Ország-világ

2021.08.18. 06:08

Semmi keresnivalója a genderideológiának az óvodákban és iskolákban

Semmi keresnivalója a genderideológiának az óvodákban és iskolákban az oktatási tárca korábbi vezetői szerint. Fodor Gábor egykori közoktatási miniszter úgy véli, nem lenne szerencsés, ha amerikai példára hazánkban is transzneműek részvételével igyekeznének érzékenyíteni az óvodásokat a különböző LMBTQ-szervezetek. Hoffmann Rózsa, egykori köznevelésért felelős államtitkár pedig azt is hangsúlyozza, hogy az LMBTQ-propaganda olyan világnézetet jelenít meg, amely idegen a magyar nép többségének szellemiségétől.

Budapest, 2018. július 7. Az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemû és queer emberek) fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásának résztvevõi gyülekeznek a fõvárosi Városligeti fasorban 2018. július 7-én. MTI Fotó: Mónus Márton

Forrás: MTI

Fotó: Mónus Márton

„Azt hiszem, az óvodában korai lenne még a szexuális felvilágosítás. Véleményem szerint ezzel a kérdéssel az általános iskola felsőbb osztályaiban, és a középiskolában kell foglalkozni” – jelentette ki Fodor Gábor, a Horn-kormány művelődési és közoktatási minisztere a Mediaworks Hírcentrumának (MWH). Az oktatási tárca egykori vezetőjét azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje arról beszélt egy minapi interjúban: kormányra kerülve sem lenne kifogása az ellen, hogy transznemű emberek akár az óvodákban is felvilágosító előadásokat tartsanak – írja a Magyar Nemzet.

Fodor Gábor úgy vélte, a végső szót a különböző szakembereknek – például pszichológusoknak – kell kimondaniuk azzal kapcsolatban, hogy a gyermekek szexuális felvilágosítása mikor és milyen formában történjen.

Szavai szerint ennek során a különböző civil szervezetek bevonása is kívánatos lehet, amennyiben az adott középiskola és a szülők is egyetértenek ebben.

Az SZDSZ egykori elnöke felidézte, hogy a minisztersége alatt elfogadott Nemzeti alaptanterv tartalmi vitáiban is felmerült a szexuális felvilágosítás szükségessége, ám nem genderkérdésként, hanem hagyományos keretekben. „Bár Európában jelenleg marginális jelenség, hogy például transzneműek részvételével igyekeznének érzékenyíteni az óvodásokat a különböző LMBTQ-szervezetek, a tengerentúlról már számos hasonló extrém eset ismert. Nagyon nem lenne szerencsés, ha hazánkban is hasonló helyzet alakulna ki. Az oktatási intézményeket nem szabad gender- vagy bármilyen más propaganda színterévé tenni, ám a szexuális felvilágosításra az iskolákban is szükség van” – fejtette ki az egykori politikus.

Fodor Gábor arra is kitért: hibának tartja, hogy a gyermekvédelmi törvényben a pedofíliával kapcsolatos törvénymódosítás mellett szerepelnek a homoszexualitásra vonatkozó passzusok is. „A jogszabály homályos nyelvezete a homoszexualitás kriminalizálására is lehetőséget ad. Ugyanis az olyan gumifogalmak, mint hogy a homoszexualitást nem szabad „népszerűsíteni”, vagy a szexualitást tilos „öncélúan” ábrázolni az iskolákban, sokféle értelmezésre és találgatásra is teret engednek – fogalmazott az oktatási tárca egykori vezetője.

Az iskolákban semmilyen helye nincs az LMBTQ- vagy egyéb, politikai célzatú propagandának.

Nem megengedhető, hogy a propagandisztikus céllal megjelenő, önmagukat NGO-nak nevező szervezetek „érzékenyítsenek” a közoktatási intézményekben, pláne az óvodákban” – ezt már Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori oktatásért felelős államtitkára jelentette ki az MWH-nak.

A második Orbán-kormányban a köznevelésért felelős államtitkári tisztséget is betöltő politikus úgy vélte, hogy

a szexuális felvilágosításra szükség van az iskolákban, de csak 14 éves kor után, amikor biológiailag és szellemileg is elég éretté válnak a gyermekek.

„A szexuális felvilágosítás azért is nagyon kényes, sok körültekintést igénylő kérdés, mert ennek során azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyermek olyan környezetben és értékrend szerint nőjön fel, ami az életet és a haza javát szolgálja az egyéni boldogulásuk mellett” – fogalmazott Hoffmann Rózsa, hozzátéve:

ha bárki az említett kérdésben ilyen tájékoztató foglalkozást akar tartani az iskolákban, akkor azt az igazgatónak kell engedélyeznie.

S ha az igazgatónak helyén van az esze – folytatta –, és fontos neki a gyermekek fejlődése, akkor nemet mond az olyan törekvésekre, amelyek nem illeszkednek az iskola pedagógiai céljaiba és értékrendjébe. Szavai szerint a nemzetközileg egyre erősödő LMBTQ-propaganda olyan világnézetet jelenít meg, amely idegen a magyar nép többségének szellemiségétől, törekvéseitől és alkotmányától. „A magyarok túlnyomó többsége hagyományos értékeket és világszemléletet tart magáénak” – nyomatékosította az egykori köznevelési államtitkár, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy az ettől eltérő nézeteket nem kell elfogadni, ám azoknak nincs helye az oktatásban.

Közben a Kormányzati Tájékoztatási Központ tegnapi sajtóközleményében azt írta: „azzal, hogy a baloldali pártok és szervezetek megtámadták a gyermekvédelmi népszavazásra irányuló kezdeményezést, elismerték, hogy mindannyian támogatják az LMBTQ-propaganda bejutását a magyar óvodákba és iskolákba (…), ezért a kormány még inkább kiáll a referendum mellett.

Címlapon reklámozott homoszexualitás

Homoszexuális párokat tett címlapra egy ismert női magazin. A lap legújabb számához három címlapverzió készült, ebből az egyiken Jordán Adél színésznő és Székely Kriszta rendező leszbikus párosa szerepel, a másikon pedig a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő Pál Márton és Hanol Ádám. Mint ismert, a gyermekvédelmi törvény szerint a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, népszerűsítő, gyermekeknek szóló terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. A jogszabály azt is előírja, hogy ilyen terméket nem lehet forgalmazni egyebek mellett nevelési-oktatási intézmény és templom bejáratától számított kétszáz méteres távolságon belül. Azon kívül pedig csak zárt csomagolásban forgalmazható, a többi terméktől elkülönítve. Liptai Lívia, a magazin főszerkesztője a 168 Órának nyilatkozva úgy vélte, hogy a hivatkozott lapszámra nem vonatkozik az említett törvényi előírás. Szerinte „a konkrétumok hiánya miatt a törvény szövege elég nagy teret hagy az egyéni értelmezéseknek, nem lehet pontosan tudni, mi minősül például népszerűsítésnek és mi nem”.

Borítókép: az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásának résztvevői gyülekeznek a fővárosi Városligeti fasorban 2018. július 7-én

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában