2018.07.02. 18:18
Áder János: háborúkhoz is vezethet a vízhiány
A köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta károk elkerülésére és enyhítésére a szükséges technológiák már javarészt rendelkezésre állnak, csak politikai és pénzügyi elhatározás kell a vezetők részéről.
A győri Széchenyi István Egyetemen zajló ötnapos konferencia témája a víz és az élet. A Honismereti Szövetség által rendezett 46. országos honismereti akadémiát megnyitó hétfői előadásában az államfő kiemelte, hogy a tudósok szerint a klímaváltozás hatásainak 80-90 százaléka a vízen keresztül érződik.
A vízügyi elnöki testület jelentése szerint, ha nem változtatunk az eddigi vízfelhasználási szokásainkon, akkor a világ számos országában ellehetetlenül a lakossági, a mezőgazdasági és az ipari vízellátás, ami gazdasági hanyatláshoz vezethet.
Ez komoly szociális és társadalmi feszültségek forrása lehet, ami háborúkhoz, polgárháborúhoz és migrációhoz vezethet
– mondta az államfő.
Hozzátette, ha vizeink szennyezését nem fejezzük be, az ENSZ egyik becslése szerint 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.
Magyarországot „szeretnénk olyannak megőrizni, amilyennek ma ismerjük”, ráadásul a megelőzés olcsóbb és fenntarthatóbb is, mint a kárenyhítés – hangsúlyozta Áder János.
Példaként említette, hogy a 2001-ben Tarpánál átszakadt gát miatt mintegy 150 milliárd forintos kár keletkezett, ugyanakkor az árvízi károk megelőzésére a Tisza mentén hasonló összegből eddig négy szükségtározó épült, jelenleg is építenek kettőt, és a tervek szerint további négyet hoznak még létre.
Az államfő jó megoldásként beszélt azokról a magyar fejlesztésekről is, amelyekkel Kínában egy elektronikai üzemben biológiailag tisztítják meg a szennyvizet, Hollandiában pedig az idén adnak át egy olyan üzemet, ahol a szennyvízből kinyert energiával működtetik a berendezéseket. Szintén magyar fejlesztés az az üzem is, amelyben napelemekkel termelt árammal hoznak fel vizet a föld mélyéről, s a vizet 4-6 hónap alatt lebomló palackokba töltik.
Áder János rámutatott arra, hogy a klímaváltozás nem kerüli el Magyarországot sem, példaként említve a 2013-as aszályt, ami százmilliárd forintos kárt okozott a gazdáknak. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy az öntözött területek nagyságát meg kell háromszorozni, háromszázezer hektárra kell bővíteni néhány év alatt – mondta, hozzátéve, hogy meglátása szerint még ez sem lesz elég.
Az Országos Honismereti Akadémia a Kárpát-medence legnagyobb honismereti, helytörténeti találkozója, ahol tudományos konferenciát és szakmai továbbképzést is tartanak. Idén elsősorban a vízzel kapcsolatos népi, szakrális hagyományokról, a magyar nép történetében, mindennapi életében betöltött szerepéről szólnak majd az előadások. A konferenciára a határon túlról is érkeztek.
Borkai Zsolt Győr polgármestere köszöntőjében azt mondta, hogy a város kiemelt figyelmet fordít a természetes vizek megóvására, ennek jegyében rendezik idén első alkalommal a 31! – 3 folyó 1 sziget nevű művészeti fesztivált, és a 2023-as Európa kulturális fővárosa pályázatuknak is az áramlás a szlogene.
