés meghozatalát
– tudatta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy noha az utóbbi évtized során válság követett válságot, még így sem volt olyan bizonytalan helyzetben az európai energiapiac, mint most.
Nem véletlen, hogy a G7-ek sem tudtak megállapodni az olajársapka kérdésében. És az a tény, hogy a G7-ek nem tudtak megállapodni, s hogy Irán kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros lezárását, ahol a világ kőolaj- és földgázszállításának körülbelül a 20-25 százaléka zajlik, ezzel olyan bizonytalan környezet jött létre a globális energiapiacon, hogy ha itt most valaki energiabeszerzési tilalmat ír elő, akkor óriási kárt, egy hatalmas energiaellátási válságot tud előidézni
– figyelmeztetett.
Ezért ha valamikor, akkor most el kéne dobnia mindent az Európai Bizottságnak, és még csak ki sem szabadna mondania a REPowerEU nevet, még csak ki sem szabadna mondania, hogy energiavásárlási tilalmat akar előírni, mert ha ez megtörténik, akkor az Európai Unió tragikus helyzetbe fog kerülni energiaellátás szempontjából
– fűzte hozzá.
Szijjártó Péter: az elmúlt majdnem tizenegy éves karrierem egyik legdurvább mondatát hallottam Brüsszelben
A külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is lábbal tiporják.
Az ukránok tíz éve hülyének néznek minket, és tíz éve azért nem adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, mert azt gondolják, hogy majd itt az EU-tagországok meg Brüsszel úgyis elég nagy nyomást fognak kifejteni Magyarországra a tiltakozó álláspont feladása érdekében
– vélekedett.
Elmondta, hogy a mai napon pályafutása egyik legdurvább mondatát hallotta, mégpedig Kaja Kallastól, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, aki úgy reagált a kárpátaljai magyar közösség ügyében tett felszólalására, hogy „az Európai Unión belül védjük a kisebbségi jogokat, nem azon kívül”.
Ezt a kijelentést botránynak nevezte, és hangsúlyozta, hogy ez még inkább arra mutat rá, hogy Ukrajna egy tapodtat sem haladhat előre a csatlakozási folyamatban addig, amíg teljesen helyre nem állítják a magyar kisebbség jogait.
„Nincsen az a nyomás Brüsszelből, ami feladásra kényszerítene minket a kárpátaljai magyarok védelme tekintetében” – szögezte le.
„Mi a mostani nagyon nehéz időszakban, mi most, háborúk közepette, mi most a veszélyek korában is meg fogjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát, megvédjük a magyar embereket határon innen és túl, megvédjük a magyar nemzet és a magyar gazdaság érdekeit, akármekkora nyomás is hárul ránk” – tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ülésen ukrán kollégája ezúttal nem pusztán hazája gyors felvételét követelte, hanem azt is, hogy a termékeik minél hamarabb, már a csatlakozásuk előtt bejuthassanak a közösség piacára.
Ez súlyos gazdasági kockázatokat, súlyos károkat, és a magyar gazdaság számára súlyos fenyegetést jelentene. Mert ez azt jelentené, hogy például a magyar gazdák számára olcsó, silány minőségű, a mérgező anyagoktól sem mentes mezőgazdasági termékek jelentenék a konkurenciát. Ez nyilvánvalóan tönkretenné a magyar gazdákat. Ezt mi nem fogjuk megengedni
– figyelmeztetett.
Ezt követően érintette a közel-keleti helyzetet is, s mélyen megdöbbentőnek minősítette, hogy miután vasárnap egy rendkívül durva, vallási indíttatású terrortámadás érte a szíriai keresztény közösséget, az Európai Unió mostanáig nem ítélte el a merényletet.
„Máskor bármi történik a világban, főleg Ukrajnában persze, akkor öt percen belül szövegezés kezdődik Brüsszelben, tíz percen belül meg álláspontot kell elfoglalni. Itt tegnap óta senkinek nem jutott eszébe Brüsszelben, hogy egy közös nyilatkozatban ítéljük el az elmúlt időszak legszörnyűbb keresztényellenes terrortámadását. Maga a terrortámadás is felháborító, visszataszító, elfogadhatatlan, és pont ugyanígy a brüsszeli viselkedés is ebben a tekintetben” – húzta alá.
