A régi szocialista világ egyik vezetője, Bajnai Gordon is ott van a Városháza-botrány mögött

Bajnai Gordon, a súlyos megszorításokat bevezető és a 13. havi nyugdíjat megszüntető bukott miniszterelnök áll (mások mellett) a napokban kirobbant budapesti városházi eladási botrány mögött – ez derült ki a kedden közzétett Anonymus-videóból. A hanganyagban az szerepel, hogy Bajnai ajánlotta be Karácsony Gergelynek Kiss Ambrust és Tordai Csabát. Kiss jelenleg főpolgármester-helyettes Karácsony mellett, míg Tordai jogi főtanácsadója a főpolgármesternek. Csütörtökön Anonymus ismét üzent, ezúttal egy fotóval, melyen jól látható, hogy Gansperger Gyula baloldali üzletember Bajnai Gordon volt kormányfő társaságában érkezik meg valahová, vagy távoznak valahonnan, valamint külföldi üzleti körökről beszélt a fővárosi botránnyal összefüggésben – írja az Origo.

Na, most nekem a Gordon [Bajnai Gordon egykori miniszterelnök] azt mondta, hogy ő két embert ajánlott be a Gergőnek [Karácsony Gergely főpolgármesternek]

– fogalmazott Gansperger Gyula, a Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis korábbi vezetője azon a hangfelvételen, amely kedden került nyilvánosságra. Gansperger később elárulta, kik ők. Az egyik Kiss Ambrus, a másik pedig Tordai Csaba, aki manapság a főpolgármester jogi főtanácsadójaként tevékenykedik.

Ezek a hanganyagok világosan mutatják, hogy Karácsony Gergellyel a régi baloldal tért vissza Budapestre a vezető pozíciókba és ez történne országosan is, ha a baloldal győzne.

Most idézzük fel, kicsoda is valójában Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc régi szövetségese.

Bajnai törölte el a 13. havi nyugdíjat

Bajnai mindig a posztkommunista üzleti világ befolyásos alakja volt. 1995 és 2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese volt, ugyanabban az időszakban, amikor a cég vezetője Simor András későbbi jegybankelnök volt. Bajnai több jelentős cég (OTP, Richter, MOL, MATÁV) tőzsdei bevezetésében közreműködött.

2005 végétől, annak privatizációját követően a Budapest Airport Zrt. elnöke, illetve a Zwack Unicum Nyrt. (2003) felügyelőbizottsági tagja lett, és bekerült a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsába is.

Kormányzati pozíciót először 2006. július 1-től 2007 június 30-ig vállalt, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felkérésére a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett.

Felügyelete alá tartozott az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vezetőjeként 2007. július 1-jétől 2008. május 14-éig tevékenykedett. Miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, 2008. május 15-étől a kormányban az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetését vette át.

Bajnai Gordon egy kínos komédiává fajult jelöltkeresés végén lett gazdasági miniszterből kormányfő. Gyurcsány mindvégig támogatta a kormányfői casting során. Bajnai egyébként a Gyurcsány-kormány minden hibás gazdasági döntéséhez asszisztált, sem az őszödi hazugságbeszéd, sem a gyurcsányi rendőrterror ellen nem emelte fel a szavát.

Kormánya alatt megszüntette a 13. havi béreket, és két évre befagyasztotta a fizetéseket a közszférában.

2009-ben nem fizette ki a 13. havi nyugdíj második részletét, 2010-ben pedig megszűnt ez a juttatás. az erről szóló javaslatot még Gyurcsány nyújtotta be, de bukása után már Bajnaival hajtatta végre.

65 évre emelte a nyugdíjba vonulás korhatárát és megváltoztatta a nyugdíjindexálás szabályát.

A családi pótlékot is befagyasztotta, két évre Maximálta a gyes és a gyed időtartamát, az ilyen juttatások megszerzéséhez szükséges biztosítási időt pedig hat hónapról egy évre emelte.

Eltörölte az addigi lakástámogatási rendszert – helyette egy szűkebb körre szabott szisztéma lépett életbe. Megpróbálta bevezetni az ingatlanadót, de azt később az alkotmánybíróság megsemmisítette.

Bajnai volt Gyurcsány első jelöltje

A 2010-es kormányváltás után az év végén kormánya több tagjából és baloldali szakértőkből létrehozta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, ennek tagja lett többek között Tordai Csaba is, akinek a neve előkerült a most kiszivárgott hangfelvételen. Később Bajnai Együtt-PM néven pártot is alapított. Mindig is Gyurcsány egyik legfontosabb szövetségese volt, és maradt is.

Gyurcsány és a DK Bajnainak köszönhette, hogy 2014-ben bejutott az Országgyűlésbe, mivel az Együtt vezetője javasolta azt, hogy Gyurcsány és pártja legyen rajta a közös listán.

Jól látszik, hogy Gyurcsány érdeke az volt a 2014-es parlamenti választás előtt, hogy Bajnai legyen a baloldal jelöltje, de ez végül meghiúsult.

Így Bajnai volt Gyurcsány első jelöltje a miniszterelnök-jelölti posztra.

Gyurcsány később Karácsony Gergelyt támogatta abban, hogy a baloldal jelöltje legyen, de a budapesti közlekedési káosz és az egyre több városházi botrány miatt a főpolgármester támogatottsága olyan mértékben meggyengült még a legelkötelezettebb baloldali szavazók között is, hogy végül Márki-Zayra esett a választása. Márki-Zay pedig minden kérdésben pontosan ugyanazt mondja, mint Gyurcsány.